Fülszöveg:
A pszichológus-pedagógus szerzőpáros könyve kettő az egyben: szülőknek szóló, gyakorlatias szemléletű pszichológiai útmutató és óvodás-kisiskolás gyerekeknek szánt kreatív segítő mesegyűjtemény.
Deliága Éva évtizedes pszichológusi praxisa tapasztalatai alapján állította össze azt a módszercsokrot, amelyet már több száz család tesztelt és igazolt vissza. A dackorszakon is túlnyúló, óvodás- és kisiskoláskorban megnyilvánuló akaratosság szelíd feloldására szolgáló eszköztár kialakításánál figyelembe vette, hogy az eltérő személyiségű szülőknél és gyermekeiknél szituációtól függően más-más megoldás működhet.
Lovász Hajnalka finom humorral átszőtt, kalandos meséin keresztül pedig szimbolikus módon válik átadhatóvá az akaratosság, az ellenszegülés, a konfrontatív egymásnak feszülés békés feloldásának több módja. Lehetséges mintát kapunk néhány jellegzetes probléma kezelésére, amellyel sok szülő szembesül a mindennapok során. A pedagógus szerző nagy beleérzéssel és gyöngédséggel segíti a helyzetek empatikus megoldásában az olvasó felnőttet - és a mesék kis hallgatóját.
Fontosnak tartom nagyon, hogy a gyereknevelés terén minél több kötettel megismerkedjek. Beszélgettem erről a "hobbimról" egy pszichológussal, aki azt mondta, ezek a gyerekneveléses könyvek mind ugyanarra mennek rá: érzékenyítés.
Valahol igazat adok neki, másik oldalról azt látom, hogy ezek a könyvek olyanok, mint Cesar Milan a kutyákkal: előbb a szülőt kell "megnevelni", aztán jöhet a gyerek. Amíg a szülő nincs tisztában magával, addig mit is várunk a gyerekétől? Elvégre a gyerek a szülői mintát látja első körben, azt fogja felvenni, utánozni, magáévá tenni. Egyfajta tükröt mutat a szülei viselkedéséről az, ahogy a gyerek viselkedik.
Viszont ezek a könyvek számomra épp azért értékesek, mert mindegyik más aspektusból mutatja meg a gyerekkort, és ezáltal segít a felnőttnek azt végiggondolni, milyen is volt az ő gyerekkora valójában, és mit csinálna másként, mint a szülei...
No de mi alkotott meg ez a szerzőpáros? A kötet első felében pszichológiai magyarázatot találunk szülők részére, eléggé részletesen kifejtve, hogy mi is valójában a gyerekek akaratossága, dacolása a szülői akarattal szembe. Ezek a gyerekek szárnypróbálgatásai, ami által felfedezik a maguk határait, és a szüleik által állított korlátok erősségét.
A tudományos rész után pedig következzék 5 mese, amit együtt olvasva a gyerekkel megtaníthatjuk neki, hogy az akaratosság nem mindig vezet célra. A mesék némileg egymás folytatásai (néha van vissza vagy előre utalás az egyes történetekre), de önmagukban is értelmezhetőek. Mindegyik mesét megelőzi egy pár szavas kis bevezető, amiből kitalálható, nagyjából milyen "problématípus" lesz a domináns az egyes történetekben.
Ebből a kötetből a kisfiam kedvence egy játszóteres történet, ahol egy kis zebra makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy nem akar hazamenni a játszótérről. Ugye, ez minden szülőnek ismerős? Azóta ez a mese segít nekünk eljönni a játszótérről, vagy bárhonnan máshonnan, ahol "ottragadnánk".
A mesék legfőbb jellemzője, hogy mind valami akaratosság köré épül. Valaki valamihez makacsul ragaszkodik. Nekem az első mese a kedvencem, ahol a Zokorlán nevű oroszlán rendíthetetlenül kitart amellett, hogy igenis menjenek el busszal az állatkertbe. Mikor már veszett az ügy (odafagyott egy oszlophoz, jégcsapok lógnak kb. a bajszáról, annyira fázik, de nem vallaná be a világért se), akkor is kitartóan megy neki a falnak.
Összességében a mesék bájosak és kedvesek, akárcsak a szereplői a figurancsok (Zokorlán, X úr és a többiek), akik egy gombolyagos kosárból szöknek el a kalandjaikra. A szereplők a mese rész előtt be vannak mutatva. A mesék stílusa tényleg gyerekbarát, és tényleg úgy van megfogalmazva, hogy a legkisebbek is megértik némi magyarázattal. Hisz minden mesét át kell beszélgetni a kicsikkel, hogy a tanulság azért ne sikkadjon el...
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése