Responsive Advertisement

2014. május 1.

Szakdolgozat - A kimaradt jelenetek (#1)

Íme az első rész, ami kimaradt a szakdolgozatból: a különböző könyvtártípusokat képviselő könyvtárasokkal folytatott interjú.

Miért került kivételre? Az ok egyszerű: mert nem tartozott a témához. Kifejezetten megyei könyvtárakkal készült interjúk kellettek a szakdogához. Viszont ilyenem is volt. A TMDK dolgozathoz felhasználtam.

(Mivel túl hosszúra sikerült (több oldalnyi anyag), ezért szakaszonként mutatom meg.)




A könyvtári szolgáltatások változása a könyvtárosok nézetei alapján

Ahhoz, hogy országos szinten vizsgálhassam meg a problematikát, különböző magyarországi településeken dolgozó könyvtárasok válaszoltak azzal kapcsolatosan a mélyinterjús kérdéseimre, milyen egyéb szolgáltatásokkal várják a látogatókat a könyvtárak, milyen törekvéseket tesznek az olvasók „bevonzására”, illetőleg ők, mint könyvtárosok hogyan látják a helyzetet. Van jövője a könyvtáraknak az elektronikus világ ilyen mértékű, rohamos fejlődése mellett?
Azért ezt a módját választottam a megkérdezésnek, mert ez mutatja leginkább a könyvtárak különbözőségét, a tényleges helyzetüket, illetve jobban bemutatható, az ország mely pontján milyen a könyvtárak helyzete.
Mélyinterjúm kérdéseit úgy állítottam össze, hogy az első részben láttatni engedje a válaszokból, mely könyvtártípusról van szó adott esetben,milyen jellegű és mekkora mérettel bír a könyvállomány. A második szekcióban a támogatottság minőségére, és mennyiségére szerettem volna kitérni, míg a harmadik szakaszban arra voltam kíváncsi, vajon mi az, amivel vonzóbbá próbálják tenni magukat a könyvtárak, mit nyújtanak az olvasók számára a kölcsönzési lehetőségen túl. Végül a negyedik szakaszban tértem ki kutatásom legfőbb momentumára: a beiratkozott olvasók számának alakulására ésmegkértem a könyvtári szakembereket, fejtsék ki véleményüket azzal kapcsolatosan, milyennek látják a könyvtárak jövőjét az elektronika korában.
Mélyinterjúmat 2013-ban végeztem el, melynek során a következő könyvtári típusok kerültek a mintába: két felsőoktatási könyvtár, egy közművelődési könyvtár, egy kistérségi községi könyvtár, egy városi könyvtár, és két községi könyvtár. Megkérdezetteim az ország különböző pontjáról származnak (így akad például győri, kiskőrösi, nagykanizsai könyvtárral kapcsolatos adat), kiválasztásuk véletlenszerűen történt. Mélyinterjús megkérdezésem során különböző feladatkörökben dolgozók működtek közre. Így egy könyvtár megbízott igazgatóhelyettese, három könyvtáros, egy könyvtárigazgató, és egy könyvtárvezető válaszolt kérdéseimre.
A könyvállomány tekintetében meglehetősen eltérő adatok jellemzőek. Míg az egyik felsőoktatási könyvtárban 380 000 dokumentum található az állományban, addig a másikban 2560 könyv található meg. Mind a két könyvtárban szakirodalmak találhatóak, melyet az adott egyetem igényeihez igazítottak. A közművelődési könyvtár (mely egy megyei könyvtár fiókjaként üzemel tovább) és a városi könyvtár általános gyűjtőkörrel rendelkeznek. Az előbbiben 24 000 dokumentum található, míg az utóbbiban megközelítőleg 100 000 (ebből körülbelül 80 000 könyv, 20 000 más dokumentumtípus - például diafilm, videó, DVD, CD stb.), illetőleg speciális gyűjtőköre Petőfi munkásságára terjed ki.
A községi könyvtárak meglehetősen eltérnek egymástól a méretüket tekintve. Míg az egyikben körülbelül 3200 könyv található meg a különböző műfajokban (így a szépirodalom, gyerekirodalom, romantikus regények, krimik, versek stb.), addig a másik községi könyvtárban 8790 kötetet birtokol.
A hat megkérdezett könyvtárból öt online rendelés útján, internetes webáruházakból, vagy könyvesboltokból szerzi be az állományát, illetve a KELLO (Könyvtárellátó) segítségével. Az egyik kistérségi községi könyvtár centralizált rendszerben működik. Amit a könyvtárban szeretnének, azt a megyei könyvtár dolgozói megrendelik, bevételezik és kiszállítják a könyvtárnak.
A könyvbeszerzés terén nagy eltérések mutatkoznak annak megfelőlen, hogy mennyi támogatást kapnak a könyvtárak egy-egy beszerzési időszakra. Akad könyvtár, ahol rendszeres beszerzés van (nincs rendszeres időszak), míg máshol bizonyos időközönként, bizonyos helyenként négy-hat havonta, vagy két havonta bővítik a könyvtári állományt. A könyvállományba integrálás mértéke is meglehetősen eltérő. A kistérségi községi könyvtárban évente kétszer szánnak rá 50 000 forintot, és a 2012.évben ez 40 kötetet jelentett a könyvtárnak. Itt volt a legkisebb a könyvtár állományának a növekedése. A legtöbb helyen 50-100 könyvvel bővül a kínálat. Két könyvtár állománya némileg magasabb könyvbeszerzési átlagot mutat, mint a kisebb könyvtáraké. A városi könyvtárban körülbelül 1300 kötettel növekedik évente az állomány, míg az egyik felsőoktatási könyvtárban megközelítőleg 3000 példánnyal gyarapodnak évente.

Itt vágnám félbe az első részt.

Nincsenek megjegyzések:

Ezeket olvastam legutóbb...

Baby Signs: How to Talk with Your Baby Before Your Baby Can Talk
A ​király esztelen
Red Herrings
Szupernagyi
One True King
Az ​én váram
Kerekerdő meséi II.
Kerekerdő ​meséi
Hideg ország varázslói
Brer Rabbit Again
Viking és tündér - Beteljesedik-e újra az átok?
How Babies Sleep: The Gentle, Science-Based Method to Help Your Baby Sleep Through the Night
Tabuk és dilemmák a gyermeknevelésben
A pénz nem a fákon nő
Segítség, ember!
A slag
Menjek ​vagy maradjak?  Hogyan éljük túl a párkapcsolatot egy narcisztikus mellett?
Vágyakozás
„Anyább” ​anyák
Időtlen

Archívum

Rendszeres olvasók

Postaláda

Név

E-mail *

Üzenet *