Szeretem a horrort, és nem csak regényekben, de az animek, és így a mangák területén is keresem a borzongást, a rém ijesztő sztorikat.
Elsődlegesen ez volt, ami a Rémmetró sorozat felé irányította a figyelmemet, és némi segítséggel, és egy kevés önerővel sikerült is hozzájutnom a sorozathoz, mely mindössze 3 kötetből áll.
Az alapötlet önmagában egészen jó. Röviden arról szól, hogy a metróban különböző lények tanyáznak, szellemek, akik különös és szörnyű dolgokat tesznek. Leggyakrabban bosszút akarnak állni a metróba tévedő, őket valami módon megsértő embereken - akiket életükben ismertek.
Azért éppen a metróban, mert az a föld alatt van, illetőleg itt van az élők és a már holtak világának határa. Hogy a holtak ne csináljanak galibát, akad itt egy őrző is, aki nem más, mint egy Szeija névre hallgató fiatal fiú. Az első kötetben megismerkedik egy lánnyal, aki a későbbiek folyamán itt-ott azért még benéz a sorozat folyamán.
Az első két részben főként arra helyeződik a hangsúly, hogy megismerhetünk pár esetet, néha egy-egy momentumot Szeija személyével kapcsolatban (némi múltbeli eseményt, némi jelenbeli ügyet, hogy ki ő, vagy mi ő valójában).
A történetek önmagukban olyanok, mint a novellák, viszont a láncolatot egyedül Szeija tartja össze, ezért nem lehet kötetenként értékelni ezt a szempontot. Akadtak érdekesebb sztorik, és gyengébbek is, ilyen téren viszont inkább a negatív irányba húz, mint a pozitívba.
A történetekhez társított rajzok egészen jók, de aránytalan a kidolgozottság (néhol gyönyörű, precíz ábrák, néhol pedig még a vonalakat sem sikerült végighúzni).
Szeija személye meglehetősen titokzatos, és sikerült megkedvelnem. Olyan a sorozatban, mint egy lovag, aki jön, és segít azoknak, akik bajban vannak.
Nem tudom, hogy ezért, vagy sem, de a sorozat zárását mondanám a sorozat leggyengébb pontjának. Eleve látszik a köteten, hogy fele olyan vastag, mint a másik kettő, de nem gondoltam volna, hogy kapunk egy semmilyen lezárást. Olyan hatást keltett, mintha elfogyott volna az ihlet, és csak rácsapta volna valaki, hogy "végjelenet" és kész. Vártam volna még némi kifejtést, mert így hiányérzetet hagyott maga után.
Nem ez lett a kedvenc sorozatom, pedig szerettem volna, hogy tetsszen. Ezt viszont nem sikerült elérnie maradéktalanul...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése