A fegyelmezett, de önbizalom hiányos Helga, és a szókimondó, bevállalós Rita találkozása sorsszerű. Meddig megy el Helga, hogy szabadnak érezze magát? Mit és kinek hajlandó megtenni, hogy megszabaduljon a megfelelési kényszerétől? Konzervatív neveltetésével össze tudja-e egyeztetni az egyéjszakás kalandot, a swinger klubot, a szerelmesnek hitt fellángolásokat? Hány kalandon kell edződnie ahhoz, hogy megtalálja önmagában a lányt, aki magabiztosan kezébe veszi a sorsát? A regény az önmagát kereső szingli függetlenségi vágya és a szoros érzelmi kapcsolatéhség között vergődő fiatal lány életét mutatja be izgalmas kalandjaikon keresztül. Vajon elég-e, ha Helga lemásolja egy sikeresnek tűnő ember életét, vagy saját élményein, kudarcain keresztül kell megtalálnia önmagában a magabiztos nőt, aki bebábozódott állapotából alakul át, és válik gyönyörű pillangóvá?
Azt kell mondjam, nem hallottam még Csákvári Éváról, de úgy gondolom, mindenkinek kell adni egy esélyt. Mostanában sok olyan, számomra ismeretlen iróba futottam bele, aki csalódást okozott. Azt kell mondjam, Csákvári Éva is ilyen volt, csak kicsit másként...
Nem mondanék többet a történetről, mert a fülszöveg mindent elárul. Igazság szerint kapunk egy "hernyót" Helga személyében, és fokozatosan láthatjuk, ahogy felismeri a hibáit, és tanulva belőlük keresi a saját útját, míg meg nem találja. Azt hittem, hogy kapunk egy sablonos történetet, valami ostoba Mary-Sue karakterrel. Ehelyett kapunk egy naiv, konzervatív lányt, aki pillangóvá válik oldalról oldalra haladva. És ami még jobban meglepett: nem csak ő.
Minden karakter fejlődik, változik sorról sorra, míg ki nem teljesednek. Annyira tetszett, ahogy fel vannak építve a karakterek, és mindenki kap egy ívet, egy irányt. Hiába nem az én műfajom, mégis a gördülékeny, jelen idejű, E/1-es stílus annyira magával ragadt és a történet szereplőinek változása, hogy a lendület a végéig kitartott.
Az időkezelésen lehetne még mit javítani, mert néha úgy ugrál, hogy az embert érdekli, mennyi időt ugrottunk... Valahogy még ezt a relatíve nagy hibát is sikerült neki elnéznem, illetve a sablonokkal tűzdelt történetet is, meg a helyszíni ugrálást.
Az ember egyszerűen szurkol a happy endért a végén, és még ha nem is úgy lesz, ahogy elsőre gondolja az olvasó, a lezárás se rossz. Nem csak a karakterek, a történet is ívet kap, és valahonnan valahova jut.
A helyszínek egyébként eléggé változatosak, mert járunk Magyarország több pontján, Görögországban stb. Noha Helga a szabadságot keresi, több szabadság jut neki, mint egy mai átlag embernek, hiszen elugorhat két hétre csak úgy szabadságra is, utazgathat, ahova csak akar. Igaz, ő ebben nem látja a szabadságot, míg az olvasó mindent megtenne egy ilyen életért. Az egyetlen dolog, ami gúsba köti Helgát, hogy szingli és mindig a rossz fickókért epekedik. Közben kiderül egy s más az édesapjáról, akit nemigazán ismert, úgyhogy fel kell dolgoznia még pár dolgot a férfiakkal kapcsolatos csalódásain túl is...
Összességében nézve sok kötet után pozitívan csalódtam egy magyar szerző művében. Magyarázatom nincs, hogy konkrétan mivel fogott meg, egyszerűen csak sodródtam az árral.
A kötet a Tarandus kiadó gondozásában jelent meg, akiknek ezúton is köszönöm az olvasás lehetőségét.
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése