Fülszöveg:
A Mielőtt a kávé kihűl című nemzetközi
bestsellersorozat harmadik kötete négy újabb vendég sorsát villantja fel
egy olyan kávézóban, ahol vissza lehet menni a múltba.
A Japán
legészakibb szigetén magasodó Hakodate-hegy oldalában található a Donna
Donna Kávézó, ahonnan pazar kilátás nyílik Hakodate város kikötőjére. Ez
azonban nem minden. A bájos tokiói Funiculi Funicula Kávézóhoz
hasonlóan a Donna Donnában is az időutazás különleges élményében lehet
része a látogatóknak.
A Mielőtt az emlékeid elhalványulnak
magán viseli a szerző megszokott kézjegyeit: karakterei szeretnivalók, a
történetek mélabúsak. Kavagucsi ezúttal is azt a kérdést teszi fel
olvasóinak, hogy mit változtatnának meg, ha visszamehetnének az időben.
Nagyon örülök hogy találkozhattam ezzel a sorozattal, és hogy végre le is zárhatom a trilógiát. Ebben a történetben nem volt három résznyi anyag, úgyhogy tényleg az utolsó utáni szál is ki lett játszva, minden el lett varrva, lezárva. Már a második kötetben is érdekes volt a szabályok módosulása, torzulása (jövőbe utazás), de itt ez cifrázva van még egy kicsit.
Ez volt az első kötete a sorozatnak ahol azt éreztem, ezt láttam már. Nem nyújt újat, nem ad más érzetet, nem ragad magával és nem visz sehova. A történetek, amik szokásosan amolyan novelláskötetként vannak tálalva, sablonosak, érthetetlenül kuszák, túldramatizáltak.
A mellékszál, vagyis a kávézó dolgozóinak élete is háttérbe szorul, és már nincs olyan új részlet, ami izgatottá teszi az olvasót.
Összességében kapunk megint egy novelláskötetet, az eddig megszokott stílusban, de olyan körítéssel hogy az ember nem bánja, hogy végre le kell tennie… sajnálom hogy túlnyújtották az élményt, mert az első kötetet nem lehetett felülmúlni.
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése