Responsive Advertisement

2010. november 9.

Karen Chance - Árnyak vonzásában (Cassandra Palmer 2)


Cassandra Palmer (vagyis Cassie) élete folytatódik, ám cseppet sem úgy, mint egy normális emberé. Folyton támadások érik, menekülnie és harcolnia kell, hogy életben maradjon. Ő a Pythia, ami annyit tesz, hogy nagy hatalmú jövőbelátó, az idő őrzője, és nem hagyhatja, hogy bárki beavatkozzon a történelembe, és megváltoztassa a jövőt/jelent (vagy aminek vesszük, attól függően, melyik időben járunk). Csatlakozik hozzá Pritkin, a csatamágus, akiben Cassie egyáltalán nem bízik, illetve mellette áll (vagy inkább száll) Billy Joe, a szellem. Vajon Cassie megbízhat e a mágusban? Mi a célja egyáltalán? De nem csak ez a gond aggasztja, hanem egy befejezetlen rituálé, egy első kötetbeli vetélytárs fenyegetése, egy igézet, amiről nem is tudta, hogy ki rakta rá, vagy milyen célból, ráadásul még mindig ott van Tony is, mint bajforrás, és még egyéb aprócseprő gondok, mint vámpírhordák, csatamágusok, városra szabadult szörnyek, ördögfiak, és maga Casanova, a csábítás mestere...
Azt hiszem, nekem valami bajom van a páros számokkal. Mostanában a fantasy (kiváltképpen a vámpírokkal foglalkozó) könyvekben valahogy nem nyűgöznek le a második kötetek. Ennél is így jártam. Nem azzal volt a bajom, hogy tele volt tömve akcióval, hanem az összevisszaság, ami különösen a végén vált zavaróvá. Az egyes mozgások követhetetlenek voltak (hogy bújhat az asztal alá az, aki már amúgy is az asztal alatt van?) és egyéb értelmetlen dolgok, amik kissé megkavartak.
Ezek mellett az a rengeteg információáradat, amit megint belesűrített a könyvbe az írónő, majd a végén saját maga is kissé belekeveredik... Itt nem csak a mágikus világ szabályaira gondolok, hanem az utolsó előtti csatajelenetre és társaira.
Az cseppet sem zavart, hogy az írónő kis szusszanásnyi szüneteket hagyott csupán két csatajelenet között, és annak is nagyon örültem, hogy az első kötetből az általam némileg megkedvelt 3 szereplő közül 2-őt így, vagy úgy, de belecsempészett, és hogy megint felsorakoztatta a tarsolyában még megbúvó varázslényeket, némi mítoszt, görög legendákat, időutazást, és átvitt minket még más világokba is.
Összességében tekintve a kötet egyes szakaszai (akciójelenetek, információ- és eszmecserék) tetszettek, és igen, Pritkinről is kiderül, hogy szerethető valamilyen szinten, és még Dracula neve is felbukkan Casanováé mellett, és még Mirceáról is sok minden kiderül, de nekem most egyszer elég volt elolvasni...

Nincsenek megjegyzések:

Ezeket olvastam legutóbb...

Baby Signs: How to Talk with Your Baby Before Your Baby Can Talk
A ​király esztelen
Red Herrings
Szupernagyi
One True King
Az ​én váram
Kerekerdő meséi II.
Kerekerdő ​meséi
Hideg ország varázslói
Brer Rabbit Again
Viking és tündér - Beteljesedik-e újra az átok?
How Babies Sleep: The Gentle, Science-Based Method to Help Your Baby Sleep Through the Night
Tabuk és dilemmák a gyermeknevelésben
A pénz nem a fákon nő
Segítség, ember!
A slag
Menjek ​vagy maradjak?  Hogyan éljük túl a párkapcsolatot egy narcisztikus mellett?
Vágyakozás
„Anyább” ​anyák
Időtlen

Archívum

Rendszeres olvasók

Postaláda

Név

E-mail *

Üzenet *