Mielőtt nekiálltam volna a könyvnek, szokásomtól eltérően olvastam néhány véleményt. Milyen jó volt, megható, meg hogy az igaz szerelemről szól...
Aztán elkezdtem olvasni. Tudtam, mit akar kifejezni önmagáról furcsa stílusban mesélő főhősnőnk, akinek nem derült ki a neve...
Szóval van egy írónő, akinek nem derül ki a kötetből a neve. Kiadják egy verseskötetét és egy író-olvasó találkozón (értsd: dedikálás) találkozunk vele. Annyian megkérdezik, mi ihlette a verseit hogy úgy dönt, elmeséli élete szerelmének a történetét.
Szerelmes lett egy srácba, akinek nem derül ki a neve a 208 oldal alatt. Szóval Anonyma és Anonymus egy táborban találkoznak főiskolai éveik alatt. Irodalom szakosok, tanárnak készítik fel őket. Anonyma hirtelen beleszeret Anonymusba, holott mindkettejüknek van már párkapcsolata, sőt mit több, mintkettőnek 3 éve, és a fiú együtt is él a lánnyal. Ugyanis árva, és azért van a lánnyal, mert nagyon hálás a családnak, hogy befogadták.
Ha nem tudnám, hogy emberekről van szó, azt hinném hogy egy lány és a kutyája történetét olvastam volna. A kutyust elcsábítják az otthonának udvarából. Igazából nem tudok együttérezni a főszereplőkkel... egyikkel se.
Most jönnek majd a fanatikusok azzal, hogy nem éltem át a nagy szerelmet. De, igen. És tudom mennyire tud fájni. DE! Ez a könyv egy nagy nulla. Olyan, mintha nem is 20+ -osok lennének a főszereplők, hanem kis, általános iskolások, mondjuk úgy 12-14 évesek, akiknek megvan a fellángolása az első diákszerelemben. Túldrámázott, papírpazarló 200 oldalt fog az olvasó a kezébe venni. Nem derül ki az se, hogy kik a főszereplők... Nem derül ki, a lány miért szeretett bele a fiúba. Egyszerűen átérezhetetlen ez a tömény nyivákoláshalom, ami a lapokról mintegy lefolyik... A lány egyszer csak kizárja az életéből a fiút, aki (nagyjából relatívan) kijelenti, hogy dehát neki barátnője van, akit nem akar megcsalni. Ez egy jó hozzáállás, míg a lány teljesen kifordul magából, kikattan és úgy viselkedik, mint egy zaklató. Hivogatja a fiút, irogat neki stb... Egy minimális belátás se, hogy a fiúnak van valakije... hogy neki is volt valakije. A fülszöveg is túloz, hogy a lány felrúgná a saját életét a fiúért. Nem a fiúért, önmagáért tesz mindent, mert egy önző hazudozó liba.
Miután a fiú nem akarja látni, visszahívni, reagálni a lány közeledésére mit csinál? Mikor a fiú felhívja, lerázza, aztán kitörli az életéből. Dolgozik, kezdi kialakítani az életét. De hogy mennyi időbe és energiába telt rájönnie, hogy nem kell a fiúnak... Aztán meg persze a fiú kezd sírni a lány után, az embernek meg kifordul a gyomra és az agya a sok ökörségtől, ami csak pazarolja az idejét és ennyi időt egy jó könyvre is szánhatott volna...
Nem, egyszerűen nem lehet átérezni ezt a csupaszirup maszlagot. A lánynak és a fiúnak ugyanaz a stílusa. A srácból előbb nézném ki, hogy csaj, mint azt, hogy srác. Nem kapunk róla és a főhősnőről sem pontos vázat, hogy kik ők... Nincs karakterizálás, nincsenek kidolgozva a szereplők. A főhősnő egyszer azt mondja, hogy ő nem szép, aztán meg azt, hogy a szemével már sok srácot szedhetett volna fel... Elmondja, hogy ő milyen, aztán a következő oldalakon már szöges ellentétekkel jellemzi magát. A srácnál ugyanezt eljátsza...
A csupaszirup körítésbe beleszövődik persze egy gyermek sanyarú sorsa (árvává vált, nincs pénze stb.). Mindenki úgy sír, mint Keresztes Ildikó az X-Faktorban bármi miatt, amit a másik mond/mesél, mindenki mindenen csak meghatódik. És nekem senki ne magyarázzon olyant, hogy biztos azért nem értem, mert nincs érzelmi intelligenciám. Azoknak üzenném, hogy olvassák el objektív szemüveggel ezt a könyvet, és ha találnak benne bármi értelmet, akkor győzzenek meg, állok elébe.
Összességében nézve ez egy kislány eltúlzott érzelmi kitörése. Egy csitri nem tud beletörődni, hogy nem lehet övé a kinézett fiú. Előbb ajánlkozik ribancnak, hogy legalább a szexszel megfogja a fiút, de hát a srácnak arra se kell... Majd a lány zaklatóvá válik, végül lemond a srácról, hogy aztán az visszatérhessen sírni hozzá... Vacak élmény így év végére, de eddig nem láttam a borító mögé...
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése