Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2016. július 29.

Buglyó Gergely - Oni: szürke vér (Oni 1.)

0 megjegyzés

Ha azt mondom, hogy sokat szemeztem Buglyó Gergely könyvével, akkor nem túlzok. Egyszerűen nem mertem nekiállni attól tartva, hogy egy újabb magyar csalódásnak leszek áldozata.

Az elején a történet is meglehetősen szürkén indul, mint amilyenek a szürke vérűek, csak erre még a napnak sem kellett sütnie, hogy szürkévé váljon. Mert miről is van szó? Van három gyerekek, akik testvérek: Nátán, Áron és Lili. Apjuk eltűnt, anyjuk, aki orvos, neveli őket. A három gyerek félig valami más, félig pedig ember, és így kell elhitetniük a világgal, hogy normálisak. Nem fedhetik fel a titkot. Nátán vigyázni próbál két kisebb testvérére, és mindent megtesz a titok titokban maradásáért.

Áron (mesélőnk) viszont meglehetősen forrófejű kölyök, akinek minderre nincs annyi figyelme, mint bátyjának. Így lehet az, hogy a titok kezd kicsúszni a család berkein kívülre, és a gyerekek kezdenek veszélybe keveredni.

De nem csak ez a probléma. Van egy jóslat, melyet még apjuk hagyott a trióra. Ennek értelmében meg kell keresniük egy lányt, akire vigyázniuk kell. A sors azonban igazán kegyes hozzájuk, hiszen új diák érkezik az iskolába, aki nem más, mint a lány, akit keresnek...

Áronra hárul a feladat, hogy összebarátkozzon a lánnyal, akit távol kell tartania a gonosztól, és meg kell védelmeznie bármi áron.  Ez azonban csöppet sem könnyű feladat, ugyanis felbukkan a szívdöglesztően jóképű, BMW-t vezető Ká, akiért minden lány azonnal odáig van, hogy meglátják. Áronnak tehát versenyeznie kell a fiúval, és lebeszélni valahogy a lányt arról, hogy kapcsolatba bonyolódjanak.

A könyv története nagyon klisés. A rosszakról kiderül, hogy jók, a jókról, hogy rosszak, és senkiről sem lehet elvileg tudni, hogy kivel van, gyakorlatilag mindenkiről azonnal lerí, hogy milyen szerepet szántak neki a történetben. Ami mégis meglepő, hogy nem volt zavaró számomra, hogy ennyire kiszámítható az egész, mert a mitológiai világa, az egyes szereplők külön-külön históriái annyira lekötöttek, hogy a főszál meglehetősen elsikkad mellettük. Nem érdekel, hogy a lányt meg kell védeni, előbb izgulok egy szimpla iskola igazgató miatt, vagy egy egyszerű biológiatanárért.

Ami némileg zavaró, hogy hirtelen sok társaság kerül elő, és tényleg nem tudni, hogy ki kivel van, vagy kinek mi a szerepe. Mivel ez egy bevezető kötet, részletesen le kellett volna tisztázni, hogy ki kivel hányadán áll, erre a végén bejön egy olyan szerv, akinek addig híre-hamva sem volt addig. Néhány dolog kérdőjeleket hagyott bennem, aminek célszerű lett volna még most, az első kötetben kiderülnie pontosan azért, hogy a későbbiekben már csak a konkrét feladat teljesítés lehessen a középpontba és ne azon kelljen malmozni, hogy kik azok a Virrasztók, kik közé tartozott pontosan Ká, miért és kitől kell félni stb... 

A szereplők tekintetében áll a két fiú egy lány felosztás (mind baráti társaságnál, mind pedig a testvérek esetében), ami nem feltétlenül szerencsés, mert kb. 10 ifjúsági regényből 9-nél ez a felosztás figyelhető meg (ergo: itt lehetett volna módosítani az egyik klisén). A felosztás a baráti társaság esetén olyan, mintha az ember a Harry Potter karaktereit látná viszont magyar nevekkel (Feri=Ron, Anna=Hermione, Áron=Harry). Viselkedésre is pontosan ilyenek a karakterek (a bénácska fiúbarát, az okos lány, és a vagány és különleges képességekkel megáldott csodagyerek). A legnagyobb problematika mégis az, hogy a gyerekek is túl keveset tudnak, és ez okozza a bajt...

Összességében nézve egy jól szabott, érdekes világban játszódó történetet kapunk, rengeteg klisével, mégis élvezhető formában. A mellékszálakon megáll az egész, és a külön regélt mesék sokkal érdekesebbé, informativabbá válnak, mint maga a fő szál. Viszik előbbre a cselekményt, míg a fő szál sok esetben beragad, és a klisék miatt meglehetősen kiszámítható, és átlátszó. Láttam, hogy a sorozatnak már megjelent néhány folytatása, úgyhogy már csak egy dolog van hátra: levadászni ezeket is és megtudni, hogy folytatódik tovább a három barát és a három testvér története...

GR-ezők szerint:
Folytatás...

2016. július 3.

Vivien Holloway - A bross (Winie Langton történetek 3.5)

0 megjegyzés

Tudjátok, minél többet olvasok Vivien Hollowaytől, annál jobban rájövök, hogy tetszik, amit csinál. Hogy meglepje olvasóit, kijött ez a kis novellája, A bross, ami egy kis kitekintést ad Winie eredeti történetéből.

A novellát online elérhetővé tették ingyen, miután megjelent, majd kis füzetecskeként a 4. kötet megjelenése mellett kezdték osztani.

Amire abszolút nem lehet panaszunk, azok az egymáshoz remekül illeszkedő borítók. Winie történeteihez olyan borítók kerülnek, amiket eddig kivétel nélkül szerettem (beleértve a 4. kötet borítóját is).

Ennek a résznek a történetét inkább bájosnak mondanám. Milyen lehet egy tolvajokból álló családnál a karácsony? Látogassunk el a Langton familiához, és máris megtudjuk, hogyan lehet kezelhetetlen kölykök garmadájával bírni, hogyan kerül a karácsonyfa a helyére, mi kerül az asztalra...

Persze némi lecke sem árt. Mikor karácsony napján Will megjelenik a Langton házban, Winie elviszi a fiút némi gyakorlásra... Belekeverednek egy meleg helyzetbe, ami olyan gyorsan rendeződik, ahogy jön, majd egy véletlen folytán hozzájutnak ahhoz, amit kerestek...

Eddig is láthattunk már néhány életképet a sorozat folyamán a Langton család "hétköznapjairól", most viszont egy az egyben erre kerül a hangsúly. De kérem, mi másról is szólhatna a szeretet ünnepe, ha nem a családról? A családi összetartásról? Arról, hogy egy rafinált, szemfüles nagyi megpróbálja kihúzni az unokáját a bajból? Arról, hogy apuka a karácsonyfával bíbelődik, míg a díszeknek lába kél?

Maga a történet tehát aranyos, kedves és bájos. Nem hiányozhat az sem, hogy valamit elcsenjen valaki, viszont az itt annyira mellékvágány, hogy nincs is igazán jelentősége, hogy ki megy lopni és mit. Persze kerül bele egy adag "bénázás" is, de valahogy imitt-amott hiányzott belőle a humor.

Talán Winiet is megszállta a "szeretet ünnepe" hangulat, nem tudom, de most nem éreztem annyira csipkelődősnek, inkább olyannak, mintha átvette volna kicsit az apja komor szerepét.

Az írás egyébként hollowayesen letisztult, gördülékeny, és éppen ezért (sajnos) gyorsan a végére lehet érni. Azt hiszem, neki is állok a negyedik kötetnek, hogy ne várakoztassam meg Winiet tovább...

GR-ezők szerint:

Folytatás...

2016. július 1.

Vlogger vs. blogger - a 3. forduló zárása

0 megjegyzés

Nem is tudom, mit mondhatnék a június hónapról... Kezdjük ott, hogy hogyan alakultak az oldalszámok. Már rögtön jutalom oldalakkal kezdtem, ami előnyhöz juttatott, de Ngie olyan hamar behozta azt a kb. 500 oldalas vezetésemet, hogy csak na. 

Aztán nem utazgattam, így nem is olvastam jóformán semmit... De, valamit mégis. Mivel nálam tartott még a vizsgaidőszak, ezért rengeteget olvasgattam, de semmi olyant, amire azt lehetne mondani, hogy beírható a listába. Napi szinten több, mint 100 oldalakat haladtam előre.

Ngie a hónap utolsó napján csak annyit írt, amikor megtudta, hogy győztem, hogy "nem fair, mert te államvizsgáztál". 

Szóval a hónap konklúziója: 
- Ngie 1757 oldallal legyőzte az 1226 oldalamat, de legalább közelebb voltam, mint legutóbb.
- Lett egy diplomám, ami miatt bebuktam ezt a hónapot.
- Ngie tudja, hogy van még egy kis segítsége a kihívásban, aki folyamatosan őt segíti azzal, hogy engem nem hagy olvasni.
- A következő körben ismét plus oldalakkal fogom kezdeni a hónapot (168).


És még egy kis hír a vetélkedésről. A július hónapra úgy döntöttünk, hogy nyári szünetre megyünk, úgyhogy a következő kör augusztusban lesz majd. Annyi elárulok előzetesbe, hogy júliusban igyekszem befejezni az ebben a hónapban megkezdett, de be nem fejezett köteteket. Kipihenjük magunkat, hogy aztán a nyár végén még egy utolsót összecsapjunk egymással, mielőtt őszi fordulókba lépnénk.

Köszönöm mindenkinek, aki szurkolt, hogy meglegyen az a kb. 500 oldal, amivel Ngie padlóra küldött ebben a körben. Ígérem, augusztusban nem fogom kímélni, és mindent megteszek, hogy ő maradjon alul.

Ezúton kívánok mindenkinek kellemes nyarat, jó nyaralást, utazzatok sokat, és ha kellemes az idő, menjetek kirándulni (és közben sutyiban olvasni pár sort ;) ).

Augusztusban találkozunk!
Folytatás...

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger