Responsive Advertisement

2024. február 29.

Brigid Kemmerer - Vihar (Elementálok 1.)

Nem is tudom, hol kezdjem. Talán ott, hogy a KMK néha sírásra ingerli a malacperselyemet, mikor bedobnak egy olyan akciót, aminek a keretein belül például beszereztem ezt a kötetet. Viszont, ha az akcióik során ilyen könyveket találok, mint ez, akkor sírjon az a malacpersely minél többször...

Becca teljesen hétköznapi lány, átlag gondokkal. A suli a szájára vette, mert hazug pletykákat terjeszt róla az ex-pasija, vagyis minden srác azt hiszi, hogy a lány könnyű vérű.

Egy nap tanúja lesz, ahogy két srác elver egy harmadikat. Nem tudja, kik vannak a verekedésben, de feléled benne a segítő szándék és kimenti az áldozatot, akiről megtudja, a négy közül az egyik Merrick fivér - méghozzá a legkisebb, Chris.

Miután hazaviszi a fiút, egy olyan dologba keveredik bele, amibe nem akar: két ellentétes csapat háborújába, ahol azt hiszik, hogy ő is benne van a buliban. Minél jobban ki akar maradni Becca az egészből, annál inkább nem sikerül neki, és annál mélyebben találja magát a trutyiban.

Ha ez nem lenne elég, új srác jön az iskolába. Hunter vonzó, kedves és folyton védelmezni akarja Beccát. A lány azonban megtudja a Merrick fivérek titkát: Elementálok, akik uralják a négy elem valamelyikét - Chris éppen a vizet.

Ugyanakkor senkinek sem beszélhet róla, hogy mi a helyzet a fiúkkal, különben rájuk szabadíthatják az Őrzőt, akinek az a feladata, hogy levadássza az elszabadult Elementálokat. Emellett Hunter ostroma se könnyíti meg a helyzetét, és az sem, hogy a fiú titkol valamit. Véletlen lenne, hogy éppen akkor jön a városba egy Őrző, amikor a fiú az iskolájukba kerül...?

Oh, és ki ne hagyjuk, hogy Becca két tűz (srác) között találja magát, hiszen Hunternek és Chrisnek is tetszik, és úgy marakodnak rajta, mint a kutyák a koncon...

Az eleje és a közepe a kötetnek egész jó. Maga a történet felvázolása, a világ bemutatása kidolgozott, élvezhető. Belecsöppenünk egy átlagos gimis intrikás környezetbe, ahol van néhány "szuperember". Még az is jól megkomponált, ahogy megy az egymás méregetése, a határok feszegetése.

Aztán a helyzet kezd egyre abszurdabb lenni, ahogy "elharapódzik". Amikor előkerül az első pisztoly, na ott van az a pont, ahol elindul lejtmenetbe a történet, és egyre hiteltelenebb, elborultabb dolog kezd el kibontakozni. Az addigi "realitás talaja" elveszik a kötetből, és átadja a helyét egy olcsó, hollywoodi maszlagnak, ami mindennél izgalmasabb, akciódúsabb akar lenni, de annál gyengébb eredménnyel. 

Ami pedig igazán hab a tortán, ahogy Becca megtudja az igazságot Hunterről és magáról, majd mindent csak úgy lazán elfogad. Ez van, hát oké... végülis voltak jelek, úgyhogy lazán beleegyezik, hogy azért amiért... Viszont annyira gyengén tálalt ez a rész, hogy neee. Ami pedig bosszantó, hogy a könyvben amint megjelenik az Őrző már tudni, hogy ki az, és mégse esik le senkinek, pedig borzasztó kiszámítható az egész. Az meg, ahogy megtalálják az Őrzőt és ahogy akkor alakulnak a dolgok, szintén nagyon hiteltelen. Elhiszem, hogy a németjuhász szaglása nagyon jó, de azért ennyire ne emeljük piedesztálra, elvégre az a kutya nem egy levegő elementál.

Maga a stílusa amúgy laza, ifjúsági regényhez illő. A karakterek közül sajnos a legtöbb idegesítő, és sehova nem fejlődnek, csak vannak és csinálják a dolgaikat, mint valami marionett bábok. A szereplők közül Christ tudtam megkedvelni talán egyedül. A fiú vergődik, próbál túlélni, tipikus kamasz.

Becca, a főhősnőnk szerencsére nem egy mary-sue-karakter, de ettől függetlenül nem okos, és össze-vissza cselekszik sokszor, amikbe nem mindig van ésszerűség, vagy nem lehet megmagyarázni, hogy arra a lépésére miért volt szükség. 

Chris bátyjai:
Michael (legidősebb): ő kap egy külön kis reflektort a könyv végén, egy kis előzmény sztoriban. Ezen kívül nem sokat tudunk róla, csak a többi szereplő mesélésére hagyatkozhatunk. Kevés szerepe van, de az is elhanyagolható, mivel a többi testvér állandóan kirekeszti az eseményekből.

Gabriel és Nick ikertestvérek, de nagyon különböznek. Nick a nyugodtabb, megfontoltabb. Gabriel a hevesebb és az a típus aki állandóan szivatja a csajokat, és mindenkit beleránt a bajba. Kettejük közül Nick kap kisebb szerepet, pedig védelmezőként ott lehetne többször a színen, hogy ellensúlyozza Gabrielt, de nagyon sokszor eltűnik. Gabriel viszont balhés, több szerep jut neki, de őt sem ismerjük meg úgy igazán.

Aki még szót érdemel: Hunter, az új srác, aki látszólag nyitott könyv, gyakorlatilag súlyos titkot hordoz és valahogy mégsem tűnik fel senkinek, hogy valami nem stimmel vele. Aztán egyszer csak előhúzzák vele kapcsolatban az infókat, mint bűvész a nyuszit a kalapból. Valahol váratlannak szánt mozdulat, mégis kiszámítható hogy mi a titka, másrészről van egy momentum ami miatt teljesen érthetetlen, úgyhogy én őt kihagytam volna a "különleges fickók" sorából, hogy legyen csak átlagos srác. Abban több lett volna a logika, de így... agyon csapja a szépen felépített háttértörténetét a végén, és bele van erőszakolva ez-az...

A probléma azzal, hogy más szereplőhöz nem sikerült közel kerülnöm, hogy a sorozat folytatásaiban a különböző szereplőkhöz tartozó történeteket láthatunk. A második kötetben például Gabriel lesz a főszereplő. Mivel az első kötet mellékszereplői lesznek a továbbiakban a főbb szerepekben, így nehezen tudom elképzelni, hogy fogok kijönni velük, de nem akarok előítéletekkel felvértezve nekiállni a folytatásnak.

Összességében nézve az alaptörténet jó, de egy ponton átcsap a "kedves bájos, hiteles tini fantasy" vonalból valami "Die Hard akciós macsós" vonalba, ami egyrészt nem illik a regény első és második harmadában tapasztalt hangulathoz, másrészt gyenge és hitelvesztő. A karakterek lehetnének akár érdekesek is, de sajnos nem azok, inkább kidolgozatlanok, nem ismerjük meg őket igazán, pedig oldalszám bőven lenne rá. Az írásmód sodró lendületű, gyorsan olvasható könyv, sajnálom, hogy vége lett, de nyilván a folytatás majd meglátjuk, mennyire kárpótol. Bízom benne, hogy a többi Merrick fivérnek is a sorozat végére sikerül elrabolnia a szívemet, a lelkemet és elérni, hogy faljam az oldalakat...

A kötet végén szerepel egy kis magyarázat ásványokról, amik a könyvben is szerepet kapnak (és olyanok is, amik annyira nem), illetve kapunk egy kis történetet arról, honnan indult ez az egész Elementál sorozat (egy pár fejezetes előzményt), végül egy kis ízelítőt a következő kötetből (innen tudom, hogy Gabriel lesz a főhős).

 

GR-ezők szerint:

Nincsenek megjegyzések:

Ezeket olvastam legutóbb...

Baby Signs: How to Talk with Your Baby Before Your Baby Can Talk
A ​király esztelen
Red Herrings
Szupernagyi
One True King
Az ​én váram
Kerekerdő meséi II.
Kerekerdő ​meséi
Hideg ország varázslói
Brer Rabbit Again
Viking és tündér - Beteljesedik-e újra az átok?
How Babies Sleep: The Gentle, Science-Based Method to Help Your Baby Sleep Through the Night
Tabuk és dilemmák a gyermeknevelésben
A pénz nem a fákon nő
Segítség, ember!
A slag
Menjek ​vagy maradjak?  Hogyan éljük túl a párkapcsolatot egy narcisztikus mellett?
Vágyakozás
„Anyább” ​anyák
Időtlen

Archívum

Rendszeres olvasók

Postaláda

Név

E-mail *

Üzenet *