Fülszöveg:
Duskáldia egykor a világ legboldogabb országa volt. Bővelkedett aranyban, egy pompázatos bajszú király uralkodott rajta, és olyan fenséges kolbászok, sajtok és sütemények készültek városaiban, hogy aki csak megkóstolta őket, táncra perdült örömében!
Birodalomszerte minden szép és jó volt, kivéve a ködös északi részt, Lápföldét, ahol egy régi rege szerint a szörnyűséges Ickabog tanyázott. Minden épeszű ember tudta, hogy az Ickabog csak legenda, rossz gyerekek ijesztgetésére való.
De a legendáknak megvan az a furcsa tulajdonságuk, hogy néha önálló életre kelnek... Vajon egy mendemonda megbuktathatja a közkedvelt királyt, és térdre kényszerítheti az országát? Annyi biztos, hogy két bátor gyerek olyan kalandba sodródik miatta, amire maguktól sose vállalkoztak volna.
A világ egyik legkiválóbb elbeszélőjének sajátos hangulatú meséjét a szereplők színes tárháza és a fantáziadús cselekmény teszi minden korosztály számára feledhetetlen olvasmánnyá.
Nincs a világon, aki nem ismeri a Harry Pottert (még ha csak névről is). A HP rajongók már olvashattak mesekönyvet a szerzőtől nem is egyet. És most elrugaszkodott újfent a Harry Potter világától, hogy egy másik mesét meséljen el nekünk...
És az igazság az, hogy a mese nem is annyira mese. Annyira pontos társadalomkritikát fogalmaz meg, hogy az embert mellbe vágja. Olyan dolgokat csomagol be, amelyek néha mesésen hatnak, de a valóságunkat is átszövik...
De kezdjük a törénetet az elején. Frédi király meghallgatja az alatvalók panaszait, és próbálja orvosolni őket. Persze mit sem tud róla, hogy a háttérben az emberei szelektálják a problémákat, és csak olyant engednek a király elé, ami néhány arannyal megoldható. Mígnem elé ér egy férfi, aki azt állítja, az Ickabog megette a kutyáját.
Frédi király ekkor elhatározza, levadásszák a szörnyet, így csapatostul kivonul. Csapatának tagja Swindler báró is, aki - miután a király ijedtében elveszti díszes kardját, mert meglát valamit a lápon - kitalálja, hogy Frédi megsebezte a szörnyet. Hogy ne legyen tanú, lelövi az egyetlen embert, aki ezt tudta. És megindul a hazugságok lavinája, ugyanis mindenki, aki megkérdőjelezi az Ickabog létezését, az előbb-utóbb vagy eltűnik, vagy megöli a szörny. Hogy alá legyen támasztva Swindler története, folyamatos Ickabog támadásokat imitál. Miután megszerzi a legfőbb hatalmat, megvezeti a királyt, és hogy megtöltse a kincstárat, bevezeti az Ickabog adót is. A király is tart a szörnytől, így mindent elhisz Swindlernek, aki pedig tisztogat és varrja el egyik szálat a másik után. S teszi mindezt egy hazugság spirállal, ami úgy tűnik, soha nem ér véget...
Ahogy azonban minden tervben, ebben is van egy kis buktató. Olyan emberekkel kezd, akikkel nem kellett volna. Gréta egy ártatlan kislány, aki elvesztette az édesanyját és apjával élnek békességben. Egy nap azonban Swindlernek szüksége van a férfi tehetségére. Miután a kislány nyíltan bírálja a királyt, apját elhurcolják és belekényszerítik, hogy olyan eszközöket csináljon, mely alátámasztja az Ickabog létezésének hazugságát. Közben a lányával zsarolják, akit eltávolítanak a színről. Azoban a lánynak van egy nagyon jó barátja Berci. Berci apja volt a főstrázsamester, aki meghalt a küldetésben "az Ickabog által", így csak anyjával Bazsalynéval lakott együtt, aki a király fősüteménykészítője. Berci kapott egy szobrocskát Gréta apjától, mert a szülők jó barátságban voltak, a gyerekek meg mintha testvérek lettek volna. Berci észrevesz valamit a szobron, amitől gyanakodni kezd és persze anyja is tudomást szerez erről. A nő dörzsölt, kemény asszony, aki elkezdi összerakni a képet: itt bizony valami nem stimmel. Egy Ickabog tagadó azonban hamar börtönben vagy a föld alatt találja magát, így menekülésre készteti fiát, ő pedig mindent el akar mondani a királynak, de útját állják... És a szálak végül összeérnek.
A gyerekek találkoznak az öreganyónál, akihez odaadták őket, hogy eltüntessék szem elől. Berci és Gréta tervet kezd szövögetni arra, hogy kiszabaduljanak és amire ők sem számítottak: belefutnak az Ickabogba, aki segít nekik kiszabadítani a szüleiket és megmenteni a városlakókat az elnyomó Swindlertől...
A legjobban az tetszett a történetben, hogy tényleg így épül fel a világ. Először minden egy kis hazugsággal kezdődik. A hatalomra és pénzre vágyó nagy emberek kitalálnak egy képzelt ellenséget, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy alátámasszák a létezését. Aki mégsem annyira bolond, hogy bedőljön nekik, azt valami úton-módon eltüntetik. Közben persze bebetonozzák magukat. A legfőbb irányítót és a népet is képesek a félelemmel irányítani, és a kitalált rém is valósággá lesz. Nem félnek bemocskolni a végén már a kezüket sem, és embereket ölni, gyerekeket rabolni, és mindenkiről kitalálni valami mesét, ki hova tűnt. Így az embereknek megmarad a pletyka, hogy ki kivel szökött el, míg valójában csak takargatva van valami sokkal nagyobb dolog. A nép gyakran tűri az elnyomást, és mint itt is, hiába irgalmatlan magasak az adók, valahogy kinyögik, vagy éhen halnak, ha már nem bírják fizetni.
Eléggé elkeserítőnek tartom a könyv eseményeit, de fantasztikusan fel van építve mind a világa, mind a története, mind a rettegésben tartás megalapozása és tartása. Igazi mintameséje annak, hogyan szerzi meg egy nagyravágyó ember a hatalmat, hogyan gazdagodik meg, és hogyan irányít mindenkit az orruknál fogva.
Viszont a hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát, előbb-utóbb mindenre fény derül, de akkor már meglehetősen késő. Ez sajnos nem csak a mesében, az életben is ugyanígy működik. Mikor már nem tudja valaki elfedni a tetteit a hazugságokkal, mert két lábon besétál az igazság.
Összességében nézve némileg mesés a stílus, tetszik a borító, ahogy a könyv belseje is. Gyerekeknek mesélve valószínűleg nem az lesz a konklúzió, ami egy felnőttnek, így minden korosztálynak ideális, elgondolkoztató olvasmány. Nem Harry Potter, de legalább annyira elbűvölő...
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése