A közösségi bomlás érzékelhető... Ezzel tudnám leírni legjobban a napi hangulatot, ami akkor fogott el, mikor feljöttem a blogra.
Jóval kevesebb időm van mostanában a virtuális világban barangolni, de még arra is kevesebb időm jut, hogy a könyvekben töltsek el némi időt.
Végignéztem néhány hónap bejegyzéseit, és rá kellett jönnöm, hogy az idei évre betervezett 60 könyves olvasást is lehet, hogy feladom.
Mintha minden csak erről szólna... Kevés idő jut arra, hogy egy-egy könyvbe mélyebben beleássam magam.
Eddig a vonatutakat is át szoktam olvasni, és egy oda-vissza út alatt elolvastam egy 300 oldalas könyvet, mostanság viszont felszállok a vonatra, elkezdek olvasni, és elalszom... - függetlenül attól, mennyire izgalmas, érdekes a könyv.
Múltkor viszont olyan dolog történt velem, ami arra sarkallt, hogy igenis, olvasni jó, és mások is észreveszik.
Bementem a helyi antikváriumba körbenézni - jön a karácsony... -, de nem találtam semmi érdekeset. Szokásomhoz híven a fantasy részről indultam, aztán átmentem az ifjúsági irodalomhoz, végül a romantikushoz és az ezotériához (ne kérdezzétek, de valamiért mindig muszáj megnéznem a romantikus könyveket...)
Betért egy anya-(vélhetően) lánya páros, és az alábbi párbeszéd zajlott le az antikváriumossal:
- Van pöttyös könyve? (anyuka)
- Klasszikus pöttyös, vagy vörös pöttyös? (antikos)
- Vörös pöttyös. (lány)
- Azom most sajnos nincs. Mit keresnek?
- Valami fantasy könyvet, lánynak. (lány)
- Ott vannak a fantasy könyvek... (antikváriumos megmutatja).
Elkezdenek válogatni, és kérdezgetik az antikost, hogy vajon melyik lenne jó egy lánynak, aki szeret olvasni. Tudni kell az antikváriumosról, hogy nagyon művelt, szinte nincs könyv, amit ne ismerne, és mindegyik könyvet ismeri, amelyik bekerül hozzá. Hihetetlen, de akárhányszor bent voltam nála, és valaki csak bedobott egy-egy címet meg írót, ő már azonnal tudta, miről szól a könyv, és tudta, hogy milyen érdeklődésű embernek tetszhet... Mindig lenyűgöz, ahogy elkezd mesélni/beszélni a könyvekről. Látszik a könyvek iránti szeretete.
Anyuka és lánya tanácstalanul válogattak tehát, mire az antikváriumos odaszólt nekem:
- Te mit javasolnál? Járatos vagy a témában.
Alig hittem el, hogy pont ő mond ilyent nekem. Szívesen segítettem volna már korábban is, de már felmértem korábban a kínálatot, és amint elárulták, hogy lánynak fantasy, azonnal tudtam, hogy ott bizony most nem találnak semmit... Azért odamentem, végigmutogattam nekik, hogy nem feltétlenül hiszem, hogy Forgotten Realm könyveket szeretne magának egy 15 éves lány. Hiába kérdeztem, milyen könyveket olvasott eddig, nem tudtak rá válaszolni.
Közben elmondtam nekik, hogy nem minden fantasy, ami vörös pöttyös (érvelés Monika Feth - Az eperszedő című munkájával és társaival).
Utána (közbe) beszélgettük az antikváriumossal, mikor az ifjúsági részleghez ment át a páros, hogy nem hiszem, hogy túl sok lány lenne oda a FR-ért. Meséltem neki arról, hogy bizonyos sorozatok játékvilágokhoz kötődnek, és felületesen kitárgyaltuk a témát. A végén elárultam neki, hogy nekem azért akadt FR, ami tetszett, mire csak annyit mondott:
- Na látod, pedig te is lány vagy...
Tekintve a nyakatekert ízlésvilágomat viszont nem hittem benne, hogy egy 15 éves lánynak majd pont az fog tetszeni, hogy számára talán ismeretlen fantasy lények gyilkolásszák egymást, és kiejthetetlen nevű szereplőkkel és helyszínekkel találkozhat, ahol vaskos közeg fogadja... Valamiért az ilyen fantasy könyvekről mindig a füstös kocsmák hangulata jut az eszembe, amik olyan légkörűek, hogy ott szívesen olvasnék ilyen regényeket. (Mivel már megvan a dohányzástiltó törvény, erre már nem lesz módom, hacsak...)
Úgyhogy rájöttem, hogy a lelkemnek mostanában az ifjúsági (vagy annak mondott) könyvek esnek jól. Ezért is vágtam bele a Zizibe, meg az Okkultisták klubjába. Lehet, hogy most a "semmi sem tetszik" hullám van, valahogy nem bírnék elviselni mégsem komolyabb munkákat.
Valami más viszont még mindig foglalkoztat. Méghozzá a magyar írók témaköre. Azt hiszem, már tudom is, mi lesz az újévi fogadalmam (de ezt még nem árulnám el).
A KIMTE-fantasy vágyamról még nem mondtam le. Kutakodtam a könyvtáramban, és találtam mindenfélét, ami megvan a listáról. Ráadásul, mivel közeleg a karácsony, volt egy kívánságom. Még nem teljesült, de talán a héten bejöhet. Egy olyan karácsonyi ajándék, ami szintén felkerül majd az én virtuális Fantasy-listámra. Illetve nem csak az...
Észrevettem ugyanis, hogy a KIMTE listáján néhány 2013-as könyv nem szerepel. Ezt annak tulajdonítottam, hogy későn jelentek meg. Ilyen például IVA-tól Az őrült hold alatt című könyv (köszönöm a szobatársamnak, hogy elment érte nekem).
Nem hiszitek el, mekkora öröm volt, mikor visszaértem a szobámba, és az asztalomon ott volt ez a könyvecske. Megsimogattam, hogy valóságos-e, és mikor kiderült, hogy igen, földöntúlian boldog voltam...
Eddig a vonatutakat is át szoktam olvasni, és egy oda-vissza út alatt elolvastam egy 300 oldalas könyvet, mostanság viszont felszállok a vonatra, elkezdek olvasni, és elalszom... - függetlenül attól, mennyire izgalmas, érdekes a könyv.
Múltkor viszont olyan dolog történt velem, ami arra sarkallt, hogy igenis, olvasni jó, és mások is észreveszik.
Bementem a helyi antikváriumba körbenézni - jön a karácsony... -, de nem találtam semmi érdekeset. Szokásomhoz híven a fantasy részről indultam, aztán átmentem az ifjúsági irodalomhoz, végül a romantikushoz és az ezotériához (ne kérdezzétek, de valamiért mindig muszáj megnéznem a romantikus könyveket...)
Betért egy anya-(vélhetően) lánya páros, és az alábbi párbeszéd zajlott le az antikváriumossal:
- Van pöttyös könyve? (anyuka)
- Klasszikus pöttyös, vagy vörös pöttyös? (antikos)
- Vörös pöttyös. (lány)
- Azom most sajnos nincs. Mit keresnek?
- Valami fantasy könyvet, lánynak. (lány)
- Ott vannak a fantasy könyvek... (antikváriumos megmutatja).
Elkezdenek válogatni, és kérdezgetik az antikost, hogy vajon melyik lenne jó egy lánynak, aki szeret olvasni. Tudni kell az antikváriumosról, hogy nagyon művelt, szinte nincs könyv, amit ne ismerne, és mindegyik könyvet ismeri, amelyik bekerül hozzá. Hihetetlen, de akárhányszor bent voltam nála, és valaki csak bedobott egy-egy címet meg írót, ő már azonnal tudta, miről szól a könyv, és tudta, hogy milyen érdeklődésű embernek tetszhet... Mindig lenyűgöz, ahogy elkezd mesélni/beszélni a könyvekről. Látszik a könyvek iránti szeretete.
Anyuka és lánya tanácstalanul válogattak tehát, mire az antikváriumos odaszólt nekem:
- Te mit javasolnál? Járatos vagy a témában.
Alig hittem el, hogy pont ő mond ilyent nekem. Szívesen segítettem volna már korábban is, de már felmértem korábban a kínálatot, és amint elárulták, hogy lánynak fantasy, azonnal tudtam, hogy ott bizony most nem találnak semmit... Azért odamentem, végigmutogattam nekik, hogy nem feltétlenül hiszem, hogy Forgotten Realm könyveket szeretne magának egy 15 éves lány. Hiába kérdeztem, milyen könyveket olvasott eddig, nem tudtak rá válaszolni.
Közben elmondtam nekik, hogy nem minden fantasy, ami vörös pöttyös (érvelés Monika Feth - Az eperszedő című munkájával és társaival).
Utána (közbe) beszélgettük az antikváriumossal, mikor az ifjúsági részleghez ment át a páros, hogy nem hiszem, hogy túl sok lány lenne oda a FR-ért. Meséltem neki arról, hogy bizonyos sorozatok játékvilágokhoz kötődnek, és felületesen kitárgyaltuk a témát. A végén elárultam neki, hogy nekem azért akadt FR, ami tetszett, mire csak annyit mondott:
- Na látod, pedig te is lány vagy...
Tekintve a nyakatekert ízlésvilágomat viszont nem hittem benne, hogy egy 15 éves lánynak majd pont az fog tetszeni, hogy számára talán ismeretlen fantasy lények gyilkolásszák egymást, és kiejthetetlen nevű szereplőkkel és helyszínekkel találkozhat, ahol vaskos közeg fogadja... Valamiért az ilyen fantasy könyvekről mindig a füstös kocsmák hangulata jut az eszembe, amik olyan légkörűek, hogy ott szívesen olvasnék ilyen regényeket. (Mivel már megvan a dohányzástiltó törvény, erre már nem lesz módom, hacsak...)
Úgyhogy rájöttem, hogy a lelkemnek mostanában az ifjúsági (vagy annak mondott) könyvek esnek jól. Ezért is vágtam bele a Zizibe, meg az Okkultisták klubjába. Lehet, hogy most a "semmi sem tetszik" hullám van, valahogy nem bírnék elviselni mégsem komolyabb munkákat.
Valami más viszont még mindig foglalkoztat. Méghozzá a magyar írók témaköre. Azt hiszem, már tudom is, mi lesz az újévi fogadalmam (de ezt még nem árulnám el).
A KIMTE-fantasy vágyamról még nem mondtam le. Kutakodtam a könyvtáramban, és találtam mindenfélét, ami megvan a listáról. Ráadásul, mivel közeleg a karácsony, volt egy kívánságom. Még nem teljesült, de talán a héten bejöhet. Egy olyan karácsonyi ajándék, ami szintén felkerül majd az én virtuális Fantasy-listámra. Illetve nem csak az...
Észrevettem ugyanis, hogy a KIMTE listáján néhány 2013-as könyv nem szerepel. Ezt annak tulajdonítottam, hogy későn jelentek meg. Ilyen például IVA-tól Az őrült hold alatt című könyv (köszönöm a szobatársamnak, hogy elment érte nekem).
Nem hiszitek el, mekkora öröm volt, mikor visszaértem a szobámba, és az asztalomon ott volt ez a könyvecske. Megsimogattam, hogy valóságos-e, és mikor kiderült, hogy igen, földöntúlian boldog voltam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése