Limpár Ildikó (szerk.) - Rémesen népszerű

  
Megmondom őszintén, az Athenaeum kiadó folyamatosan meglep. Ezúton köszönöm nekik a lehetőséget, hogy ismét olyan antológiát adtak ki, ami érdekes, minőségi és remekül összefoglalja a rémes történeteket, érdekes szögekből világítva meg azokat.

 

 Elsőre a cím és Limpár Ildikó neve fogott meg. Egy jó író neve garancia arra, hogy valami jót fog az olvasó a kezébe. 

Nagyon szeretem a sci-fi és fantasy világát, így minden, ami mítikus és teremtett lényekkel kapcsolatos, az meglehetősen foglalkoztat. Másrészről viszont azért szeretem az antológiákat, mert a szerzők biztosan "ajánlanak" olyan olvasi- és látnivalókat, amik eddig elkerülték a látóteremet. Vagyis meghozzák a kedvet újabb művekhez, alkotásokhoz. Ezt szerettem például a Nagy Ádám által szerkesztett Nevelj jedit! című kötetben is.

No de engedjetek meg néhány szót minden tanulmányhoz.

Limpár Ildikó előszava meghozza mind a hangulatot, mind a kedvet az olvasáshoz, tökéletes felvezető. 

Miután fellibben a függöny, Panka Dániel tárja elénk, mitől lesz frankensteini a frankensteini.
Három ismérvet hoz fel ezzel kapcsolatosan, melyekről kifejti, hogy kissé tágabban is szűkebben is értelmezhető módokon jelenik meg a különböző formákban. A Jurassic Park könyvön és az Ex Machina filmen keresztül mutatja be a főbb jellemzőket. Alapos tanulmány a Frankenstein eredetéről, lényegéről. Az alapművet olvastam, a Jurassic Park esetében csak a filmet láttam, az Ex Machina filmnél eddig csak a címéig jutottam, de most kedvem is lett hozzá, hogy megnézzem.
Annyit tennék hozzá, hogy valóban rengeteg feldolgozása van az alapműnek. Nekem eszembe jutott még Ahmed Szadavitól a Frankenstein Bagdadban című kötete is. A szerző alaposságán túl tetszett még, hogy olyan aspektusból is vizsgálta Mary Shelley történetét, amire olvasás közben nem is gondoltam (honnan jöhet a népszerűsége a történetnek stb.). 

Gyuris Norbert: Mesterséges Inteligencia a digitális szörnyszülött

Nekem ez a tanulmány kicsit száraz volt. Noha tökéletesen összefoglalja, mi az az MI, hogy jelenik meg adott művekben, valahogy hiányoltam a konklúziót, az ívet. Egyszerűen megszakadt a vége, számomra elmaradt a "csattanó". 

Pintér Károly: Az evolúció szörnye és a szörny evolúciója: a földön kívüli lény értelmezési lehetőségei H. G. Wells Világok harca című regényében

 Ez a tanulmány rész azért tetszett, mert itt-ott idézetekkel támasztja alá a mondanivalóját. Közben kedvet csinál a Világok harca könyvhöz és elmeséli nagyvonalakban az eseményeket. Valahogy érezni a sorokon az átélést, a lelkesedést, hogy mindent meg akar mutatni. A végén pedig kapunk egy kerek tanulmányt arról, miért jöttek az UFÓ-k, milyen típusú emberek vannak a történetben, ki és milyen szerepet kap. Több féle embertől kapjuk meg, több szemszögből nézve, hogy miért érdemelte ki az emberiség, hogy megtámadják a földönkívüliek...

Vancsó Éva: Női szörnyek, szörnyű nők a Star Trek - The Original Series sorozatban

Onnan tudjátok, hogy nem vagyok elfogult ezzel a művel, hogy nem néztem a Star Trek sorozatot, mert egy-két epizódba belenéztem és nem tetszett. Vancsó Éva valahogy mégis annyira meghozta hozzá a kedvemet... Egy olyan nézőponttal vizsgálta a sorozatot, hogy éppen ki nem kiabál rám a lapok közül, hogy "más szemüvegen keresztül nézd, mi történik!". A nők és a női szerepeket vizsgálja, és kiderül, hogy a Star Trek hiába játszódik a jövőben, nagyonis az 1960-as évek női szerepeit jeleníti meg, mert nem mer tovább lépni ilyen téren a jövőbe. És teszi mindezt teljesen logikus érveléssel, három oldalról is megvizsgálva, így beszél a női szerepekről, az anyaságról és a nőkre kényszerített "helyzetekről".

Szujer Orsolya: Lehet, hogy dorombol, de ne felejtsd el, karma is van

Ez a tanulmány a képregények világához nyúl, és kiszakadunk kicsit a sci-fi világából. A Macskanő (DC) és a Fekete Macska (Marvel) közti különbségeket és hasonlóságokat tárja fel, vizsgálja meg. Ugyanakkor a nők szerepkörét is bemutatja a különböző képregényekben - szexualitás, a karakter fejlődése stb… A lezárást pedig azzal teszi teljessé, hogy a macskák szerepének változását is beleveszi a végére. Megmondom őszintén, hogy rengeteg képregényt olvastam a régi időkben (főleg X-men karakterek életútjait), viszont sosem figyeltem meg ezt a fajta mögöttes tartalmukat. Pedig ha azt nézzük, Árnymacska is valamilyen szinten beleillik ebbe a sorba, még ha nem is ilyen durván. Ami pedig már eddigis nagyon feltűnt, hogy a DC és a Marvel karakterei között mindig nagy volt a hasonlóság… Ha Marvelnél kijött ez, DC-nél kijött az. Ha DC-nél kijött ez, Marvelnél kijött az…
A tanulmány mindenesetre eléggé részletes, látszik az utánajárás, és hogy a szerző tudja, hogy miről “beszél”. Az pedig, hogy behozta Mordájt és megmutatta a macskák szerepének változását a későbbiekben, remek képet mutat arra vonatkozóan, hogyan változott a macskának a szerepe az idők során...

Kérchy Anna - A madárnő mágiája: A szörnyetegség mint mutatvány Angela Carter Esték a cirkuszban című regényében

Még a tanulmány olvasása előtt megjegyezném, hogy nem olvastam a szóban forgó művet. Mint korábban említettem, azért szeretem az antológiákat, mert sokszor ajánlanak olyan filmeket/könyveket/egyéb alkotásokat, amiket még nem ismertem, de meghozták hozzá a kedvemet. 
Ebben az esetben maga a tanulmány érdekes, de nem éreztem utána azt, hogy nekem ezt a kötetet haladéktalanul pótolnom/ismernem kell. Elolvastam, érdekes volt, de nem volt benne számomra az a plusz, hogy utánanézzek a regénynek vagy a regény szerzőjének. 
Rengeteg történet dolgoz fel olyant, hogy cirkusz és valamiért különleges ember… Filmek és könyvek tucatjai szólnak olyan cirkuszokról, ahol olyan emberek a fellépők, akik valamitől mások, eltérőek, mint amit “normális”-nak hívnak. Értettem, miért tekintik ezt a regényt különlegesnek. Valamiért Kafkától az Átváltozás jutott róla eszembe olvasás közbe, ahol a bogárról nem tudjuk eldönteni, hogy lehetséges, és hogy mégis mekkora lényről van szó… Itt ugyanez előkerül a női főhőssel kapcsolatosan (akadnak “kérdőjelek”, amit a szerző rejt el a sorok között). Valahogy nem érzem azt, hogy ez a regény ha elolvasnám, különös katarzissal töltene el. Aztán ki tudja… lehet, hogy egyszer majd ha lefogyott az olvasatlan listám, és keresgélek, még a kezembe akadhat...

Sohár Anikó - Szörnyetegek a Korongvilágon

Végre egy ismerős terep. Szeretem Terry Prachett munkáit. Egyet olvastam, a többibe csak belelapoztam, mikor kiderült, hogy a párom, akivel összebútoroztunk ki tudta egészíteni a Terry Prachett gyűjteményemet a hiányzó darabokkal (mert neki meg pont azok voltak meg). Terry Prachett egyedülálló figurája a fantasy világának, és örülök, hogy akadt a szerzők között olyan, aki őt választotta a vizsgálata témájának (és nem csoda, hogy ő választotta Prachettet kielemzésre…) :) . Mivel úgyis elfogultsággal vádolnátok: szerettem ezt a tanulmányt, remek összefoglaló, és igen, nekem is a Halál a kedvencem. 

 Fodor András - A Szövő mint hátborzongató, dimenzión túli entitás China Miéville Perdido pályaudvar, végállomás című regényében

Előre leszögezném, hogy ezt a könyvet sem olvastam, de hagytam, hogy meghozzák hozzá a kedvem. És megmondom őszintén: sikerült.
A tanulmány kifejti a tér és a szörnyűség "összekapcsolódását". Egy póklény történetében sok izgalmas mozzanat rejlhet. Miévillétől akartam volna már olvasni korábban, a szerző nem csak ezt a regényt említi meg a tanulmányban, hanem a szerző munkásságát is némileg bemutatja.

Benczik Vera - Az apokalipszis etikája: a túlélés, emberség és másság morális dilemmái Richard Matheson Legenda vagyok című regényében és filmváltozataiban

És most jöjjön egy kis Will Smith és egy gyönyörű farkaskutya. Ennél a tanulmánynál kissé megtévesztett a cím. Azt hittem, hogy tényleg valami etikai szabályzás lesz, hogy emberek az apokalipszisben hogyan viselkednek, vagy hogy boncolgatva lesz az embernek maradni embertelen körülmények között dolga. Viszont a szerző kihozott egy sokkal jobb dolgot, ami ráadásul nem olyan sallang téma, mint amire elsőre gondoltam. Tulajdonképpen azt mutatja be, hogy néha szörnyek közt az ember a legnagyobb szörnyeteg, amit regénybe lehet írni...

Limpár Ildikó - Az újragondolt poszthumán A zombi, mint fejlődésszimbólum M.R.Carey Kiéhezettek és Daryl Gregory Stony Mayhall második élete című regényében

Ezúttal a zombik lélektanáról kapunk némi áttekintést két példán keresztül. Egy új világ létrejötte, melyben a zombi lét a normális, az "emberi". Sok jó ajánlót rejt a tanulmány, és jó ötletet adott egy zombi regény maratonhoz is...

 Rusvai Mónika - Rettentő növények: ember-növény hibridek Robert Holdstock Lavondyss című regényében

Tallis életútjáról szól a történet, a Mitágó regények. Hogyan kommunikálnak a növények, és mikre képesek. Tallis, aki testvérét indult megkeresni, eggyé lesz az erdővel, majd végül ismét emberré válik. Itt sem éreztem azt a katarzist, hogy azonnal rohannom kell elolvasni a művet, viszont maga a tanulmány érdekes a párhuzamok miatt, amiket hoz.

Limpár Ildikó - A Valóság szörnyetegsége Siobhan Dowd és Patrick Ness Szólít a szörny című regényében

Egy tanulmány egy tiszafa "szörnyről", mely némileg kapcsolódik a növényi szörnyekhez. De csak némileg. Egy kisfiúról szóló regényhez hozza meg az olvasási kedvet, akinek egy tiszafa szörny mesél és von párhuzamot az élettel... Érdekes meglátás, hogy a szörnynek mennyiféle alakja létezik.


Rengeteg érdekességet tartalmaz a kötet, próbáltam pár mondatban bemutatni mindenkinek a munkáját, egy-egy kis ízelítőnek szántam a bemutatásokat. A kötetben több helyen találhatunk képeket is, illetve a végén van egy részletes bemutató a szerzőkről. Minden tanulmány végén vannak fogalmi magyarázók, forrásmegjelölések, illetve irodalom jegyzék (hol tudod még esetleg a témán belüli témákat boncolgatni).

Érdekes volt a sci-fit és a fantasyt némileg más szemüvegen keresztül nézni. Nem úgy, mint egy átlag olvasó, aki csak szórakozni akar, vagy elkalandozni valamerre. Egy "tudós" szemén át kielemezni, szétboncolni egy-egy művet, és olyan aspektusból szemlélni, amiből eddig még nem... És zseniális élmény, mikor azt érzi az ember egy-egy tanulmány után, hogy "én most kimaradtam valami jóból, mert nem olvastam xy művet". Rohanna hozzájutni egyik-másik olvasmányhoz, mert várja tőle a katarzis élményt.

Maguk az irományok meglehetősen precízek voltak, kidolgozottak és a sorrend is remek volt, mert jók az átvezetések egyik irányból a másikba. Az űrlényektől és ufóktól szépen eljutottunk a növényekig, akik szörnyek, vagy emberré válnak. 

Összességében nézve sci-fi és fantasy rajongó embereknek ajánlom első körben, mert ad egy másfajta szemüveget ehhez a két műfajhoz. Aztán ajánlom azoknak, akik szeretik a szuperhős filmeket, vagy a képregényeket. Utána meg mindenki másnak is, hátha máshogy kezdik nézni ezt a két műfajt és kedvet kapnak hozzá, hogy kicsit kiszakadjanak általuk a hétköznapi világunkból...

GR-ezők szerint:

Szerző: Mandi

Gyerekként nem szerettem olvasni, aztán egyszerűen beleszerettem. Főleg sci-fi és fantasy könyveket fogyasztok, de nem kerülöm a többi műfajt sem...

0 Comments: