J.K.Rowling - Harry Potter és az azkabani fogoly (HP3)

A könyv és én, avagy a nagy találkozás:

Sima adás-vétel volt, ahogy hozzájutottam, úgyhogy a második kötet után már kihagyhatatlan volt számomra a folytatás... 

A történetéről (spoiler is lehet benne):

Most nem azzal kezdem, hogy Harry a harmadik évét kezdi... mert úgyis tudjuk, hogy így van. Inkább azzal, hogy tudomására jut, hogy Sirius Black megszökött az Azkaban nevű, nagyon, de nagyon őrzött varázslóknak fenntartott börtönből, ahol mindenki megőrül, és senki sem szökött még meg onnan. Azt rebesgetik, Harryt keresi, hogy megölje. A történetek úgy szólnak, hogy ő árulta el Harry szüleit, és közre játszott a halálukban.
Harry ezért bosszút esküszik, és meg akarja keresni Siriust, hogy végezzen vele...
Közben azért fény derül egyre és másra a múltból. Harry megtudja apja, anyja, Piton, Sirius és Féregfark múltjának titkát – ezutóbbi Ront kissé rosszul érinti...
Az új sötét varázslatok kivédése órát tartó tanár szintén rejteget valamit, aminek a megtartásában Piton segít neki.
Végül Harry szemei előtt végre minden tisztázódik. Ki is az áruló, vagyis Sirius Black? Kicsoda Féregfark, és hogy kapcsolódik az ő történetéhez, és főleg Ron történetéhez? Mi is történt azon a bizonyos napon, mikor Harryt és szüleit megtámadta Voldemort nagyúr?

Vélemény:

Izgalmas, érdekfeszítő és fordulatos. Három szó, amivel könnyedén leírhatnám. Néhány humoros elem innen sem hiányozhatott, na és az, hogy mindenre fényt akarnak deríteni.
A sok nyomozás után kicsit furcsa volt, hogy egy egyszerű mozzanattal megtalálták a megoldást és kész... Aztán már csak vadászniuk kellett menni.
A Pörgőssége, és a nem várt fordulatok azért itt is ott voltak, és szerintem egész jó.

Ha pontban fejezném ki: 5/4