Íme az első rész, ami kimaradt a szakdolgozatból: a különböző könyvtártípusokat képviselő könyvtárasokkal folytatott interjú.
Miért került kivételre? Az ok egyszerű: mert nem tartozott a témához. Kifejezetten megyei könyvtárakkal készült interjúk kellettek a szakdogához. Viszont ilyenem is volt. A TMDK dolgozathoz felhasználtam.
(Mivel túl hosszúra sikerült (több oldalnyi anyag), ezért szakaszonként mutatom meg.)
A könyvtári szolgáltatások változása a könyvtárosok nézetei alapján
Ahhoz, hogy
országos szinten vizsgálhassam meg a problematikát, különböző magyarországi
településeken dolgozó könyvtárasok válaszoltak azzal kapcsolatosan a
mélyinterjús kérdéseimre, milyen egyéb szolgáltatásokkal várják a látogatókat a
könyvtárak, milyen törekvéseket tesznek az olvasók „bevonzására”, illetőleg ők,
mint könyvtárosok hogyan látják a helyzetet. Van jövője a könyvtáraknak az elektronikus
világ ilyen mértékű, rohamos fejlődése mellett?
Azért ezt a módját
választottam a megkérdezésnek, mert ez mutatja leginkább a könyvtárak
különbözőségét, a tényleges helyzetüket, illetve jobban bemutatható, az ország
mely pontján milyen a könyvtárak helyzete.
Mélyinterjúm
kérdéseit úgy állítottam össze, hogy az első részben láttatni engedje a
válaszokból, mely könyvtártípusról van szó adott esetben,milyen jellegű és
mekkora mérettel bír a könyvállomány. A második szekcióban a támogatottság minőségére,
és mennyiségére szerettem volna kitérni, míg a harmadik szakaszban arra
voltam kíváncsi, vajon mi az, amivel vonzóbbá próbálják tenni magukat a
könyvtárak, mit nyújtanak az olvasók számára a kölcsönzési lehetőségen túl. Végül
a negyedik
szakaszban tértem ki kutatásom legfőbb momentumára: a beiratkozott
olvasók számának alakulására ésmegkértem a könyvtári szakembereket, fejtsék ki
véleményüket azzal kapcsolatosan, milyennek látják a könyvtárak jövőjét az
elektronika korában.
Mélyinterjúmat 2013-ban végeztem el, melynek során a következő könyvtári típusok kerültek a mintába: két felsőoktatási könyvtár, egy közművelődési könyvtár, egy kistérségi községi könyvtár, egy városi könyvtár, és két községi könyvtár. Megkérdezetteim az ország különböző pontjáról származnak (így akad például győri, kiskőrösi, nagykanizsai könyvtárral kapcsolatos adat), kiválasztásuk véletlenszerűen történt. Mélyinterjús megkérdezésem során különböző feladatkörökben dolgozók működtek közre. Így egy könyvtár megbízott igazgatóhelyettese, három könyvtáros, egy könyvtárigazgató, és egy könyvtárvezető válaszolt kérdéseimre.
Mélyinterjúmat 2013-ban végeztem el, melynek során a következő könyvtári típusok kerültek a mintába: két felsőoktatási könyvtár, egy közművelődési könyvtár, egy kistérségi községi könyvtár, egy városi könyvtár, és két községi könyvtár. Megkérdezetteim az ország különböző pontjáról származnak (így akad például győri, kiskőrösi, nagykanizsai könyvtárral kapcsolatos adat), kiválasztásuk véletlenszerűen történt. Mélyinterjús megkérdezésem során különböző feladatkörökben dolgozók működtek közre. Így egy könyvtár megbízott igazgatóhelyettese, három könyvtáros, egy könyvtárigazgató, és egy könyvtárvezető válaszolt kérdéseimre.
A könyvállomány tekintetében meglehetősen
eltérő adatok jellemzőek. Míg az egyik felsőoktatási könyvtárban 380 000 dokumentum
található az állományban, addig a másikban 2560 könyv található meg. Mind a két
könyvtárban szakirodalmak találhatóak, melyet az adott egyetem igényeihez
igazítottak. A közművelődési könyvtár (mely egy megyei könyvtár fiókjaként
üzemel tovább) és a városi könyvtár általános gyűjtőkörrel rendelkeznek. Az
előbbiben 24 000 dokumentum található, míg az utóbbiban megközelítőleg 100 000
(ebből körülbelül 80 000 könyv, 20 000 más dokumentumtípus - például diafilm,
videó, DVD, CD stb.), illetőleg speciális gyűjtőköre Petőfi munkásságára terjed
ki.
A községi könyvtárak meglehetősen
eltérnek egymástól a méretüket tekintve. Míg az egyikben körülbelül 3200 könyv
található meg a különböző műfajokban (így a szépirodalom, gyerekirodalom,
romantikus regények, krimik, versek stb.), addig a másik községi könyvtárban
8790 kötetet birtokol.
A hat megkérdezett könyvtárból öt
online rendelés útján, internetes webáruházakból, vagy könyvesboltokból szerzi
be az állományát, illetve a KELLO (Könyvtárellátó) segítségével. Az egyik
kistérségi községi könyvtár centralizált rendszerben működik. Amit a
könyvtárban szeretnének, azt a megyei könyvtár dolgozói megrendelik,
bevételezik és kiszállítják a könyvtárnak.
A könyvbeszerzés terén nagy eltérések
mutatkoznak annak megfelőlen, hogy mennyi támogatást kapnak a könyvtárak
egy-egy beszerzési időszakra. Akad könyvtár, ahol rendszeres beszerzés van
(nincs rendszeres időszak), míg máshol bizonyos időközönként, bizonyos
helyenként négy-hat havonta, vagy két havonta bővítik a könyvtári állományt. A
könyvállományba integrálás mértéke is meglehetősen eltérő. A kistérségi községi
könyvtárban évente kétszer szánnak rá 50 000 forintot, és a 2012.évben ez 40
kötetet jelentett a könyvtárnak. Itt volt a legkisebb a könyvtár állományának a
növekedése. A legtöbb helyen 50-100 könyvvel bővül a kínálat. Két könyvtár
állománya némileg magasabb könyvbeszerzési átlagot mutat, mint a kisebb könyvtáraké.
A városi könyvtárban körülbelül 1300 kötettel növekedik évente az állomány, míg
az egyik felsőoktatási könyvtárban megközelítőleg 3000 példánnyal gyarapodnak
évente.
Itt vágnám félbe az első részt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése