Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2009. május 14.

Rob Thurman - Éjvilág (Cal&Niko Leandros serie 1)

0 megjegyzés



A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Egy szép, napsütéses májusi délelőttömet a városban töltöttem. Vége volt az óráimnak, és rengeteg időm maradt a buszig, ami hazafuvarozott volna. Szokásos körsétámat téve tehát betértem a kedvenc könyvesboltomba, és nézelődtem. Annyi ideig elhúztam a sétálgatást és a körözést a boltban, hogy észre sem vettem, hogy repül az idő. A fantasy polcnál jártam, és ránéztem egy könyvgerincre. Kék volt, az egyik kedvenc színem. Kihúztam, és tetszett a borító. Még nem olvastam a fülszöveget, helyette az órámat néztem. Mindössze tíz percem maradt kijutni a megállóba. Megvásároltam a könyvet, és rohantam, mint az őrült. Még arra sem volt időm, hogy eltegyem a táskámba a kötetet. Fölszálltam a buszra, és kissé megnyugodtam. Azonban ilyen kapkodva nem vettem még könyvet a kezembe. Mindig legalább egy fülszöveget olvastam róla, vagy meghallgattam valami ajánlást – esetleg ajándékba kaptam, de ez más tészta...

A történetéről (spoiler is lehet benne):
Főszereplőnk Caliban Leandros, aki elmeséli a történetét. Félig ember, félig szörny és a féltestvérével, Nikoval folyamatos menekülésben vannak az Auphe -ok, Grendl -ek, Elfek, vagy akárhogy is nevezzük ezeket a lényeket... (Az elf a közismert, az auphe amit a varázsvilág teremtményei használnak, és a grendl az, amit a testvérpár használ ezekre a teremtményekre.)
Az elfek nem úgy néznek ki, hogy hegyes fül, tünde külső, szépek, mint egy álombeli lény... Nem. Itt határozottan árnyékszerű szörnyek. Nah, egy közülük Cal apja is.
Aztán ott van Niko, az egészségmániás, fegyverbolond, gyógyszer és minden egyéb bódító anyag ellenes ninja testvér XD, akinél mindenféle hasznos holmi van. Testőrként dolgozik, míg Cal egy kocsmában pultos.
Caliban minden helyzetben, és mindenkivel szarkasztikus. Egy 17 éves, Georgina nevű kislányt heccel legtöbbet, na meg a bátyját.
A testvérpár úgy tartja, nem számíthatnak másra, csak egymásra, és nem kérhetnek senkitől sem segítséget. Ha meglátnak egy grendl-t, máris költöznek.
Egy szép napon látnak egyet a parkban. Niko költözni akar, mint mindig, de Caliban megfékezi bátyját, és elkezdődik a balhé... Kirobbanik a testvérek közti veszekedés, belép az életükbe Goodfellow, a faun, aki odáig van Nikoért (és ezek mellett olyan szövege van, hogy az ember sírva fakad a röhögéstől). A testvérpárnak rá kell jönni, hogy nem csinálhatnak mindent egymaguk, és ki kell szélesíteniük a kört, befogadni másokat is, és megbízni olyanokban, akik kívülállók, hogy velük együtt vehessék fel a harcot.
De mi van akkor, ha Caliban démoni énje elszabadul? Miért keresik annyira az auphe-ok? Mit akarnak tőle valójában? Hogy jön a képbe egy csapat vérfarkas, egy Árnyék nevű fickó, a faun, egy óriás, meg Kobold?

Vélemény:
Elismerem, a buszon eléggé furcsán nézhettek rám, hogy magamban nevetgélek, de hát nem hibáztathatom őket érte. Nagyon jó könyv, a kedvencemmé vált. Miért? Az írónő bámulatosan bánik a testvéri kapcsolattal és az azokat alkotó érzelmekkel. Van benne némi akció, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a testvérek mit csinálnak, hogy állnak egymáshoz. Mindenáron összetartanak, és nem lehet őket még a halál fenyegetésével sem elválasztani egymástól. Még az sem számít igazán, hogy csak féltestvérek. Na és a humora és a stílusa? Meg az apró csipkelődés. Mintha kissé kigúnyolná a világot. Olyannyira jól meséli el a történetet, hogy elhiszem, hogy a Central Parkban varázslények laknak, meg miegymás.
Mondjuk a vámpír ebben a könyvben kissé különös, de Meyer óta tudjuk, hogy meg lehet törni a sablonokat, és el lehet térni a klasszikus Anne Rice vámpíroktól...
Mivel nyitott vagyok mindenre, a gyomrom ezt is befogadja... Ha a Robyn -féle vámpír ilyen, hát legyen. De ez a vámpír az első kötetben még nem rendelkezik nagy jelentőséggel.
Eddig még olyan könyv sem volt, amiben a főhős fogott meg. Calibannal valahogy mégis tudok azonosulni, akár csak a testvérével, Nikoval. Niko mókás, hogy mindenféle fegyvereket tart magánál. Ahogy ezt Cal szarkasztikusan megjegyzi XD Goodfellow, a faun szintén egy klassz kis mellékszereplő, eszméletlen szövegekkel. Aki a „rossz” oldalról tetszett, az Árnyék. Na meg a találkozás a vérfarkasokkal? XD Neee... Ha csak rágondolok a könyvben lejátszott jelenetekre, már jönnek a könnyeim XD
Ha a többi kötete is ilyen rossz lesz a szériának, akkor szintén ilyen kevés pontot kap majd. Mindenkinek ajánlom, aki szereti az urban-fantasyt, aki hisz az izlésemben, és aki egy jót akar nevetni.

Ha pontban fejezném ki: 5/6
Folytatás...

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger