Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2012. október 28.

Dream válogatás Wellness nyereményjáték!

0 megjegyzés



Szeretnél egy jó könyvet olvasni, és közben egy Wellness hétvége nyújtotta élményekkel is gazdagodni? Íme egy kis játék a Maxim kiadó jóvoltából!

Dream válogatás Wellness nyereményjáték Facebook oldala: http://www.facebook.com/DreamValogatas

A Maxim Könyvkiadó regényeivel ugyanis most minden kedves vásárló esélyes lehet megnyerni a kisorsolásra kerülő hat darab, kétéjszakás wellness hétvége egyikét két fő részére, félpanziós ellátással az egyedülálló környezetben fekvő négycsillagos Hotel Corvus Aquába, Gyopárosfürdőre.
Ha megvásárolják a Dream válogatás vagy a HiStory válogatás legalább egy kötetét (Angyalsors, Angyalfény, Álmok bandája, Árnyalatnyi remény, Galambok őrizői, Gyönyörű sorscsapás - kemény- vagy puhatáblás kivitel, Kezünkben a jövőnk, Ragyogás vagy Vajon létezik szerelem első látásra?), már nincs más dolguk, mint elolvasni és elfogadni a nyereményjáték szabályzatát és regisztrálni a vásárlást igazoló blokk vagy számla sorszámával, amelyet Facebook oldalunkon a Wellness Nyereményjáték gombra, vagy az alábbi linkre kattintva tehetnek meg (ha még nem rajongói az oldalnak, akkor először lájkolni kell az oldalt): http://www.facebook.com/DreamValogatas/app_190322544333196


Wellnessre fel!
Folytatás...

2012. október 26.

Játék: Tetszik a polcom? Vedd le róla, amit szeretnél!

6 megjegyzés

Kedves Olvasók!

Technikai okokból kifolyólag sajnos a szavazás lenullázódott, úgyhogy lezártnak tekinteném. Az utolsó eredmény alapján azonban tudjuk: kíváncsiak vagytok a játékra, és szeretnétek is játszani. Hogy kicsit könnyítsek a játékon, ezért most elmondanám, miről van szó. Ez pedig nem máshoz, mint a bűvös 250-es számhoz kapcsolódik.

Vagyis ha blogon 250 bejegyzés lesz található (ami valamilyen könyv bemutatását hivatott elősegíteni), elindul a játék. 
Szerintem a 250 egy szép kerek szám, ami megérdemli, hogy kiemelkedő szerepet kapjon. Bízom benne, hogy ti is így gondoljátok, és velünk tartotok a játékban.

Sokan, akik látták a könyvespolcaimat azt mondták, hogy ők is szeretnék róla ezt, vagy azt a könyvet. Arra gondoltam, miért ne lehetne a 250. könyvet megünnepelni úgy, hogy lekapom a könyvespolcról azt, amire valaki rábök, és odaadom neki.

Tehát a játék lényege a következő lenne: a blogon található 250 könyv közül lehetne majd válogatni a játék során. Hagyjátok itt megjegyzésben, hogy a 250 könyvem közül melyik az, amelyiket szívesen látnátok a könyvespolcotokon. Ha szerencsétek van, akkor a játék végén becsönget vele a postás, és a kezetekbe adja a könyvtáram egy darabját ;) (A könyvek teljes listája a "Könyv" címke alatt megtalálható darabokra vonatkozik, tehát a mangák/képregényekre nem vonatkozna a játék.) Mit szóltok ehhez az ajánlathoz? Ezt azonban még szeretnénk fokozni, méghozzá azzal, hogy a nevetek akár kétszer is szerepelhet a kalapban, megnövelve az esélyeiteket. A facebookoldalunkon is közzétesszük majd a játék bejegyzésnek a linkjét. Nincs más dolgotok, mint megosztani, hogy még egyszer bekerüljön a nevetek a kalapba. 

A nyertes nevét a játék lezárását követő napon a blogon tesszük közzé. A nyertesnek 25 órája (1 napja és 1 órája) lesz rá, hogy jelentkezzen a díjáért. Amennyiben nem jelentkezik nálunk e-mailben, abban az esetben új nyertest sorsolunk, akire szintén ez a szabály lesz érvényes, míg valaki fel nem vállalja, hogy ő vitte el a könyvet a könyvespolcomról, amit választott.

Mit szólnátok egy ilyen játékhoz? Lenne kedvetek beszállni? Mi a véleményetek?
Folytatás...

2012. október 23.

Libor Anita, Valuska László - Szakíts, ha bírsz (Értékellek, mint ember)

0 megjegyzés

Rukkolán nézegettem, mit szeretnék happolni. Így került figyelmem középpontjába a könyv. Azonnal felvettem a happolandó kötetek közé. A sors azonban úgy hozta, hogy hamarosan le is vehettem, mert megkaptam valaki mástól.

FIGYELEM! A BEJEGYZÉSBEN HELYENKÉNT KÁROMKODÁSOK TALÁLHATÓAK. 

Bevallom tudatlanságom: életemben nem hallottam még a szakítós blogról. Miután elkezdtem döbbentem rá, hogy egy újabb olyan darabot tartok a kezemben, ami nem más, mint egy blog könyvként kiadott formában. Az első ilyen könyvem Bihari Viktória Tékasztorik blogja volt, ami azóta is ott csücsül a könyvespolcomon, és egy olyan kötetté vált, amitől nem vagyok hajlandó megszabadulni. A két blog között annyi a különbség, hogy míg Viki egyedül, és saját élettapasztalatait osztja meg a nagyérdeművel - nem kevés tanulsággal és öniróniával -, addig a szakítós blogon boldog-boldogtalan (főleg utóbbi) oszthatja meg, hogy történt meg élete nagy, vagy éppen több kisebb szakítása.

Az "alapítók" szétcincálván a blogot részekre osztják a könyvben a beérkezett sztorikat. Felhívják rá a figyelmet, miért ne éljünk távkapcsolatot, miért ne ismerkedjünk interneten, mit is jelent a testiség, vagy az MNK (Minden Nő Kurva), miért fontos a pénz (vagy miért gáz, ha olyannal vagyunk, akinek sok/kevés van belőle), vagy a szex, miben dominál a zenei ízlés, vagy az, hogy milyen vallású vagy és még sorolhatnám tovább. Minden történetnek van valami tanulsága, és ez az, ami nagyszerűvé teszi a dolgot. Hogyan koptassunk le egy idiótát? Hogyan lépjünk le? Milyen lenne egy elvárt, normális szakítás? Mások tapasztalatain keresztül láthatja a többi olvasó, hogy esetleg egy sértett fél mit várt volna el szakításnál, milyen módon/csatornán szerette volna hallani, hogy ha már egyszer vége, akkor vége.

Ami mégis számomra a legnagyobb tanulságot jelentette, az az a szövegrészlet, melynek lényege az alábbi: minden tettünkkel, és szavunkkal hatással vagyunk másokra. Ezért nem mindegy, hogy kinek, mit, hogyan mondunk, vagy kivel mit teszünk. Az ember mindenkiben hagy valamilyen nyomot.

Olyan sok hosszabb és rövidebb sztori került bele a könyvbe, hogy ha 10 ember összetenné kezét és lábát, még akkor sem lenne elég ujjuk, hogy megszámolják. Az elején akadnak érdekesebb történetek, a végén pedig már sajnos elvesztettem az érdeklődésemet, úgyhogy csak elolvastam az utolsó 100 oldalt, és örültem, hogy vége a rengeteg egymáshoz nagyon is hasonló történetnek.

Mivel kilométer hosszú lenne a poszt, ha elkezdeném leirkálni, melyik sztori miért tetszett/nem tetszett, ezért elkezdtem kimazsolázni, melyik történetek azok, amiknél reagáltam volna, ha olvasom a blogot, illetve ezúton megosztanám veletek, milyen kommentet hagytam volna az egyes posztok alatt. (A címre kattintva elolvashatjátok a történetet eredetiben a blogon)

Nem ismerem a bejegyzés íróját, de az, hogy képes öniróniával élni szerintem fantasztikus dolog. Ez volt az első történet, ami megfogott a könyvben, és belőlem is kitört a nevetés az olvasatára. A helyében megkérdeztem volna a srácot, hogy ő minden történelmi személyt ismer-e? Tesztnek pedig lerajzoltattam volna vele Kundot (nem Kondot, az ősi magyar vezért, hanem az unalomból hajólyuggató búvárt). Isteni sztori!

Már a földrajz sem a régi: A második sztori, amin sírva kellett nevetnem. Azt viszont elismerem, hogy lehet, én is bedőltem volna nagy hirtelenjében a mesének, még ha tudom is, hogy Prága Spanyolországban található (na jó, Csehországban van, ezt még én is tudom, pedig földrajzból is csak a matektudásom vitt át) Tanulság: az ember legyen tájékozott földön, vízen, levegőben, térben és időben, no meg a térképen is ;) Egy ehhez hasonló történet is található még a válogatások között, mikor a lányt kirakták a kocsiból, mert nem tudta, ki építette a Lánchidat. Ott már szánalmasnak találtam a pasi viselkedését. Kedves Párkapcsolatosok! Ha a partner éppen nem tudja, hogy Nándorfehérvár ostroma  1234 (valójában pedig: 1456), attól még lehet, hogy más érdekes dolgokat tud. Például, hogy a teddy bear Theodore Rosewellt után kapta a nevét...

Én vagyok a pöcs, vagy az exeim? Ezen bejegyzés írójáról azonnal (lehet, hogy elhamarkodottan) megvolt a véleményem (amit két szóban meg tudtam volna fogalmazni). A kérdésére a válaszom csak annyi lett volna: te.

Zsebadonisz, a gebe, az anyagias fiú és Johnny Bravo: Az alábbi kommentet szívesen otthagytam volna a bejegyzés alatt: "Kedves Beküldő! Ez a sztori nem hogy hosszú volt, hanem túl rövid. Lehetne kapni még folytatást?" Zseniális volt, végig szakadtam rajta az első fiútól az utolsóig. És az a zárszó az utolsó fiú után... ott már a könnyeim jöttek. Köszönöm az élményt!

Az első 2 szekció után már nem annyira az önirónián, és a humoron, inkább a "drámaibb" történeteken van a hangsúly, melyek közül mindnek ugyanaz a lényege: sose engedjünk teljesen a lila ködnek, és a rózsaszín fellegeknek. A szerelem ne vakítson el, mert ha mégis, akkor menni kell szemműtétre, hogy az ember meglássa a valóságot.

Akadtak történetek, amiket meglehetősen mesebelinek - már-már szappanoperába illőnek - találtam (például a körbeutaztuk-a-fél-világot-a-maffiózóval történetet, vagy a 999.999-et visszautalok, noha 1 millát kértem kölcsön), mégis sajnáltam a szenvedő feleket, hogy ilyen egyszerűen átrázta, majd lerázta őket valaki.

Nem egy megcsalós, illetve megalázós történet is bekerült a gyűjteménybe, illetőleg akadt öngyilkosos-zaklatós is, ami szintén csak azt bizonyítja, hogy egyik véglettől a másikig minden féle fajta kapcsolati problémára van legalább egy história. Ha egy szakítás után levő belelapoz, megkeresi az indokot, amivel a párja kidobta, biztos, hogy talál benne legalább egy olyan írást ami biztosítja, hogy nincs egyedül a problémájával.

Amit viszont kissé nehezemre esett komolyan venni (elnézést mindenkitől, akit megsért a következő rész) azok az általános iskolás történetek. Lehet, hogy én voltam nagyon gyerek az általános iskolában, de valahogy kötve hiszem, hogy egy 8. osztályos általános iskolás gyerek (vagy annál is fiatalabb) annyira benne lenne a kapcsolatok sűrűjében. Azt is nehezemre esik elképzelni, ahogy két általános iskolás kislány civódik egy fiún, hogy "engem választott, ezért jobb vagyok nálad". Rengeteg kisgyerek futkározik körülöttem nap mint nap, és ha csak belőlük indulok ki, már akkor is elmondhatom, hogy mindent felnagyítva mesélnek el és számukra minden csak játék - beleértve a kapcsolatokat is, amiknek fel sem fogják a jelentőségét, nem tulajdonítanak neki nagy ügyet.

És az egész könyv folyamán egy mondat volt, amin viszont nagyon is megdöbbentem, és elidőztem fölötte egy keveset. (Idézem): "...ahogy a gólyatábor is, ahova - az idősebb szülőknek mondom - a gyerekek csak dugni mennek." - Cáfolnám: nem dugni mennek, hanem leggyakrabban inkább azért, hogy megtalálják a sárga földet (némi alkohol segítségével), hogy bulizzanak, és a szülők hagyják őket a csudába. Merész dolog kijelenteni, hogy minden diák csak azért megy gólyatáborba, hogy kupakoljon. Ez a mondat azt sejtetheti a szülőknek, hogy tudtukon kívül titokban egy pornótanyára fizetik be a gyerekeiket "gólyatábor" címszó alatt. Innen jelezném: a legtöbb diák előbb részegedik le egy gólyatáborban, mint hogy egy másik neművel eljusson az ágyig. Tehát a detox előbb várja a gólyákat, mint az ágy egy partnerrel.

Összességében nézve mindezek ellenére is egy meglehetősen tanulságos, néha jó tanácsokkal szolgáló könyvecskéről van szó. Egy összetört szívet lehet, hogy nem ragaszt össze, viszont a betűi biztos simogatják az összetört szív gazdáját - és remélhetőleg erőt önt bele azzal, hogy tanúsítja: egy szakítás után nem érkezik el a világ vége. Minden vég egy új kezdet ;)
Folytatás...

2012. október 22.

Judith Park - Y Square

0 megjegyzés

 Az Y Square egy olyan manga, mely nem tekinthető sorozatnak - annak ellenére, hogy már megjelent azóta az Y Square plus is.

Főhősünk a 18 éves Yoshitaka Kogirei, aki egy kissé bunkó, és minden lányra rányomul, mégsem sikerül egyiket sem felszednie. Irigykedve figyeli Yagate Sotogawát, aki körül viszont hemzsegnek a csajok, és minden ujjára akadna egy.

Összebarátkoznak, és Yoshitaka kifaggatja Yagatét, hogy kell lányokat felszedni. Viszont  nem tudja, hogy Yagaténak van egy óriási titka: méghozzá nem más, mint hogy Yagate a fiúkhoz vonzódik.

Ha ez még nem lenne elég, Yoshitának nagyon tetszik egy lány, viszont fogalma sincs, hogy álljon hozzá, hisz amint kinyitja a száját, egy lány megsértődik rá, fejbe dobják, és bajba keveredik.

A lányok persze egymás közt is rivalizálnak, és ez néha Yoshitára vet rossz fényt, és őt keveri pácba.

A végén azonban minden kiderül, de vajon nincs-e már túl késő hozzá, hogy minden rendbe hozzanak? Kiderül, sikerül-e Yagaténak átállítani Yoshitakát a saját oldalára állítania, hogy Yoshita talál-e magának barátnőt - vagy hát egy lányt, aki elviseli...
Maga a történet nem nagy durranás, igazándiból meglehetősen szokványos darab, néha már-már unalmas is, viszont a rajzolása valami isteni. Gyönyörűen kivitelezettek az alakok, az ábrázolások. Sajnálom, hogy nincs hozzá egy ütősebb történet...
Folytatás...

2012. október 20.

Meg Cabot - A Merlin-prófécia (Avalon High 2)

0 megjegyzés

Régebben olvastam Meg Cabottól ajánlásra a Misztikus szerelem című regényét, és noha annyira nem fogott meg bántam, hogy a sorozatot azért kellett abbahagynom, mert a folytatások manga (inkább képregény) változatban születtek meg.

Ezúton köszönöm Liliane_Evansnek, hogy elküldte nekem az első részt a sorozatból, és ezzel sikeresen megalapozta azt, hogy a többit is be akarjam szerezni, és elolvasni!


A MISZTIKUS SZERELEM CÍMŰ REGÉNYRE NÉZVE SPOILERT TARTALMAZHAT!!!


A történet ott folytatódik, ahol a regény megszakadt: Elle összejött Willel, akit az apja kirakott otthonról, mert nem katonának készült, hanem bölcsészkarra jelentkezett.
Elle szülei persze befogadták a fiút, így a szerelmeseknek nem kell különösebben távol lenni egymástól.

A bonyodalmakat az okozza, hogy Ellet jelölték szépségkirálynőnek. Közben a képbe úszik Morgan is, aki utálja Jennyfert (Will ex-barátnőjét), mivel tisztában van vele, mit művelt a lány egykoron Will háta mögött, mikor még jártak. Ezek mellett Elle sem a szíve csücske, mivel a lány rács mögé juttatta Marcot, Will egykori féltestvérét, aki nem más, mint Morgan pasija.

Még nagyobb problémát okoz azonban az, hogy Ellenek pár napja van rá, hogy elhitesse valahogy Willel, hogy ő Arthur király reinkarnációja, ugyanis, ha nem hiszi el, akkor a világnak vége... Ellenek egyáltalán nincs könnyű helyzete, hisz Will mendemondának tartja a sztorit.

Ha ez még nem lenne elég, Elle olyan dolgot tesz, amivel sikerül magára haragítania Willt, akinek ezután még nehezebbé válik a meggyőzése.

A füzetecske meglehetősen rövid, így egy rövid szakaszt látunk csak a páros életéből, Elle mindennapjaiból. Újra felelevenítődik, hogy mi történt a regényben (ez csak nagyvonalakban kerül bemutatásra, mégis elviszi a füzet majd felét), majd kezdődik a toldás.

A rajzok néhol egészen jók, de az, hogy Elle legtöbbször vagy sírós fejet vág, vagy a hátát mutatva pucsít eléggé furcsa. Igazándiból a képregény kategória jobban illene a műhöz, ugyanis nem manga stílusú, ráadásul normális olvasási sorrend (jobbról balra lapozás, jobbról balra buborékozás) jellemzi.

Maga a történet szerintem kicsit gyengécske, és helyenként a rajzolás is, ezért egy gyenge közepes a kivitelezés, és a színvonal is.
Folytatás...

2012. október 19.

A.L.Singer - Reszkessetek betörők 2. (Elveszve New Yorkban)

0 megjegyzés

A karácsony nem telhet el anélkül, hogy le ne adják a Reszkessetek betörők minden részét valamelyik csatornán. Mikor megláttam Rukkolán, hogy van belőle könyvváltozat, nem haboztam túl sokat, azonnal happoltam.

A történet nagyjából megegyezik a vásznon látható változattal, ugyanis a borítón is feltüntetik, hogy John Hughes forgatókönyve alapján készült a regény - ezzel pedig egy újabb példát adva rá, hogy film után is készülhet könyv, nem csak fordítva.

Tehát Kevin és családja vakációra indulnak, hogy a napfényes Floridában töltsék a karácsonyt. Meg is veszik a repjegyeket, megtörténik egy kis testvéri összezörrenés, ami miatt úgy tűnik, a történelem megismétli önmagát.
Amikor azonban a család együtt érkezik a reptérre, majd szállnak fel a repülőre, mindenki megnyugszik. Már csak Floridában derül ki, hogy Kevin bizony ezúttal is lemarad a vakációról, és a pálmafák helyett egy  betondzsungelben, méghozzá egy New York nevű betondzsungelben landol.
A 10 éves gyerek azonban nem ijed meg, azonnal feltalálja magát, szobát vesz ki a hotelben, ahol aztán arany életet él, elkezdi felfedezni a várost, és próbálja minél jobban kiélvezni azt, hogy ismételten egyedül lehet, és világot láthat.

Közben Harry és Marv, vagyis a "Vizes banda" 9 hónappal azután, hogy Kevinnek hála lecsukták őket, megszöknek a börtönből. Ezúttal új céljuk van, méghozzá nem más, mint kirabolni egy játékbolt karácsonykor összeszedett bevételét. Kevin azonban ismét rosszkor van rossz helyen, és elhatározza, hogy megmenti a pénzt, amit az öreg játékboltos adományként adna a gyerekek részére.

A Reszkessetek betörők! sorozaton nevelkedtem, mióta az eszemet tudom. Kisgyerekként minden karácsonykor odatapadtam a képernyő elé, és megnéztem. Számtalan alkalommal láttam tehát a második részt is film formában, és ehhez mérten olyan elvárásokkal ültem a könyv fölé, hogy egy humoros írást fogok kapni.
Ennek ellenére az eleje kicsit vontatott, és egy névhalmot zúdít az olvasóra, a közepén elsülnek a poénos epizódok, majd a végén, mikor Kevin felszereli a házat, és behúzza a csőbe a rosszfiúkat valahogy elszállt belőle a humor. Egyáltalán nem szólnak akkorát a végén történő események, mint ahogy a képi világgal.
Harry és Marv észreveszik Kevint a játékbolt előtt...

Ez annak is betudható, hogy a csetlő-botló, ügyetlen betörőket remekül formálják meg a színészek, míg a könyvbeli karakterek meglehetősen unalmasak, és monoton figurák, semmi élet nincs bennük.
Érdekes volt belenézni Kevin fejébe, viszont így, hogy láthattuk a következtetéseit, már cseppet sem tűnik úgy, hogy nagyon életszerű lenne a dolog. Ugyanis nem hiszem, hogy egy 10 éves gyereknek van róla fogalma, hogy működnek a szállodák, vagyis hogy ha lefoglal egy szobát, akkor a bejelentkezésnél nem látják, mikor foglalták le, csak az van ott, hogy van szobafoglalás adott név alatt.

Az is abszurd, hogy mindenféle eszközök működését ismeri, és lazából összedob 10 perc alatt egy olyan tervet, mint McGyver, aki azért lássuk be, némileg több tapasztalattal rendelkezik, mint egy 10 éves kölyök.

Mindezek után a legnagyobb véletlen az, hogy Harry és Marv pont New Yorkban vannak. A kérdés már csak az: hogyan? Kevinnek Chicagoból repülővel kellett átszelni az országot, a Vizes banda meg csak úgy lazából odaszambázik a képbe, pont abba a játékboltba, ahol Kevin is van. Ekkora véletlen a világon nincs, de hát ez egyfajta mese...

És hogy mégis miért kap magas értékelést ennyi negatív után? Mert az elejét és a végét leszámítva meglehetősen olvasmányos és ott tényleg remek a humor benne. Akad egy-két momentum, ami a filmből kimaradt, és vicces volt.
A filmbeli a kedvenc jelenetem betűkkel leírva is még mindig ugyanazt a hatást váltja ki belőlem, mint gyerekként: megnevettetett.

Összességében nézve tehát azt kell mondjam, a végét leszámítva egész jóra sikeredett. Ha másra nem is volt jó, pár órára azért elszórakoztatott, és segített felidézni a filmet.

Az egyik kedvenc jelenetem meg is osztanám veletek. Jó nézelődést!
Folytatás...

2012. október 13.

Robert Arthur - A kísértet kastély

0 megjegyzés

Egy újabb lutri könyvnek indult, mivel azért happoltam, mert "nem volt más". Fülszöveg alapján megítélve egy izgalmas krimire számítottam, de ami a borító alatt fogadott...

A történet onnan kezdődik, hogy megismerhetjük Robertet, vagy Bobot - a körülmények még tisztázatlanok, ugyanis az anyja Robertnek hívja, de végig Bobnak nevezik. Mégis hogy lehet Bobnak becézni egy Robot?

Tehát Bob találkozik egy főhadiszálláson két barátjával, Petetel és Jupiterrel, aki meglehetősen fura fiú - és ahogy a könyv utolsó 20-30 oldalán hangsúlyozzák: "zömök".
Igaz, hogy a leírások személyeknél valahogy nem mindig működnek pontosan, viszont a helyszínek könnyen elképzelhetőek, mint például az, hogyan lehet bejutni a főhadiszállásra, ahol is A Három Nyomozó székel, jelük pedig három darab kérdőjel (???)

A trió nem rostokol sokáig, máris találnak maguknak egy ügyet, amit elintézhetnek. Mr. Clarke ugyanis kísértetek lakta kastélyt keres legújabb filmje forgatási helyszínének, és miután Jupiter behúzza a férfit a csőbe, máris megkezdik a nyomozást, hogy felderítsék a Kísértetkastély nevű hely titkát.

A kastély egykoron egy híres színész, Stephen Terrilé volt, aki egy autóbaleset során halálozott el. A némafilmek mesteri alakja ugyanis öngyilkos lett, miután bejöttek a hangos filmek, és hangja, illetőleg selypítése miatt kinevették a nézők. A férfi elkeseredettségében választotta ki ezt az utat, és úgy tartották, hogy szelleme a falak között rekedt.

A fiúk tehát elkezdenek nyomozni és a kastély körül szaglászni. Még az a titokzatos telefonhívás sem tereli le őket az útról, ami figyelmezteti őket, hagyják abba a kutatást. Majd egy idős cigány asszony vet nekik kártyát, és figyelmezteti őket, hogy nagy veszélyben vannak, de a fiúk makacsok, és nem tágítanak, míg fel nem göngyölítik az ügyet.

Noha mindössze 130 oldal, meglepően kidolgozott könyvecskéről van szó. Az első 10-20 oldala rendkívül unalmas, ami abból fakad, hogy megismerkedünk a szereplőkkel, az alapszituációval, az alapinformációkkal, miből kiindulnak a fiúk, majd következnek az izgalmasabb mozzanatok, ahogy lépésről lépésre hámozzák ki a félelmetes ködből a kastély titkát. Közben meglehetősen sok, hátborzongató dolog történik, amiket a fiúk annak köszönhetően vészelnek át, hogy Jupiternek mindenre van valami elképzelése, valami ötlete.

Kitérnék kicsit az "ifjú Sherlockra", Jupiterre, aki meglehetősen különös jellem. Valamiért mindig Conan, a detektív jutott róla eszembe, mert akárcsak Conan, Jupiter is határozottan törtet előre, hisz a meggyőződéseiben, és mindig talál magyarázatot az elméleteire, amik még akkor is vannak, ha nem is osztja meg velünk.
Bob (Rob?) a szürke könyvtáras gyerek, aki néha dolgozik, és java részében sehol sincs a történetben. Nem tölt be igazándiból szinte semmilyen funkciót a trióban. Egyszer megy el bevetésre is, de talán csak azért, hogy ő is csináljon valami "látványosabbat" a sztori folyamán.
Pete egy alamuszi nyúl, akinek szintén nem veszi sok hasznát Jupiter, mindig pánikol, és mivel Jupiter az ész, Bob a félénk, neki kéne a fizikai erőnek lennie, de igazándiból ő sem tölt be kiemelkedőbb szerepet. Ennek ellenére nem érezni úgy, hogy Pete és Bob feleslegesek lennének a történetben, és tényleg hű barátként csörtetnek Jupiter után, eleget téve a fiú igényeinek.

Maga a történet egyszerű, és remek, illetőleg a kivitelezésnél is csak a stílussal nem tudtam itt-ott megbarátkozni. Maga a könyv élvezhető, a történet annak ellenére kerek egész, hogy 130 oldalról van szó. Nem adtam volna neki sok esélyt, hogy így lesz, de mégis sikerült élvezetessé varázsolnia azt a pár órát, amit együtt töltöttem vele, és elérte, hogy ne akarjam letenni. A vége, és a lezárás is eléri a célját, és a nyomozás végén a szálak is remekül vannak elvarrva.

Összességében nézve egy pozitív csalódást okozó ifjúsági regényről van szó, ami szórakoztató, és tényleg eléri a célját: izgalomban tartja az olvasót.
Folytatás...

2012. október 12.

Könyvbazár! - 2.selejtezés

0 megjegyzés

Mondtam, hogy amint lehet, jelentkezem a következő szekcióval.  Ezúttal két újabb könyvet hoztam nektek, amik szeretnének lekerülni a polcról.

Az eheti áldozatok:

L. Charteris - Az Angyal a Scottland Yard ellen, Az Angyal beavatkozik
Miért válnék meg tőle: Szeretem ezt a könyvet, annak ellenére, hogy régi, vicces, és izgalmas. Viszont az, hogy nem tudok több Simon Templar kalandhoz hozzájutni, eléggé visszaveti a kedvem azzal kapcsolatosan, hogy megtartsam. Azok gyűjteményéből, akik imádták az Angyal filmeket, és Simon Templart, vagy csak rajonganak a krimikért nem hiányozhat ez a novelláskötet! De, ha csak egy izgalmas kalandgyűjteményre pályáztok, már akkor is megéri beszerezni!

Irányár: 450,-

Állapot: Kicsit kopottas, gondolom az idő viselte meg, meg az, hogy a többiek próbálták már kitúrni a helyéről, de már nem tudott hova arrébb menni.




Bertram Thomas McDowell - Mutánsok
Miért válnék meg tőle: Helyet foglal. Na jó, nem csak ezért. Már jóideje nézegetjük egymást ezzel az orrtúrós borítójú könyvvel, de nem kerültünk barátságba. Egy orvosos krimi, ami nekem annyira nem nyerte el aziránti szimpátiám, hogy megtartsam, így hát odaadnám valakinek, aki jobban szeretné nálam, és akinek van hely a polcán egy ilyen aranyos gyermeknek, mint amilyen a képen is látható.

Irányár: 600,-

Állapot: Olyan, mint új korában: nincs törés, szakadás, gyűrődés, kutya baja. Maximum lelkiekben törhetett meg, hogy átadnám valaki másnak...



Ha valamelyik könyv megtetszett, ne habozzatok felkeresni megjegyzés, vagy e-mail formában, és csapjatok le valamelyik könyvre! És tudjátok: alkudozni még mindig lehet... Nektek mennyit ér meg az élmény?
Folytatás...

2012. október 11.

Dörnyei Kálmán - A Fekete Egy

0 megjegyzés

Hosszú út vezetett ahhoz, hogy ez a regény a kezembe kerüljön. Egy szerepjátékos oldalon ajánlották nekem az írótól a Kaland nélkül című regényét még évekkel ezelőtt, ami olyannyira megtetszett, hogy nem váratott magára sokáig, mire a következő regény a kezembe került. Ez nem más volt, mint a Yabbagabb, a kalandorok szégyene, ami annyira már nem vett meg magának, de imitt-amott még elszórakoztam rajta.
Amint módomban állt, beszereztem ezt a kötetét is. Nem siettem el a dolgokat, de most végre sikerült happolnom egy példányt.

Minden egy teljesen átlagosnak ígérkező helyen kezdődik egy Raul nevű, teljesen átlagosnak tűnő fiúval, aki egy faluban éldegél, szegény körülmények között. Gazdálkodásból, földművelésből élnek, míg egy napon a fiú ki nem húzza a plébánosnál a gyufát, és az el nem viteti az egyetlen igavonó lovukat kárpótlás gyanánt.

Persze, hogy valami történjen is felbukkan egy óriás, aki elkezdi öldösni az embereket. A fiú elrejtett egy kardot, elmegy érte, hogy megküzdjön az óriással, sikeresen levágja ugyan a lény fülét, ennek ellenére a falusiak nem hiszik el, hogy mi támadta meg a fiút. A fül szőrén-szálán eltűnik, és ezért lábnyomokból találják ki, hogy jé, a gyerek tényleg igazat szólt.

Tehát már itt érződik, hogy mennyire sablonos történetnek leszünk tanúi. Szokványos momentum a csínytevő gyerek, akit aztán meg akarnak büntetni a szülei; vagy a gonosz, emberevő szörnyeteg, akit aztán a falusiak kaszával, kapával, fáklyával el akarnak űzni; a hősködő kisgyerekről ne is beszéljünk vagy arról, hogy aztán mindent elveszít, és el kel hagynia a faluját.

Ha ez még nem lenne elég, maga elé hívatja a földbirtokos, aki néhány nemessel karöltve jót szórakozik rajta,  hogy a fiú hogy tréfálta meg az atyát, majd küzdött meg egy óriással. A kárörvendő, gyerekesen viselkedő felnőttek sajnos nem itt fordulnak elő először és utoljára.

Ezen események után, mikor végre sikerül elhagynia a faluját, bekönyörgi magát a halálpapok közé, és novíciusként kezd élni, és ténykedni. Folyamatosan tanul a mentorától, aztán varázsigéket kezd magolni, majd megtanulja a kasza forgatását. Rendkívüli tanítvány, aki gyorsan tanul. Arról viszont nem kapunk képet, hogy zajlik a kiképzés, csak arról, hogy milyen ügyes, és soha jobb tanítvány nem élt még, és milyen gyorsan fejlődik bla...bla...bla... ez is kb. 2-3 oldalban lerendezve.

Röhejes, ahogy a papok olyan dolgokon vitáznak, hogy is hívják valójában a Halál Istent; hogy végig arról papolnak, hogy meg kell őrizni a hidegvért, irányítani kell az érzelmeket, ennek ellenére a harc közepén a papok sorra vesztik el a fejüket, és csak a kölyök marad némileg tiszta fejű. Az egysíkú karakterek, akik mindig elnézőek a fiúval, mert hogy az milyen ügyes megintcsak sallangos, ahogy az is, hogy ha olyan vétket követ el, mindenki megbocsát neki, ami egy másik karakter esetében már nem működik. Tehát, ha a gyerek megöl valakit: "oh, hát úgyse bírtuk, úgyhogy eltusoljuk az ügyet, kinevezünk érte!", ha a gyerek megszegi a rend törvényeit: "kapsz egy kis szobafogságot. egy hónap elég lesz, ugye? tudjuk, hogy halálbüntetés járna érte, de hát no..."

Kiemelném a fülszöveg egy szeletét, mely az alábbiakat írja:
"A halálpapok rideg birodalmába kerül. Elszánt harcba kezd a túlélésért. Meg kell küzdenie a sötétség gonosz teremtményeivel, a Fekete Egy papjainak intrikáival, de legfőképpen saját múltja árnyaival, régi önmagával..."

Minden második regény hátulján hasonló szöveg olvasható, csak más nevekkel. Azt kell mondjam, hogy itt ez nem állja meg a helyét. "Elszánt harcba kezd a túlélésért." Van kb. 3-4 oldal róla, mikor túl kell élnie, utána meg elhalmozzák ennivalóval, tanítják, kap egy saját szobát. Reméltem, hogy túléli ezeket a megrázkódtatásokat.
"Meg kell küzdenie a sötétség gonosz teremtményeivel..." öhm... igen, de kérdés, hogy mik a sötétség gonosz teremtményei? Lehet, hogy ez az én példányomból kimaradt. Nekem csak egy szellemlány van benne, de hát rajta sem éreztem, hogy annyira bántani akarná hősünket. Viszont itt ismét van egy jelenet, amit kiemelnék. A szellemlány megbabonázza hősünket, aki aztán rohan a mesteréhez, hogy az miért bántotta a szellemet, majd a mester ad egyfajta magyarázatot, és a fiúban fel sem merül, hogy a mester hazugságot mondana. Miért? Egy gyerek, aki fülig beleesik egy lányba ilyen lazából hisz annak, aki bántotta a lányt, akit szeret?
A gonosz teremtmények sorát bővíti pár zombi, akiket olyan könnyen győz le, és állít maga mellé, mint ahogy más levegőt vesz, úgyhogy nem hiszem, hogy igazándiból meg kellene küzdenie a nagy, gonosz mumusokkal.
És hát az intrikák... Csodálkozunk, hogy néhány pap utálja, főleg azok után, hogy mindig kivételeznek vele? Szerintem felesleges. Egyébként az intrikák sem jöttek át, a legnagyobb vita is az istenük nevével kapcsolatos.

Ami még vontatottabbá teszi az egészet, az maga a stílus. Olyan, mintha egy általános iskolás gyereket megkértek volna, hogy írjon fogalmazást egy unalmas órájában. Vontatott, döcögős, 3/4-ed részben tőmondatos. A leírások hiába sikerültek kimagaslóra ezek után, mert nem vitték el a hátukon a történetet. A történet meglehetősen darabos olyan szempontból is, hogy ugrálunk térben, időben és hát valljuk be, ez nem egy időutazós kalandregény akart lenni. Az, hogy a tanítást nem mutatják be, azt viszont igen, hogy a papok hogy összezörrennek egy néven... A következetlenségről és logikai hibák tengeréről meg már nem említenék semmit.

Összességében nézve nem ez nyeri el a legjobb könyv kategória díját. A méret itt is a történet és a kidolgozottság rovására ment... 
Folytatás...

2012. október 6.

Könyv bazár! - avagy könyvek, amikre már nincs szükségem

0 megjegyzés

Az utóbbi időben, mióta két helyen tárolok könyveket, egyszerűen észreveszem, hogy már nagyon nincs hely a polcaimon. Viszont akad pár olyan darabom, ami meglehetősen felesleges. Most ezek közül osztanék meg veletek 3-at, hátha valamelyikőtöknek megtetszik, és megszabadítana tőlük. Az árak tájékoztató jellegűek, lehet alkudozni (értsd: lejjebb vinni)

Törökországban, ha bemész egy bazárba, kötelező alkudozni, különben az eladó megharagszik, így teljes áron senki sem veheti meg a portékájukat. Itt is ezeket az elveket szeretném érvényesíteni, úgyhogy próbáljátok "lecsalni" az árakat ;)

Nyitottam részükre egy oldalt is, ahol egyben is fent lesznek a könyvek, úgyhogy a teljes portfólió "Könyvbazár" néven a felső menüsorból is elérhető lesz.

A könyvek árai nem tartalmazzák a postaköltséget, tehát ezt rá kell számolni abban az esetben, ha nem vagy: Budapesti, Győri, Zalaegerszegi, vagy Szombathelyi.



Bogomolov - Titkos küldetés
Miért válnék meg tőle: igaz, hogy nem foglal sok helyet a polcon, de tisztában vagyok azzal is, hogy már úgysem olvasnám el többször. Nem szeretném, hogy feleslegesen nézegessem csupán, viszont más biztosan nagyon örülne neki. Aranyos kis történet egy aranyos kis könyvecske formájában. Delfin könyvek kedvelőinek meg nem hiányozhat a gyűjteményéből!

Irányár: 100,-

Állapot: Újszerű, nincs betörve, egyedül a lapjai barnák, de hát egy ilyen idős könyvnél ez már nem csoda...






Edgar Wallace - Az akasztott kéz bosszúja
Miért válnék meg tőle: Tudom, hogy ő is egy vékonyabb könyv, viszont annyira azért vastag, hogy például a Mutánsok című könyv elől elfoglalja a helyet. Ugyanakkor nekem annyira nem tetszett, hogy ezért meg akarjam tartani, egy krimi-kedvelőnek vagy olyasvalakinek, akinek tetszik Wallace munkássága viszont nem hiányozhat a könyvtárából.

Irányár: 400,-

Állapot: A borítója pókhálószerűen fehér hátul, elől pedig... hát úgy néz ki, mint ezen a képen, mivel ez róla készült.







Danielle Steel - Ellenállhatatlan erők
Miért válnék meg tőle: Nem olvastam ezt a könyvet, viszont belelapoztam, és nem tetszett, amit láttam. Ezek után tényleg csak a helyet foglalja, méghozzá a jó könyvek elől és fölöslegesen. Nem szeretem a romantikus könyveket, ezért megválnék eme becses darabtól. Ha szereted a romantikát, vagy Danielle Steel regényeit, ez se hiányozzon a gyűjteményedből!

Irányár: 700,-

Állapot: Az első borítón egy véletlen baleset kapcsán keletkezett egy "villám", méghozzá az írónő teljes nevének mások E betűjénél. (Lehet, hogy ez a kötet Harry Potter fanatikus?)






Ezzel a három könyvvel nyitnám meg a blogos könyvbazáromat, de higgyétek el, vannak még jó könyveim, amiktől szívesen megválnék, úgyhogy nézzetek be, hátha találtok valami kedvetekre valót ;) Amint megvan, jelezzétek a bejegyzés alatt, vagy e-mailes úton :)
Folytatás...

2012. október 5.

Polcra vele! - Ta-mia Sansa: Forradások

3 megjegyzés

Íme egy új rovatunk, ami a Polcra vele! címet kapta. Olyan könyveket ajánlunk itt nektek, amik: ritkák, alig beszerezhetőek, keveset nyomtak belőlük, vagy egyáltalán nem ismertek. Ha nem találjátok sehol, és itt felmerül, akkor segítünk a beszerzésében.

Amelyik könyvet elsőként szeretnénk ezen kereteken belül felkarolni: Ta-mia Sansa - Forradások.

Íme egy kis történet, hogy juthatott ide ez a kötetecske, miért van itt a helye.

Pár hónapja, hogy megismertem Sansát, és személyében egy, az olvasóiért ténykedő írót. Sokan imádják a könyveit, és mikor felkarolta egy kiadó a Sötét Hóruszt, onnantól fogva nem volt megállás. Többen megismerték ugyan a nevét, de a Sötét Hórusz valamiért elkezdett elveszni a sötétségben.
Sansa nem adta fel, és egyre inkább arra törekedett, hogy jobb, igényesebb munkát adjon ki a kezéből.

Önerőből kiadatta a Forradások című munkáját, melyről láthattatok a napokban felkerülni egy firkálmányt az oldalra.
A molyon ebben a pillanatban az 58. legjobb sci-fi könyvnek minősül mindössze 16 értékeléssel.
A molyok elkezdtek összefogni az ügy érdekében, hogy a Forradások című kötetet felkarolják.

Algernon indított egy kihívást azért, hogy többen és többen ismerjék meg a remekművet, Timucica pedig lelkesen támogatván a könyv fogyását egy másik, erre vonatkozó kihívást hirdetett meg.

Viszont nem szeretnénk, ha bárki lemaradna egy olyan nagyszerű könyvről, mint amilyen ez is, és ha veszélyben forogna egy újabb sorozat jövője. Ne hagyjátok, hogy eltűnjön a süllyesztőbe Nekhti Starr és a többiek, úgyhogy szeretnénk molyosoknak és nem molyosoknak is esélyt adni, hogy hozzájuthassanak.


Hol tudnátok beszerezni ezt a kötetet?

Akár itt nálunk is. Nincs más dolgotok, mint írni egy e-mailt Timucicának (Timus címe: petho.timea@t-online.hu), melyben megadjátok neki a koordinátákat: hogy szeretnétek egy ilyen könyvet, hogy szeretnétek -e dedikáltatni, és ha igen, akkor milyen névre, esetleg kértek-e mellé rajzot - Sansa nagyon szívesen és szépen rajzol bármit, és már azt is tudja, hogy néz ki egy pixie ;) -, és hogy hogyan tudnánk eljuttatni hozzátok.

Egy kötet ára 2640 forintba kerül, postázás esetén ehhez hozzájön 915 forint postaköltség. 

Személyesen (postaköltség nélkül) átvehető az alábbi helyeken: 
Budapest, Győr, Zalaegerszeg, Szombathely.



Meglehetősen limitált a könyv, úgyhogy írjatok minél többen, és ne hagyjátok, hogy Sansa könyvei tornyokba álljanak! Csináljatok neki még ma helyet a könyvespolcotokon, hogy feltehessétek rá mielőbb! Polcra vele!


Még egy apró kis bónusz: Azok, akik Győrött, Zalaegerszegen, vagy Szombathelyen vennék át köteteiket, a személyes átvétel mellé kapnak tőlem egy kis apróságot is. Hogy mit, azt nem árulnám el ;) 
Folytatás...

2012. október 4.

Rövid hírek - könyvkedvelőknek

0 megjegyzés

Ez most egy extrém bejelentkezés, ugyanis mostanában rengeteg dolog történt a könyvek világában, amik közül pár információt megosztanék veletek.

Témák:

  1. Selejtezést tart az Agave kiadó!
  2. Kiadások gy helyen, avagy amiről még lehet, hogy nem hallottál!
  3. Ta-mia Sansa újra jelentkezik!
  4. Éjvilág-Holdvilág hírek, avagy mi a helyzet a testvérekkel?



Selejtezést tart az Agave kiadó!
A kiadó háza táján mindig akadnak szépséghibás darabok, és nem is rejtik véka alá, hogy ezektől is szívesen megválnak. Így lehet az, hogy a kiadó közzétett egy listát, ami által most kedvezményesen juthatnak az olvasók hozzá többek között néhány Anita Blake kötethez, vagy a Morgenville-i vámpírok sorozat kötetéhez, és még sok egyéb könyvhöz (Matt Scudder sorozat egyes részei, Ray Bradbury könyvek stb...)


•••••


Kiadások egy helyen, avagy amiről még lehet, hogy nem hallottál!
Pár hónapja már él, létezik az oldal, melyre Nima és jómagam próbáljuk feltöltögetni a (főként) fantasy körébe tartozó könyvek megjelenéseit, hogy mindenki tudja, milyen könyvekre lehet számítani a közeli vagy távoli jövőben. Igaz, hogy néminemű időhiány miatt lassan halad ugyan, de rengeteg megjelenésről kaphattatok már mostanában is információkat, és a tartalom folyamatosan frissül.


•••••



Ta-mia Sansa újra jelentkezik!
Az írónő a Sötét Hórusz után sem hagyta abba az írást, és immáron elérhető a könyvpiacon legújabb műve a Forradások, melyről már láthattatok a blogon is egy ajánlót. A könyv nyomtatott formában majd nálunk lesz megrendelhető, melynek részleteiről még a héten kaphattok tájékoztatást. Elektronikus formában is megvásárolható itt: FORRADÁSOK E-BOOK. Előzetesben annyit mondanék, hogy egy rendkívüli műről van szó, ami kihagyhatatlan, úgyhogy ne maradjatok le róla!


•••••

Éjvilág-Holdvilág hírek, avagy mi a helyzet a testvérekkel?
Többen kerestetek meg azzal, hogy mi hír a testvérekről, és hol késik már a harmadik kötet. Némileg aggasztó hírek keringenek a sorozattal kapcsolatban, ugyanis a Holdvilág nem fogyott olyan mértékben, ahogy várták volna, így veszélybe került a sorozat jövője a hazai piacon. Mindent megpróbálunk megtenni a sorozatért, úgyhogy, ha nektek tetszett vagy az első, vagy a második, vagy mindkét kötet, akkor ne habozzatok beújítani még egy példányt a szüleiteknek, testvéreteknek, barátoknak, rokonoknak, vagy éppen a házi kedvenceteknek! 
Amint azonban tudunk valamit a fiúk sorsáról, azonnal tájékoztatunk titeket a fejleményekről.


Ennyi volna mára a röpke bejelentkezés. Ha még szeretnétek könyves információkat, figyeljétek az oldalt a következő mazsolázásig ;)
Folytatás...

2012. október 3.

Marcello D'Orta - Reméljük, én, megúszom

0 megjegyzés

Marcello D'Ortától nem ez az első művem. A tanár úr az Isten ingyér teremtett bennünket című írásával nyűgözött le. Ezért is örültem annyira, mikor sikerült hozzájutnom a következő könyvéhez, és bíztam benne, hogy nem fogom megúszni.

A tanító ezúttal is meglehetősen érdekes dolgozatokat gyűjtött össze, és dolgozott egy könyvvé. Míg a másik könyve kifejezetten a Bibiliát, és az ahhoz kapcsolódó történeteket vette górcső alá, addig ebben a könyvben semmi sem ússza meg szárazon.

A gyerekek aztán meséltek mindenről, a kedvenc filmtől kezdve a kedvenc tanítóig, különböző városokról, esőzésről, évszakokról, sportról, családról, iskoláról, lakásokról, szóval mindenről, amiről csak kérdést tettek fel nekik. A mindenféle témákat érintő dolgokból kiemelném a kedvenceimet.

Az első történet nem más volt, mint Odüsszeusz története - kicsit másként. Valójában a kisgyerek a filmélményét próbálta megosztani a nagyérdeművel, ami nem teljesen úgy jött össze, ahogy szerette volna. Azért is szórakoztatott annyira ez az átköltés, mert valaha feltették nekem is a kérdést az iskolában, hogy hát mit tudok Odüsszeuszról. Nekem nem akadt ilyen frappáns feleletem, mint a könyvbeli fogalmazásírónak, viszont az osztály úgy nevetett a történetemen, mint most én ennek a kisgyereknek a fogalmazásán.

A későbbiekben az évszakokról való faggatózásra adott válasz bűvölt még el, melyben egy kisgyerek felvázolja, melyik évszak melyik hónaptól meddig tart (teszi ezt némiképp rendhagyó módon, idézem: "Január, február, március (de nem az egész) és december téli hónapok...") Bájos, ahogy felvezeti, melyik hónapot miért szereti: "A januárt szeretem a legjobban, mert akkor jön a Név és Születésnapom; a februárt azért szeretem, mert jön a karnevál; a márciust azért szeretem, mert jön a tavasz; az áprilist azért szeretem, mert jön a husvét; május semmi..."

És az utolsó téma, amit kiemelnék, az a nők, illetőleg a nőnapra adott felelet, mely ismételten meglehetősen komikusra sikeredett.

Ugyanilyen jellegűek a megszólalások a munka világával kapcsolatosan, az otthoni ebédről, az ünnepekről, környezetszennyezésről, betegségekről, költészetről és minden egyéb témáról.
Ismét találkozhatunk néhány bibliai jellegű fogalmazással, és visszaköszön pár fogalmazás a másik kötetből ennek kapcsán.

Ezeken felül pedig az illusztrációk még mindig nagyszerűek, humorosak, remekül illenek a történetekhez. Az pedig, hogy fél pontot levonok ettől a műtől csak annak köszönhető, hogy az előző könyvben több érdekes történet volt - de csak egy párral.

Összességében nézve viszont még mindig nem okozott csalódást D'Orta tanár úr, ezúttal is nyerő módon válogatta össze a dolgozatokat, a témákat. Az pedig, hogy komolyabb fejjel mennyire komikusnak találjuk kisgyerekek őszinte megszólalásait... Remek ötlet, hogy valaki összeszedi ezeket az arany(os) dolgokat, az pedig, hogy eljuttatja az olvasókhoz is, zseniális ötlet.

Kérem a következő D'Orta könyvet. Reméljük én nem úszom meg ;)
Folytatás...

2012. október 1.

Pályázat: Írók, kezdő írók, könyvkedvelők figyelem!

0 megjegyzés

Eljött az idő, hogy megmutassátok magatokat, illetőleg a kedvenc olvasmányaitokat, filmjeiteket, kulturális eseményeteket, esetlegesen interjúitokat!
A Könyvbarlang antikvárium kedvezményes vásárlási lehetőséget kínál az igényes, néhány feltételnek megfelelő cikkekért.
Ne hagyjátok ki ezt a remek lehetőséget!


A pályázat szövege itt olvasható teljes hosszában:

"Vállalkozó kedvű írókat, írópalántákat, és könyvkedvelőket várunk! Örömmel fogadunk olvasmány- és filmélményeket; beszámolókat kulturális eseményekről; írókkal, művészekkel készült interjúkat. A megjelentetni kívánt cikkek blogunkban jelennek meg.Emailcímünk: nemereklub@citromail.hu Igény szerint a cikkek végén feltüntetjük a szerző blog- vagy honlap címét.A beküldött cikkeket nem szerkesztjük, szükséges esetén a helyesírási hibákat javítjuk. Megjelenés előtt a szerzőt e-mailben értesítjük. A megjelent írásokért jogdíjat fizetni nem tudunk, így azokat a szerző szabadon felhasználhatja. Törvényt és személyiségi jogokat sértő írásokat nem közlünk. Vitás esetben fenntartjuk a jogot a már megjelent cikk törlésére. 
Szerzőinknek kedvezményes vásárlást biztosítunk! 
Blogunk: www.konyvbarlangantikvarium.freeblog.hu "
Folytatás...

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger