Akkor kezdtem el ezt a könyvet, amikor végeztem Izolde Johannsen Birodalmi kalóz című munkájával. Pontosabban szólva párhuzamban olvastam a kettőt, és szerettem volna egymás után írni róluk, csak a sors kissé közbeszólt.
Köszönet a könyvért az Athenaeum kiadónak!
Történetünk az 1270-es évek körüli Magyarországon játszódik. A tatárok éppen csak kivonultak hazánkból, és IV. Béla király elkezdte újraépíteni az országot. Meghozta rendeleteit, így a városok falakat kezdtek emelni, várakat építeni, és adott számú település összeállt egy-egy templom építésének erejéig.
Ebben a magyarországi légkörben élnek az Aba nembéli ifjak, Finta, Péter és Amadé, a három testvér, akiknek őse Aba Sámuel.
Mind a három ifjú Aba gyermeket más irányba veti apjuk által elrendelt sorsuk, így Amadé (legkisebb) egy kolostorba kerül, ahol megismerkedik egy lengyel fiúval, és jó barátságot kötnek. Miután a fiú némileg érettebb fejűvé válik, jó barátja lesz annak a László hercegnek, aki Béla király unokája.
Péter, a középső testvér szolgálatba áll, Aba Lőrinc fogadja maga mellé, aki ráhagyományozná vagyonát is. Finta, a legidősebb otthon marad, később Budán szívesen látják, és Béla herceg (IV. Béla Anna nevű lányának fia).
Amikor Béla királyunk meghal, elkezdődik a trónért folyó küzdelem, melyben részt vesz az egykori király fia IV. vagy V. István (a könyvbeli szereplők vitatják, hányadik e néven az Árpád-házi királyok sorában). A magyar nemesség (így az Abák, a Csákok stb.) megpróbálnak felsorakozni István király mögött, de ott van Ottokár, aki el akar orozni némi részt az országból. Anna (IV. Béla lánya) megszökik az udvari kincsekkel. Lászlót (IV / V. István fiát) a saját felesége, Erzsébet elraboltatja, és csak utána derül ki a nő számára az, mit tett férje a fiával a háta mögött.
Őszintén szólva ha így írnának meg minden történelemkönyvet, ilyen stílusban, ilyen történettel, és kiemelnék, melyek történtek meg valójában is, szerintem nem lenne gyerek, aki utálná a történelmet. Egyszerűen tényleg ott vannak azok a szituációk, amikről el tudom képzelni, hogy valóban megtörténtek. Ehhez egy olyan stílust mellékel az írónő, ami egyszerűen olvastatja magát. Ehhez jön hozzá a régies nyelvezeti elemek, amik még jobban átadják az akkori kort.
Igaz, hogy a három fiú közül Amadéról hallunk legtöbbet, így azt hihetnénk, hogy megborul az egyensúly, mégis a háttérben ott érezzük Pétert és Fintát, akiknek szintén fontos szerep jut.
A királyok és a nemesek életébe való betekintés valahogy közelebb hozza a történelmi eseményeket. Láthatunk rá példát, milyen egy trónért folytatott csatározás, milyen a nemesek közti vita. Mit eredményez a politikai hovatartozás (ki melyik királyt támogatja a trónon).
Aki szereti a történelmet (és aki nem), azoknak ezt a könyvet mindenképpen ajánlom. Van benne történelmi hűség, és látszik, mely részek kitalációk, mégsem zavaró. Annyira gyönyörű és részletes leírások találhatóak a könyvben, hogy teljesen bele tudjuk magunkat élni az adott kor helyszínein az eseményekbe. Látjuk, hogy valósul meg a földadományozás, miért fontos mindez, hogyan építik a templomokat, hogy betartsák a törvényt.
Bepillanthatunk a kolostorok életébe, hogyan dolgoznak, élnek, imádkoznak, vagy éppen önsanyargatják magukat a bűneik bocsánatáért. Amadé ifjú szeme néhány dolgot képtelen felfogni, melyet aztán később elmagyaráznak neki. Ez azért fontos momentum, mert nem csak az idősebbek értik, mikor mi történik, hanem a fiatalabb korosztály számára is érthetővé válnak a történések.
Összességében annyit tudnék elmondani, hogy vegyétek, vigyétek és olvassátok. Kortól és nemtől függetlenül beleolvadhattok a magyar történelmi múlt egy kis szeletébe. Az olvasók részesei lehetnek az akkori életnek, és egyáltalán nem nehéz beleolvadni abba a környezetbe. Mindenkinek jó időutazást kívánok 1270 -be!
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése