A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Ennek sablon története az, hogyan is került hozzám. Nem valami nagyon izgi. Csak annyi, hogy egy barátnőmtől kaptam születésnapomra. Sose szerettem olvasni. Egy kötelezőt sem olvastam el. Aztán születésnapomon a kezembe nyomta a könyvet. Az első oldal (amit ő is elolvasott, de utána abba is hagyta) fogott meg. Sejtelmes volt, titokzatos és érdekes... De erről majd a történeténél. Szóval ajándék könyv, ami meghozta a kedvemet az olvasáshoz, és nem ma tettem le, de mivel az előző postomban megemlítettem, gondoltam illenékje valamit írnom róla, hogy kiderüljön, eszik e, vagy isszák...
A történetéről (spoiler is lehet benne):
Mary naplóját állítólag egy huzatba varrva találták meg, és könyvbe rendezték. Története azokban az időkben játszódik, mikor a boszorkányégetés mindennapos volt. Maryt a nagymamája nevelte egy erdőszéli kis házikóban. Rögtön az első oldalon találkozunk az emberi kegyetlenséggel, mikor megölik a macskát és durván elrángatják a nagymamát, hogy kivégezzék. A vád: boszorkányság.
Mary el akar menni megnézni a kivégzést, de még mielőtt megtörténne, valaki elrángatja onnan. Egy nő segít neki megszökni. Megszökni az Új világba, ahol új életet kezdhet majd, és senki sem mondhatja rá azt, hogy ő is boszorkány lenne.
A kislány tehát felkerül egy hajóra, ami menekült embereket szállít. Rengeteg időt tölt a hajó gyomrában az a rengeteg ember, és sok problémájuk akad az út során, mivel betegségek kezdenek terjengeni. Mivel nem tudják a dolgukat elvégezni sehova, csak vödrökbe, meg ide-oda, ezért kitörnek járványok. Szembe kell nézniük a higénia hiányával, az éhezéssel és a szomjazással. Mary azonban mindig kéznél van, ha segítségre lenne szükség. A velük utazó plébánosnak segít írni, és az úton szerzett „barátnőjével” - egy idősebb asszony, aki a szárnyai alá vette – segítenek a rászoruló betegeken, és ápolják őket.
A kérdés csak az, mennyien élik túl az utat, meddig tart az út, és átérnek e az Új világba. És ha igen, akkor ott mi fog történni?
Egyik nap lát Mary egy égi tüneményt, és ismét kísérti a múlt. Lehet, hogy boszorkány? Igyekszik leplezni aggodalmát, de vajon meddig takargathatja, hogy miért menekült el otthonról?
Mary el akar menni megnézni a kivégzést, de még mielőtt megtörténne, valaki elrángatja onnan. Egy nő segít neki megszökni. Megszökni az Új világba, ahol új életet kezdhet majd, és senki sem mondhatja rá azt, hogy ő is boszorkány lenne.
A kislány tehát felkerül egy hajóra, ami menekült embereket szállít. Rengeteg időt tölt a hajó gyomrában az a rengeteg ember, és sok problémájuk akad az út során, mivel betegségek kezdenek terjengeni. Mivel nem tudják a dolgukat elvégezni sehova, csak vödrökbe, meg ide-oda, ezért kitörnek járványok. Szembe kell nézniük a higénia hiányával, az éhezéssel és a szomjazással. Mary azonban mindig kéznél van, ha segítségre lenne szükség. A velük utazó plébánosnak segít írni, és az úton szerzett „barátnőjével” - egy idősebb asszony, aki a szárnyai alá vette – segítenek a rászoruló betegeken, és ápolják őket.
A kérdés csak az, mennyien élik túl az utat, meddig tart az út, és átérnek e az Új világba. És ha igen, akkor ott mi fog történni?
Egyik nap lát Mary egy égi tüneményt, és ismét kísérti a múlt. Lehet, hogy boszorkány? Igyekszik leplezni aggodalmát, de vajon meddig takargathatja, hogy miért menekült el otthonról?
Vélemény:
Ha valós a sztori, ha nem, remekül van kivitelezve, és bár tényleg nem szeretem a hajózunk sztorikat, itt mégsem ez kötött le, hanem a remek leírás. Nagyon életszerű volt. Elvégre, ha megnézünk egy történelemkönyvet ezekből az időkből, ugyanazt a képet kapjuk, mint amit Rees felvázol. Ha kitalált, ha nem, szerintem érdekes. És végig ott motoszkál az emberben a kérdés: Mary vajon tényleg boszorkány, vagy csak puszta véletlenből történnek vele azok a dolgok, amik? Mivel a naplónak csak vége szakad, nincs igazi befejezése, és erre nemigazán kapunk választ, és pont ez adja meg a történet valódi izgalmát és misztériumát...
Ha pontban fejezném ki: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése