2012. július 26.

Lawrence Block - Tánc a mészárszéken (Matt Scudder 9)

2 megjegyzés

Némi várakozást követően megjelent idén a Matt Scudder sorozat következő része, melyben Matt, az alkoholista detektív immáron kilencedik alkalommal indul nyomozásra.

Ezúttal egy meglehetősen különös esetet kap. Felhívja őt egy Lyam nevű férfi, és megbízza azzal, hogy nyomozza ki, mi történt valójában a testvérével, Amandával. A nőt megverték, megerőszakolták, majd a holttestét egy olyan lakásban hagyták, aminek a tulajdonosai éppen elutaztak. A nő mellett ott találták meggyötört, összevert férjét, akit megkötöztek.
Lyam azt gyanítja, Amanda gyilkosa nem más, mint Amanda férje, Richard Thurman, aki ezzel hatalmas vagyont kapott: a felesége örökségi pénzét, és egy nagyobb biztosítási összeget.

Matt tehát elvállalja, hogy nyomozást indít Thurman után, hogy megtudja, a feltételezés valóban igaz-e, vagy sem. Felkeresi Joe Durkint, a rendőrt, aki a barátja, és aki szintén bűnösnek tartja Thurmant, viszont nem lévén bizonyítéka, minden feladat Mattre hárul. Mivel a rendőrséget nem vonhatja be, Matt másutt keres segítséget. Így találkozik TJ -vel, így lyukad ki Mickkel egy bokszmeccsen, és így jut el pár misére is.

Egy AA gyűlést követően Matthez kerül egy kazetta, amit - videomagnó híján - kénytelen Elainenél megnézni. A gyomorforgató felvételen egy gyilkosságot rögzítettek, amin nem tudni, kik szerepelnek, ki vette fel, mikor történt vagy egyáltalán hol. Azonban a legjobb kérdés az, hogy kapcsolódik -e ez Matt első ügyéhez, vagy ez két különálló eset.

Ezek mellett persze megvannak a magánéleti gondjai. AA gyűlésekre jár, az ital mindenütt ott folyik, akárhova megy is. Matt nem enged a csábításának, de ki tudja, meddig képes kitartani. Elaine különös gondolatokat oszt meg Mattel, amikkel a férfi nem tud mit kezdeni.

Matt Scudder ezen története is különös és izgalmas, miközben néhány fordulatot is belecsempésztek az ügyek közepébe. Mattnek el kell merülnie az alvilági körökben, ahol megjelenik a drog és a pornó ipar is. Bizonyítékot kell szereznie arra vonatkozóan, hogy Thurman bűnös, vagy ártatlan, miközben olyan személyeket kell azonosíttatnia, akikről még csak azt sem tudja, hogy hívják, vagy honnan jöttek egyáltalán. Az ügyek nem várt fordulatokkal zárulnak, melynek "ihletadója" Matt egykori társa, és "tanítója".

Az egyetlen negatívum, amit a könyvvel kapcsolatban tudnék mondani az az, hogy néhány helyen a véletlenek kulcsszerepet játszanak, ami egy krimi esetében nem a legjobb megoldás, főleg akkor nem, ha beigazolódik, hogy tényleg úgy van, ahogy - mindenféle bizonyíték nélkül - sejtették.

Összességében nézve kellemes olvasmány, ami olvastatja magát a gördülékeny stílussal, a feszült és az örökké alkoholmámoros hangulatával. Mindenesetre Lawrence Block még mindig képes olyan történettel előállni, ami leveszi az embert a lábáról, elgondolkoztatja, és a világában tartja míg el nem éri az utolsó betűt. Oda érve pedig kéri a folytatást...



A könyvet köszönöm az Agave kiadónak és Lobonak!
Folytatás...

2012. július 23.

Álompasik párbaja

0 megjegyzés

Kedves Bones fanok!

Sajnálatos módon a Barrons vs. Bones összecsapásban Bones maradt alul.

Ezúton szeretnénk megköszönni mindenkinek, akik segítettek Bonesnak, először is, hogy tovább jusson, másodszor, hogy ilyen remekül szerepelt. Ez mind-mind a ti érdemetek, akik Bonesra szavaztatok. Hála nektek bekerült a legjobb négybe, ami óriási teljesítmény, és ez csakis a ti érdemetek! Hálásan köszönjük, hogy velünk tartottatok ebben a hihetetlen versengésben, és szavazatotokkal támogattátok Bones vámpírt!

A végső megmérettetés Cortez és Barrons között zajlik tehát. Amennyiben módotokban áll, voksoljatok! Ezt megtehetitek több helyen is, például itt: VOKSOLÁS


Ne feledjétek, csak július 23 (azaz ma) éjfélig van időtök leadni a szavazataitokat!

Ezek után nincs más hátra, mint előre, győzzön a jobb!

Mindenkinek jó játékot!

Folytatás...

2012. július 20.

Laurell K. Hamilton, Charlaine Harris és mások - Karó

1 megjegyzés

Nagyon szeretem az Anita Blake sorozatot, és Hamilton írásait, ez motivált akkor, hogy egy akció keretein belül lecsapjak a kötetre. Aztán hozzám került egy regény, aminek hatására elkezdett érdekelni MaryJanice Davidson is, hogy milyen író lehet. Charlaine Harrisről is voltak elképzeléseim, bevallom, jókora adag negatív töltettel. A másik két írónőről viszont nem sokat tudtam, mikor belevágtam, hogy elolvasom a műveiket...

Laurell K. Hamilton - A lány, akit elbűvölt a halál
Anita Blake megbízást kap: egy lányt át akar változtatni egy vámpír, és az ő feladata még ennek bekövetkezése előtt megtalálni a lányt, és a vámpírt, hogy ne történhessen meg. Természetesen hol másutt köthetne ki, mint Jean-Claudenál, a vámpírmesternél. Kénytelen a vámpír segítségét kérni, ezek mellett pedig két másik barátját is bevonja az ügybe, amit végül hamar felgöngyölítenek...

Maga a novella rövid, viszont nem sűrít magába túl sok eseményt. Valójában a hangsúly egyáltalán nem azon van, hogy megoldják az ügyet, hanem azon, hogy Anita hogy próbál ellenállni annak, hogy JC megfektethesse. Hamilton stílusa még mindig ott van, viszont ez a sztori meglehetősen gyengére sikeredett. Ennek ellenére nem ez a novella az, amelyik a kötet során kiérdemelte a "legpapírpocsékolóbb" jelzőt, inkább egy közepest.



Charlaine Harris - Egyszavas válaszok
Sookie Stackhouse és Bubba, a vámpír együtt gereblyéznek az éjszaka közepén, mikor egy limuzin érkezik, és aki kiszáll belőle, döbbenetes dolgot közöl Sookieval. Mivel Bubba érzi, hogy esetleg a lánynak segítségre lehet szüksége, elszalad a lány egykori szerelméért, Billért. Igaza lesz: ugyanis egy vámpír akarja megtámadni a lányt, mikor az kimondja a szörnyű igazságot, és mindenki segítségére szükség van. Viszont újabb meglepetést okoz, hogy ki és miért érkezett a lányhoz valójában...

A True Blood sorozat első részéből ismertem már Sookiet és Billt, de nekem akkor annyi bőven elég volt a sorozatból. Azt hiszem, ez a részecske sem hozta meg hozzá a kedvemet, hogy végigolvassam a sorozatot, olyannyira átlagos volt az iromány, és akárcsak az Anita Blake novella: egy gyenge közepes történet...


MaryJanice Davidson - Nyílt színi harapás
Sophie vámpír, aki állatokat gyógyít, és a lakók tisztelik, szeretik és nem akarják, hogy elhagyja őket. Azonban néhány gyanús haláleset magára vonja a figyelmét. Liammel, egy lelkes állattulajdonossal együtt útra kél hát, hogy kiderítse, hogy ki áll a gyilkosságok hátterében. Útjuk során találkoznak a vámpírok királyi párjával, akikben új barátokra lelnek...

Davidson egyik művébe már beleolvastam, méghozzá a Betsy Taylor (ami nálunk Egy haláli szingli sorozat címen jött ki) sorozatának egyik kötetébe. Az írónő bebizonyította, hogy 3 fejezetbe bele tud sűríteni egy szexjelenetet, egy egész élettörténet felidézését, és egy kisebb akciójelenetet. Éppen ezért kíváncsian ültem le a novella mellé, és vártam megint a varázslatot, de helyette mit kaptam? Együgyű szereplőket, akiknek élén Betsy állt, meg Liam, meg Sophie. Egy rakat nyálas hisztit, majd egy gyerekes lezárást. Az egész egy rettenetes gyerekmesének tűnt, idióta felnőttekkel elbábozva. Inkább tűntek egy csapat óvodásnak, mint "majdnem száz éves" vámpírnak, vagy érett felnőtteknek. Ha ez ment volna az egész könyvön át, akkor a fél pontot is nehéz szívvel ítéltem volna oda neki...


Angela Knight - Galahad
A kerekasztal lovagjai a Szent Grált keresték... tényleg így volt? A Grálról kiderül ugyanis, hogy képes vámpírokat teremteni - nőket és férfiakat egyaránt. Egy Maja - mágusnő - szörnyű látomást kap, így elmegy ahhoz a személyhez, aki esetleg segíthet neki véghezvinni egy kockázatos küldetést. Így kerül Caroline Lang Galahadhoz, egy lovaghoz, aki a kerekasztal tagja volt, és vámpírként vámpíröléssel foglalkozik...

A lány alig portálja át magát a vámpírhoz, két oldal múlva már ágynak esnek - ezek után a vámpír a lányt szégyenlősnek ítéli, meg egyfolytában arra gondol, hogy Dominic, a lányt átváltoztató vámpír a hibás azért, hogy a lány nehezen elérhető a számára -, majd a küldetés helyett állandóan szexjelenetekkel bombáz minket az írónő. Állítólag nagyon fontos megtalálni a Grált, hogy ne legyen több újszülött vámpír, meg fel kell számolni a szektát, ehhez képest több napon keresztül van idejük egyik numerát a másik után nyomatni... Értelmetlen, és indokolatlan volt ennek a lappazarlásnak a megírása. Ezek mellett a nem megfelelő nyelvezet használata borzalmas eredményt szült a párbeszédeknél...


Vickie Taylor - Vérszomj
Daniel Hart tudós, aki feltalálta a szintetikus vért. Csakhogy, a vámpíroknak is szüksége van vérre, úgyhogy elrabolják tőle az összes feljegyzését, és a menyasszonyát is túszként tartják. A férfi elhatározza, hogy bosszút áll a fickón, aki mindent elvett tőle - beleértve a házát, a kocsiját, és minden egyéb tulajdonát is. Kipécéz magának egy vámpírt, Déadret, akit elhurcol magával, és rákényszeríti, hogy alakítsa át őt vámpírrá, hogy legyen esélye a férfi ellen, aki őt megverte.
A dolgok azonban korántsem úgy sülnek el, ahogy a tudós tervezte, ugyanis a lány meg akar halni, Danielnek viszont szüksége van valakire, aki vámpírt csinál belőle, hisz a bosszúja nem maradhat el.

A novelláskötet legértékelhetőbb darabja található a sorok között, ami még ezek ellenére sincs közel a tökéleteshez. Az eleje érdekes, ahogy megismerjük a hátteret, majd a páros összekerül. Az átváltozás, ami nem megy végbe zökkenők nélkül, majd a kezdeti szenvedés, ami elkerülhetetlen az átváltozás után. Daniel egy olyan új szabályrendszert kap a nyakába, amire nem volt felkészülve, és nem is várja meg, hogy valaki megtanítsa neki, azonnal céltudatosan halad előre a célja felé. Támogatásnak ott van mellette Déadre, akit beavat a szintetikus vér rejtelmébe, és végül nem haboznak sokat, hogy betörjenek a vámpírok tanyájára, ahol aztán olyan felfedezés várja őket, ami a történet szempontjából nagy fordulatot jelent.
Érdekes a vámpírok ilyesfajta megközelítése, a történet, és a páros fejlődése, de lenne még mit csiszolni az emberi érzelmek változásán...

(•_•)(•_•)(•_•)(•_•)(•_•)

A novellák külön-külön nem állják meg maximálisan a helyüket, maga a könyv teljesen idő- és lappazarlás. A vér és az erotika van még ott is a főszerepben, ahol lenne a szereplőknek más elintézni valója, de a fő lényeg azonnal a háttérbe szorul, amint elő kerül az erotika. Az pedig, hogy öt történetből kettő teljesen értékelhetetlen... indokolatlan laptöltés, oldalszámnövelés.
Folytatás...

2012. július 18.

Michael Molloy - A Jégpor nyomában, avagy a fénytündérek legendája

0 megjegyzés

"Abby Clover Angliában élt Lucy nénivel, Ben bácsival és Tüskével egy Speller nevű rejtélyes tengerparti városkában, amelyet a kislány sohasem volt képes megtalálni a térképen."

Így kezdődik a mese, melynek főhőse Abby. A kislánynak eltűntek a szülei, így a nagynénjééknél lakik Tüskével együtt. Tüske egyik nap csak úgy felbukkant a tengerből. Egy bálna vitte Spellerbe, de arra, hogy ki ő, vagy honnan jött, nem emlékezett. Nevét onnan kapta, hogy magával vitt egy különös tüskét.
Spellerben az a különös, hogy mindösszesen Abby és Tüske képviselik a gyerekeket a szigeten, a többieket elvitték. Abby csak a véletlennek köszönheti, hogy őt nem rakták csónakba, és rabolták el.
Noha nem túl gyakran, de mégis új lakó érkezik Spellerbe: egy rejtélyes idegen, aki a világítótoronyban lakik. A gyerekeket persze furdalja a kíváncsiság, hogy kicsoda, vagy micsoda az illető, de a felnőtteket nem merik megkérdezni, az idegen pedig nem mutatkozik meg túl gyakran.
Egy nap azonban minden megváltozik, mikor beinvitálja őket az ismeretlen a lakhelyére, Abby pedig néhány pillanat múlva láthatatlanná változik. No nem tűnik el örökre, csupán egy dal hatására képes láthatatlanná, majd ismét láthatóvá válni. A férfiről kiderül, hogy nem más, mint Csillagfény kapitány, a híres hajós, aki megvizsgálja Tüske tüskéjét, és ezután elkezdődik a nagy utazás. Ugyanis Speller nem más, mint a tengerjáró boszorkányok városkája, akiktől a Fénytündérek beszerezték egykoron a Jégpor nevű mágikus anyagot. A gond csak az, hogy a por lelőhelyét mára nem ismerik, és ami megmaradt a Jégporból, az is az éjszakai boszorkányok kezében van, akik gonosz célokra használják fel.
Így hát a kis csapat nyakába veszi a világot, hogy megállítsák a rosszakat: visszaszerezzék a Jégport, Abby szüleit, Tüske szüleit és emlékeit. Útjuk során meglehetősen érdekes alakokkal találkoznak, akik közül a legtöbben csatlakoznak is a gonosz elleni harchoz...

Már a fülszöveg, az első pár mondat, és a történet végigvezetése, fogalmazása is mutatja, hogy ez egy fiatalabbaknak írt meséskönyv, tele tündérekkel, jó a rossz ellen, a rossz mindig elbukik tanulsággal, manókkal, gyerekevő trollokkal, és rengeteg varázslattal.
A gyerekekre bízza az író a legtöbb esetben a problémák megoldásait, vagy azok kimondásait, míg a felnőttek ott állnak mellettük és asszisztálnak nekik. Tipikusan olyan mese, melynél már jóelőre sejthető a végkifejlet.

Aki komoly művet szeretne olvasni, az ne ehhez nyúljon. Viszont, ha valaki szeretne valami gyermekien ártatlant, bájos történettel, tündér karakterekkel, mindenféle varázslatokkal, amik visszarepítik a kisgyerekek fantáziavilágába, vagy csak egy könnyed délutáni olvasmányt gyermeki hangulattal, annak feltétlenül ajánlom!


A könyvet köszönöm a Főnix könyvműhelynek és Bridge -nek!
Folytatás...

2012. július 17.

Voksolj Bonesra az 5. fordulóban is!

2 megjegyzés


Hát ehhez is elérkeztünk. Bones bekerült a legjobb négy álompasi közé. Utolsó előtti ellenfele nem más, mint Barrons, a Tündérkrónikák főhős férfija.
Segítsetek neki, hogy bekerüljön az utolsó körbe is, és adjatok esélyt magatoknak, hogy elvihessétek a Once Burned példányt!



Szavazzatok most is Bonesra!


Ha a nyereménykönyvért is mentek, ezt is töltsétek ki:a Rafflecopter giveaway


Miért szavazzatok Bonesra? Ez egyszerű: ő a tökéletes jelölt.
Tudjátok, ki is ő valójában? Teljes nevén III. Crispin Phillip Arthur Russell, röviden Bones. 
1766. november 20. óta tudhatjuk a világon, és 1790-ben, 24 évesen változtatta át vámpírrá Ian valahol Ausztráliában, meglehetősen távol Angliától, ahol Bones valójában született.
Bones ezer arcú: a nők egy érzelmes, erős szépfiút, a férfiak konkurenciát látnak benne. Mikor először találkozik Cattel, ő így jellemzi a Félúton a sírhoz részben:
"A fények és árnyak közt egy előrehajló férfi feje búbját láttam. A haja szinte hófehér volt a villódzásban, de a bőre ránctalan. A mélyedések és körvonalak arcvonásokká álltak össze, amikor felpillantott és észrevette, hogy nézem. A szemöldöke határozottan sötétebb volt világosszőkének tűnő hajánál. A szeme is sötét volt, túl sötét ahhoz, hogy láthassam a színét. Pofacsontját mintha márványból metszették volna, és inge hasítékából makulátlan gyémántszín bőr kandikált elő."
Noha nem csillog a napfényben, emberek vérét issza, mert Bones egy vérbeli vámpír, akin meglátszik az idő nyoma: méghozzá a bölcsességében, az átgondoltságában és a megfontolt, precíz lépéseiben - egy szalmaszálat sem tesz keresztbe megfontolás nélkül.
Mondanunk se kell, a lány nem rajong túlzottan a vámpírokért, így Bones sem a szíve csücske, viszont nekünk nagyon is azzá vált. Bones ért a nők, és úgy általánosságban az emberek nyelvén, ezért töri meg Cat ellenállását is, és végül igazi férfiként elrabolja a lány szívét/lelkét/testét, mint már korábban oly sok lányét, amiből látszik, hogy valódi férfi.
Csípős nyelvű, szarkasztikus, és magabiztos személyiség, aki nem bírta Síri csendben megállni, hogy ne védje meg Catet, mikor Vlad Tepes, Bram Stoker legendás vámpírja verbálisan inzultálta volna a lányt:
"- Bones, lehet, hogy inkább egy szelíd kis konyhatündért kellett volna elvenned!
- Dugulj el, nem vagyok kíváncsi a poénjaidra - csattant fel Bones. - Beszélgess inkább egy íróval, aki népszerűbb színben tüntethet fel.
- Mi van, Anne Rice nem hívott vissza, haver?"
És nem csak Vladtól, de minden más rossztól védelmezi azt, akit szeret, mert a keménynek tűnő gránitszív mögött egy érző lélek lapul.

A Catek mind Bonest választják!
A Timu(cica)Cat, Cat(herine Crawfield), és Lencsi cat!
A macskák (és a nem macskák is) Bonesra szavaznának! 

És ahogy Jeaniene Frost írta a Karó és sírhant című könyvében: "Mindannyiunknak meg kell hozni olyan döntéseket, amelyekkel együtt élünk." Hozzatok jó döntést, és szavazzatok Bonesra!

És van még valami, amiért érdemes Bonesra szavazni: amennyiben Bones nyer a játék legvégén, akkor azok között, akik rá voksoltak kisorsolunk egy Once Burned példányt.

A szavazások határideje: 2012. július 19. 23:59  
Folytatás...

2012. július 16.

Sarah Dessen - Figyelj rám!

0 megjegyzés

A nagy akciók hevében sokszor megfordult a fejemben, hogy elolvasom ezt a könyvet, de aztán úgy gondoltam, hogy nem az én műfajom, biztosan nem tetszene, hisz már fürödtem be ilyen műfajú könyvvel. Aztán egy barátnőm a kezembe nyomta mondván, nagyon tetszett neki, úgyhogy kölcsön adta az ő példányát. A listámon hátrébb csúszott, mert mindig volt más, amit olvashattam volna, de nem tologathattam a könyvet, hát fogtam magam, és elolvastam... egyetlen délután alatt.

A történetet Annabel Greene meséli el, akinek mindene megvolt: barátok, munka, és egy átlagosnak tűnő család. Aztán valami megtört, és mindezt elvesztette. Hirtelen egy magányos farkasként a társai között sétáló lány lett az iskolában, a modell-karrierje már nem jelentett számára élvezetet, és otthon minderről nem beszélhetett, mert az ottani gondokra is nagy hangsúlyt kellett fektetni.
Egy nap, mikor elhúz mellette egy autó, minden megváltozik. Miközben elvonul, hogy senki se lássa, hogy rosszul van, olyan ember siet a segítségére, akiről sosem feltételezné: Owen, a fiú, akit lekapcsoltak, majd dühterápiára ítéltek azért, mert megvert valakit. Owen ugyanolyan kitaszított, mint Annabel, de látszólag a fiút nem érdekli az emberek véleménye, egyedül az iPodja, és a zene kötik le a figyelmét. Itt veszi kezdetét egy olyan barátság, mely feje tetejére állítja a lány magányba száműzött mindennapjait...

Egy könyv, aminek nem akartam esélyt sem adni - így tudnám röviden leírni azt, amit az elejével kapcsolatban éreztem. Csak olvastam az első oldalt, és nem értettem. Aztán olvastam a másodikat, és még azt sem. Aztán valamelyik oldal után már azt vettem észre, hogy élvezem, és a kezembe ragadt. Hirtelen érdekessé vált, hogy birkózik meg Annabel a modellkedés kihívásaival, hogyan palástolja a munkáját lelkesen támogató anyukája elől, hogyan alakul a családjával és a családtagjai egymáshoz fűződő viszonya. Érdekelt, mi lehetett az oka, hogy minden barátja otthagyta a lányt, vagy mégis mi lesz Owennel. És annak ellenére, hogy kiszámítható volt az egész, hatalmas lendülettel sodort végig a történeten, végig benntartva a feszült, szorongó hangulatban, ami a főhősnőt körüllengte.

Sarah Dessen hihetetlen jól felépítette a történetet, párhuzamosan futnak a múlt és a jelen eseményei, ahogy Annabel a jelenben él, és néha elkalandozik egy-egy momentum miatt a múlt eseményei felé. Ebből is látszik, hogy jól megkomponált, előre átgondolt darab, mely a tinédzserek problémás világát úgy dolgozza fel, hogy nem tünteti fel ostobának a tiniket, mint ahogy a legtöbb tini-könyv teszi.
Végig vezet minket az írónő azon a folyamaton, hogyan "rehabilitálódik" Annabel, milyen változáson megy keresztül, mikor megismerkedik Owennel, a zenebolond fiúval, aki bevezeti a lányt a saját világába, és felfedi előtte, hogy neki a zene nyújtott mentsvárat, és utat a "gyógyulás" felé, hogy feldolgozzon dolgokat. De nem csak Annabelnek vannak jobb és rosszabb napjai a családjában. Az édesanyja megszállottja, hogy a lányai modellkedésében segédkezzen, így szakadva ki a depressziójából. Kirsten, aki egy ideig próbál a számára kijelölt ösvényen maradni, majd változtat. Whitney, a középső testvér, aki súlyos betegségben szenved, és fel kell adnia a modellkedést, meg kell birkóznia a betegséggel.

Mindenkinek megvan a maga keresztje, amivel meg kell birkóznia. A család életébe ugyanúgy láthatunk be, mint a szimbolikus, üvegfalú családi házukba: az ember lehet, hogy kívülről idilli képet lát, de a falak között lehet vagy tucatnyi láthatatlan probléma.

Annabel is csak azt szeretné, hogy meghallgassák, és Owen előtt valamelyest sikerült megnyílnia, amihez nem csak a fiú megváltozott személye, de a zene is nagyban hozzájárul.

Figyeljünk hát Sarah Dessenre! Abban biztos vagyok, hogy ez volt tőle az első könyvem, de abban is, hogy nem az utolsó. Továbbra is figyelni szeretnék rá, hátha minden története ilyen remekre szabott darab.
Folytatás...

2012. július 12.

Könyves álompasik 4. forduló

1 megjegyzés

Az, hogy ezt olvassátok nem jelent mást, minthogy Folt elbukott, vagyis Bones nyerte a 3. forduló párbaját!
Köszönjük mindenkinek, aki szavazott, de most se hagyjátok cserben Bonest! 
Ezúttal az ellenfél: Finnick

Szavazzatok most is Bonesra!

Miért szavazzatok Bonesra? Ez egyszerű: ő a tökéletes jelölt.
Tudjátok, ki is ő valójában? Teljes nevén III. Crispin Phillip Arthur Russell, röviden Bones. 
1766. november 20. óta tudhatjuk a világon, és 1790-ben, 24 évesen változtatta át vámpírrá Ian valahol Ausztráliában, meglehetősen távol Angliától, ahol Bones valójában született.
Bones ezer arcú: a nők egy érzelmes, erős szépfiút, a férfiak konkurenciát látnak benne. Mikor először találkozik Cattel, ő így jellemzi a Félúton a sírhoz részben:
"A fények és árnyak közt egy előrehajló férfi feje búbját láttam. A haja szinte hófehér volt a villódzásban, de a bőre ránctalan. A mélyedések és körvonalak arcvonásokká álltak össze, amikor felpillantott és észrevette, hogy nézem. A szemöldöke határozottan sötétebb volt világosszőkének tűnő hajánál. A szeme is sötét volt, túl sötét ahhoz, hogy láthassam a színét. Pofacsontját mintha márványból metszették volna, és inge hasítékából makulátlan gyémántszín bőr kandikált elő."
Noha nem csillog a napfényben, emberek vérét issza, mert Bones egy vérbeli vámpír, akin meglátszik az idő nyoma: méghozzá a bölcsességében, az átgondoltságában és a megfontolt, precíz lépéseiben - egy szalmaszálat sem tesz keresztbe megfontolás nélkül.
Mondanunk se kell, a lány nem rajong túlzottan a vámpírokért, így Bones sem a szíve csücske, viszont nekünk nagyon is azzá vált. Bones ért a nők, és úgy általánosságban az emberek nyelvén, ezért töri meg Cat ellenállását is, és végül igazi férfiként elrabolja a lány szívét/lelkét/testét, mint már korábban oly sok lányét, amiből látszik, hogy valódi férfi.
Csípős nyelvű, szarkasztikus, és magabiztos személyiség, aki nem bírta Síri csendben megállni, hogy ne védje meg Catet, mikor Vlad Tepes, Bram Stoker legendás vámpírja verbálisan inzultálta volna a lányt:
"- Bones, lehet, hogy inkább egy szelíd kis konyhatündért kellett volna elvenned!
- Dugulj el, nem vagyok kíváncsi a poénjaidra - csattant fel Bones. - Beszélgess inkább egy íróval, aki népszerűbb színben tüntethet fel.
- Mi van, Anne Rice nem hívott vissza, haver?"
És nem csak Vladtól, de minden más rossztól védelmezi azt, akit szeret, mert a keménynek tűnő gránitszív mögött egy érző lélek lapul.

A Catek mind Bonest választják!
A Timu(cica)Cat, Cat(herine Crawfield), és Lencsi cat!
A macskák (és a nem macskák is) Bonesra szavaznának! 
És ahogy Jeaniene Frost írta a Karó és sírhant című könyvében: "Mindannyiunknak meg kell hozni olyan döntéseket, amelyekkel együtt élünk." Hozzatok jó döntést, és szavazzatok Bonesra!

És van még valami, amiért érdemes Bonesra szavazni: amennyiben Bones nyer a játék legvégén, akkor azok között, akik rá voksoltak kisorsolunk egy Once Burned példányt.


A verseny házigazdája: http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/

A szavazások határideje: 2012. július 15. 23:59  




Folytatás...

2012. július 8.

Könyves álompasik - 3. forduló - Szavazz Bonesra!

0 megjegyzés

Miért szavazzatok Bonesra? Ez egyszerű: ő a tökéletes jelölt.
Tudjátok, ki is ő valójában? Teljes nevén III. Crispin Phillip Arthur Russell, röviden Bones. 
1766 november 20 óta tudhatjuk a világon, és 1790 -ben, 24 évesen változtatta át vámpírrá Ian valahol Ausztráliában, meglehetősen távol Angliától, ahol Bones valójában született.
Bones ezer arcú: a nők egy érzelmes, erős szépfiút, a férfiak konkurenciát látnak benne. Mikor először találkozik Cattel, ő így jellemzi a Félúton a sírhoz részben:
" A fények és árnyak közt egy előrehajló férfi feje búbját láttam. A haja szinte hófehér volt a villódzásban, de a bőre ránctalan. A mélyedések és körvonalak arcvonásokká álltak össze, amikor felpillantott és észrevette, hogy nézem. A szemöldöke határozottan sötétebb volt világosszőkének tűnő hajánál. A szeme is sötét volt, túl sötét ahhoz, hogy láthassam a színét. Pofacsontját mintha márványból metszették volna, és inge hasítékából makulátlan gyémántszín bőr kandikált elő."
Noha nem csillog a napfényben, emberek vérét issza, mert Bones egy vérbeli vámpír, akin meglátszik az idő nyoma: méghozzá a bölcsességében, az átgondoltságában és a megfontolt, precíz lépéseiben - egy szalmaszálat sem tesz keresztbe megfontolás nélkül.
Mondanunk se kell, a lány nem rajong túlzottan a vámpírokért, így Bones sem a szíve csücske, viszont nekünk nagyon is azzá vált. Bones ért a nők, és úgy általánosságban az emberek nyelvén, ezért töri meg Cat ellenállását is, és végül igazi férfiként elrabolja a lány szívét/lelkét/testét, mint már korábban oly sok lányét, amiből látszik, hogy valódi férfi.
Csípős nyelvű, szarkasztikus, és magabiztos személyiség, aki nem bírta Síri csendben megállni, hogy ne védje meg Catet, mikor Vlad Tepes, Bram Stoker legendás vámpírja verbálisan inzultálta volna a lányt:
"- Bones, lehet, hogy inkább egy szelíd kis konyhatündért kellett volna elvenned!
- Dugulj el, nem vagyok kíváncsi a poénjaidra - csattant fel Bones. - Beszélgess inkább egy íróval, aki népszerűbb színben tüntethet fel.
- Mi van, Anne Rice nem hívott vissza, haver?"
És nem csak Vladtól, de minden más rossztól védelmezi azt, akit szeret, mert a keménynek tűnő gránitszív mögött egy érző lélek lapul.

A Catek mind Bonest választják!
A Timu(cica)Cat, Cat(herine Crawfield), és Lencsi cat!
A macskák (és a nem macskák is) Bonesra szavaznának! 
És ahogy Jeaniene Frost írta a Karó és sírhant című könyvében: "Mindannyiunknak meg kell hozni olyan döntéseket, amelyekkel együtt élünk." Hozzatok jó döntést, és szavazzatok Bonesra!

És van még valami, amiért érdemes Bonesra szavazni: amennyiben Bones nyer a játék legvégén, akkor azok között, akik rá voksoltak kisorsolunk egy Once Burned példányt.




Íme a párbajpárok. Szavazataitokat 07.08. - 07.11. éjfélig adhatjátok le!








Folytatás...

2012. július 7.

Könyves álom pasik III. forduló

0 megjegyzés

Íme azok listája, akik bejutottak a harmadik fordulóba, továbbá az, hogy ki kivel fog párbajozni. A párbajok kezdete 2012.07.08.

Helyezés - szavazat - Karakter név 
  1. 770 Cortez - Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 
  2. 492 Damon - Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók
  3. 459 Jacob - Stephenie Meyer: Twilight
  4. 425 Edward - Stephenie Meyer: Twilight
  5. 355 Peeta - Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala
  6. 252 Folt - Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt 
  7. 228 Jace - Cassandra Clare: Végzet ereklyéi sorozat 
  8. 221 Finnick - Suzanne Collins: Az Éhezők viadala 
  9. 207 Ian - Stephenie Meyer: A Burok
  10. 188 Alex - Simone Elkeles: Tökéletes kémia 
  11. 181 Bones - Jeaniene Frost: Cat és Bones sorozat
  12. 174 Eric - Charlaine Harris: True Blood 
  13. 167 Gale -  Suzanne Collins: Az Éhezők viadala 
  14. 163 Barrons - Karen Marie Moning: Tündérkrónikák 
  15. 160 Rhage - J.R.Ward: Fekete tőr testvériség
  16. 140 Dimitrij - Richelle Mead: Vámpírakadémia 
  17. 137 Sam - Maggie Stiefvater: Shiver
  18. 121 Gideon - Kerstin Gier: Időtlen szerelem 
  19. 109 Kellan - Benina: Bíborhajú 
  20. 109 Adrian - Richelle Mead: Vámpírakadémia/Vérvonalak 
  21. 106 Acheron - Sherrilyn Kenyon: Sötét vágyak vadásza 
  22. 106 Illium - Nalini Singh: Angyali vadász 
  23. 99 Will - Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek sorozat
  24. 90 Zsadist - J.R.Ward: Fekete tőr testvériség
  25. 90 Raphael - Nalini Singh: Angyali vadász 
  26. 82 Jean-Claude - Laurell K. Hamilton: Anita Blake
  27. 76 Vlad - Jeaniene Frost: Cat és Bones / Night Prince
  28. 69 Lucas Hunter - Nalini Singh: Egy világ, két faj, állandó küzdelem 
  29. 62 Zarek - Sherrilyn Kenyon: Sötét vágyak vadásza
  30. 54 Cadeon - Kresley Cole: Halhatatlanok alkonyat után
  31. 52 Rehvenge - J.R.Ward: Fekete Tőr Testvériség
  32. 51 Dmitri - Nalini Singh: Angyali vadász 
  33. 44 Judd - Nalini Singh: Egy világ, két faj, állandó küzdelem
  34. 4 Lucian - Gena Showalter: Alvilág Urai 

A 16-os rajt, két csoportra osztjuk...
A. Csoport:

  1. Cortez - Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 
  2. Jacob - Stephenie Meyer: Twilight
  3. Peeta - Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala
  4. Jace - Cassandra Clare: Végzet ereklyéi sorozat 
  5. Ian - Stephenie Meyer: A Burok 
  6. Bones - Jeaniene Frost: Cat és Bones sorozat 
  7. Gale - Suzanne Collins: Az Éhezők viadala  
  8. Rhage - J.R.Ward: Fekete tőr testvériség
B. Csoport:

  1. Damon - Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók
  2. Edward - Stephenie Meyer: Twilight
  3. Folt - Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt 
  4. Finnick - Suzanne Collins: Az Éhezők viadala 
  5. Alex - Simone Elkeles: Tökéletes kémia 
  6. Eric - Charlaine Harris: True Blood 
  7. Barrons - Karen Marie Moning: Tündérkrónikák 
  8. Dimitrij - Richelle Mead: Vámpírakadémia 
3. foruló Párbaj párok :

Végső párosítás:
Cortez Vs. Dimitrij
Damon Vs. Rhage
Jacob Vs. Barrons
Edward Vs. Gale
Peeta Vs. Eric
Folt Vs. Bones
Jace Vs. Alex
Finnick Vs. Ian



És hogy ki lett a mi választásunk? A mi versenyzőnk •dobpergést•:
Bones! Szavazzatok rá 8 -ától!


Folytatás...

2012. július 5.

Alyson Noel - Shadowland (Halhatatlanok 3)

0 megjegyzés

Alyson Noel Halhatatlanok sorozata már jóideje feliratkozott az elolvasandó sorozatok listájára, és Timus adott neki egy újabb löketet, hogy folytassam.


FIGYELEM! AZ ELŐZŐ KÖTETRE NÉZVE SPOILERT TARTALMAZ!!!


Ever még mindig halhatatlan, és remekül kijönnek Damennel. Egyedül az árnyékolja be némineműleg a boldogságukat, hogy nem érhetnek egymáshoz, ugyanis nem keveredhet a DNS -ük - Ever kis ballépése miatt. Roman remekül szórakozik a dolgon, és sem Ever, sem Damen nem akarja, hogy megfizessék az árat, amit Roman az ellenszerért cserébe kér.
Damen persze dolgozik az ügyön, közben Ever is keresi valami úton-módon a megoldást. Az életét persze bonyolítja, hogy megjelennek az ikrek, felbukkan egy Jude nevű srác, az egyik barátja Firenzébe utazik, a másik fejét pedig egy titokzatos udvarló csavarja el, akiről túl későn derül ki, hogy mit akar valójában. Ha ez még nem lenne elég, halhatatlanok kezdenek felbukkanni, csak kérdés, hogy honnan jönnek, és mit akarnak.


Be kell valljam, félve álltam neki a könyvnek, hisz az előző kötet nem nyűgözött le annyira, hogy a folytatásért epekedjek, és azt kell mondanom, ez a rész sem érte el nálam azt a hatást, hogy azt mondjam, milyen jó kis darabról van szó.
Kezdjük az elején, ahol is szüntelenül csak azt látjuk, hogy Damen úgy magyaráz, mintha egy öt éves gyereknek próbálná elmagyarázni, hogyan kell a székre ülni, ahelyett, hogy felmászna rá. Evernek mindent a szájába rág, teljesen nyilvánvaló dolgokat is, majd jön a teljes önsajnálatba burkolózása, ami meglehetősen szánalmassá teszi. Ha ez nem lenne elég, Ever próbálja kimozdítani, de a srác csak mélyebbre süllyed, mint valaha. Persze itt mond egy rakat szép gondolatot, viszont az nem esik le neki, hogy amit és ahogyan próbál elérni, az meglehetősen gyerekes, lévén, hogy nem segít másokon se, és attól, hogy szerényebb körülményeket teremt magának, másnak még nem lesz jobb... Túl hihetetlen, hogy hatszáz év alatt nem halmozott fel annyi értelmet, hogy megtalálja a kiutat. Főleg úgy, hogy Roman az ő teremtménye (ahogy vesszük), és mégsem tudja, hogy mi az ellenszere annak, amit a srác kotyvasztott? Egyfolytában azt mondja, hogy Ever tartsa magát távol a sráctól, viszont nem úgy tűnik, hogy Damen agyon törné-zúzná magát, hogy megtalálja az ellenszert, vagy felvegye a harcot Roman ellen, hogy kiszedje a srácból, úgyhogy gyerekes módon eltiltja Evert tőle, és lehazugozza. A könyv felénél túljutva eszükbe jut, hogy eddig mindig ráhúzták a srácra, hogy hazudik, de csak akkor jut eszükbe, hogy mi van, ha az átok dolog is hazugság...
Az ember azt hinné, hogy Damen hatszáz év alatt fölszedett magára némi logikát, viszont ez az újabb és újabb húzásaival megcáfolódni látszik. Minden rosszat a karmára fog, és eladja a dolgait, ami után Ever sajnálja a műalkotásokat, a BMW -t, a luxusházat, de az, hogy Damen feladja az egyéniségét, az egyáltalán nem érdekli. Az meg gyerekes, hogy jön egy helyes srác, és Damen, akit addig imádva szeretett hirtelen eltűnik a képből... Ezek után már tényleg Romannak szurkoltam, hogy győzzön, mert ő volt a legszimpatikusabb karakter mindnyájuk közül.

Az olyan apróságoktól ezek után már eltekintettem, hogy "manikűrözött gyep" vagy hogy "úsztunk a füvön". Nem tudom, hogy ez valami fordítói sajátosság, vagy tényleg így volt az angol verzióban, mindenesetre nekem a fű és az úszás sem jött össze, sem pedig a fű és a manikűr. Ezek mellett meglehetősen irritáló volt, mikor a szereplők elbeszéltek egymás mellett (lásd: 277, mikor az egyik srácról beszélnek, majd hirtelen a másikra váltanak, és teljesen szétesik az egész, mintha jópár mondat kimaradt volna a történetből).

Irritáló szereplőkből tehát sosem lehet hiány, erre a legújabb bizonyíték ez a kötet. A sorozatnak viszont korán sincs vége azzal, hogy ismét lezárul egy trilógia, ugyanis már megjelent magyarul a Dark Flame című negyedik kötet, és nemsokára jön az ötödik is, csakhogy tovább élvezhessük (vagy szenvedjük végig) Ever történetét.
Folytatás...

2012. július 2.

Elmúlt június, kérjük a következőt!

0 megjegyzés

Mit is mondhatnánk? Kitört a nyár, így nem csoda, hogy a júniusi kánikulában az ember inkább a szoba hűvösébe kívánkozott.

Ez viszont most nem egy időjárási összefoglaló, hanem egy poszt, hogy mi is történt a blog életében június hónapban...
Ami rögtön a hónap elején megesett, az nem más, mint maga az Ünnepi könyvhét, amire idén végre sikerült kijutnom Budapestre, a Vörösmarty térre, hogy sok jó kis mollyal koMolytalankodjunk.
Természetesen nem maradhatott el a nagy könyvvásárlás... - nekem természetesen igen, hisz tartom magam a fogadalomhoz továbbra is, ami azt jelenti, hogy Timus még mindig elég erősen és vastagon vesztésre áll.


Ebben a hónapban 5 kötettel sikerült csökkentenem a listát. A sort George Mann - Mechanikus London című steampunk könyve indította el, melyet nem sokkal később Danielle Trussoni - Az átok című műve követett a listán. Brandon Hackett -től Az ember könyve egy meglehetősen jó sci-fi volt az, ami megadta a kellő löketet a nyárban az olvasáshoz, és végre elérkeztem oda, hogy a szavazás győztesét forgassam.

Brent Weeks Éjangyal trilógiájának első része gyorsan az olvasott szekcióba került, majd egy kis baleset miatt őt nem a második kötet, hanem Kelley Armstrong - Az ébredés című könyve követte a hónap végén.

Van két darab játékunk is. Az egyik a Júliusban is folytatódó Könyves álompasik párbaja, melynek a második fordulója vette kezdetét, illetőleg egy másik játék, amiben Richelle Mead - A szukkubusz dala lesz a nyereményünk, amennyiben lesz olyan merész jelentkező, aki beküldi hozzánk a versikéjét.

Nagy a kánikula, és elveszi az emberek kedvét, de mindenkinek hűvös szobát, jó olvasnivalókat, és találkozzunk itt júliusban is!
Folytatás...

2012. július 1.

Könyves álompasik - 2. forduló

0 megjegyzés




Íme a 34 befutó (teljesen véletlenszerű sorrendbe keverve):

  1. Rhage - J.R.Ward: Fekete tőr testvériség
  2. Vlad - Jeaniene Frost: Cat és Bones / Night Prince
  3. Ian - Stephenie Meyer: A Burok
  4. Cadeon - Kresley Cole: Halhatatlanok alkonyat után
  5. Zsadist - J.R.Ward: Fekete tőr testvériség
  6. Peeta - Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala
  7. Judd - Nalini Singh: Egy világ, két faj, állandó küzdelem
  8. Edward - Stephenie Meyer: Twilight
  9. Rehvenge - J.R.Ward: Fekete Tőr Testvériség
  10. Jean-Claude - Laurell K. Hamilton: Anita Blake
  11. Will - Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek sorozat
  12. Damon - Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók
  13. Sam - Maggie Stiefvater: Shiver
  14. Jacob - Stephenie Meyer: Twilight
  15. Bones - Jeaniene Frost: Cat és Bones sorozat
  16. Zarek - Sherrilyn Kenyon: Sötét vágyak vadásza
  17. Kellan - Benina: Bíborhajú 
  18. Finnick - Suzanne Collins: Az Éhezők viadala
  19. Acheron - Sherrilyn Kenyon: Sötét vágyak vadásza
  20. Illium - Nalini Singh: Angyali vadász
  21. Lucian - Gena Showalter: Alvilág Urai
  22. Alex - Simone Elkeles: Tökéletes kémia
  23. Folt - Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt
  24. Gideon - Kerstin Gier: Időtlen szerelem
  25. Dimitri - Nalini Singh: Angyali vadász
  26. Raphael - Nalini Singh: Angyali vadász
  27. Adrian - Richelle Mead: Vámpírakadémia/Vérvonalak
  28. Gale -  Suzanne Collins: Az Éhezők viadala
  29. Dimitrij - Richelle Mead: Vámpírakadémia
  30. Barrons - Karen Marie Moning: Tündérkrónikák
  31. Eric - Charlaine Harris: True Blood
  32. Cortez - Leiner Laura: A Szent Johanna gimi
  33. Jace - Cassandra Clare: Végzet ereklyéi sorozat
  34. Lucas Hunter - Nalini Singh: Egy világ, két faj, állandó küzdelem

Hogy is fog zajlani a 2. forduló:

Eme 34 hős fog tovább küzdeni, közülük fog kikerülni a legjobb, legtöbb szavazatot kapott 16.


A legjobb 16 kisorsolása:

A 34 karakterből lesz egy lista, melyet minden blogger közzétesz. Ehhez kaptok majd egy szavazó űrlapot (hasonló lesz, mint a jelölő űrlap, csak értelemszerűen előre meg lesznek adva a karakterek nevei), melyet szintén beilleszt a blogbejegyzésbe (ezt megtaláljátok lejjebb...). A szavazók ebből a 34 jelöltből választhatják ki azt az 5 (!) karaktert (igen muszáj ötöt, és csak is ötöt, nem többet, nem kevesebbet), amelyik nekik a legszinpatikusabb. A végén az összesített szavazatok alapján kerül ki a legjobb 16.

A szavazás Július 5-én, 23:59 -kor zárul.


Folytatás...

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger