Néha kell egy kis más. Ennek jegyében vettem le a polcról a kötet angol nyelvű változatát, mikor elértem a Battle Royale (havi olvasmány) 400. oldaláig. Kellett egy kis "limonádé", valami, ami feloldja a BR komoly, megterhelő hangulatát...
Ezúttal Greg szembe találja magát az elemekkel... Vagyis jobban mondva a nagy mennyiségű havazással, amely megakadályozza a pénzszerzésben, és a házból való kimozdulásban is.
De még mielőtt a totális elzárásig eljutna, elmeséli kalandjait, hogyan készült fel Manny érkezésére, hogyan próbál pénzt szerezni egy internetes játékhoz, hogyan próbálja meg kijátszani a Mikulást és rákerülni a jók listájára. Összetűzésbe kerül a hatóságokkal és még számtalan kalandba keveredik.
Természetesen Rowley szokásához híven ott van mellette, de most csak korlátoltan, hiszen a hó elvágja őket egymástól.
Azt hiszem, ez a kötet némileg visszaesés. Meglehetősen unalmas volt, kiégett és egyszerűen nem lehet vele mit kezdeni. A hó jelentette akadály meglehetősen kis részt képvisel, már csak azért is, mert novembertől indulunk, és csak karácsonyig tart a kötet (tehát kb. 2 hónapot ölel fel).
A képregény rajzok természetesen nem hiányozhatnak, hiszen ezek a sorozat védjegyei. Némelyik valóban vicces, néhányat viszont nem tudtam hova tenni, hogy ez hogy került bele. Néha kíváncsiságból belenéztem a magyar változatba, hogy oldotta meg a fordító az olyan helyzeteket, hogy a "Mary kicsi báránya dallamára" kell valamit dúdolni. Frappánsan ismert magyar dallamot (Elvesztettem zsebkendőmet) neveztek meg. Egyedül abba lehetne belekötni, hogy annyi amerikai filmet és rajzfilmet nyomatnak, hogy a Mary kicsi báránya dallama is már beleivódik az ifjúság agyába, ezért nem feltétlenül kellett volna kicserélni. A "Kémkrampusz" is remek fordítás a kis babára, ami figyeli Greget és a testvéreit, hogy mennyire viselkedik jól.
Greg egyébként hozza a szokott forgatókönyvet: a világ még mindig körülötte forog. Emellett viszont megjelenik, hogy mégsem minden úgy működik, ahogy ő azt eltervezi. És most itt nem a kudarcra ítélt terveire gondolok (bár ilyen is akad azért bőven - lásd: saját újság nyomása abból a célból, hogy pénzhez jusson, hótakarítás locsolócsővel stb.), hanem arra, hogy a szülei szembesülnek vele, hogy Manny mégsem annyira jó gyerek, mint hitték, és nem okolható mindenért Greg vagy Rodrick.
Most kevesebbet láttunk a kistestvér bántalmazásából, vagy a Rodrick féle akciókból, amit igazán sajnáltam, mert egyre jobban kezd elmenni a sorozat egy olyan irányba, ahol Greg teljesen kizárja már a baráti kört (Rowley), leépíti a családdal kapcsolatos eseményeket, és egyedül arra fókuszál, hogy vele mi a helyzet, hogy ő miket csinál. Az első Ropi naplója kötet pont azért működött, meg még a második és a harmadik is, mert nem volt ennyire Greg központú, mint ez a rész. Addig is előtűnt a srác egoizmusa, viszont úgy, hogy mellette volt egy jó barát, ott volt a család, akiket mintegy "beárulás" jelleggel mindig elővett, ha panaszkodni akart. Most már nincs ilyen, vagy hát egyre kevesebb...
Összességében nézve kíváncsian várom, vissza talál e a sorozat abba a mederbe, ahonnan elindult, mert jelenleg úgy érzem, a hullámvasút lefele tartó ívére került. Leépülő szereplőgárda, több panaszkodás, kevesebb humor, kevesebb humoros rajzocska... Reméljük lesz még feljebb.
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése