Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2009. október 5.

Eric Crowe - Ryeki tűz (Vinidis 1)



A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Éppen látogatóban voltunk egy csodálatos, magyar városkában, és hát nem múlhat el utazás könyvek nélkül. Az egyik könyvesboltban ráadásul leárazás volt, és egy másik remek könyvvel együtt ezt is megvettem. A másik könyvről most még nem tettem említést, de majd ez után írok arról is egy postot, csak azt sokkal ezelőtt olvastam, még akkor, mikor megkaptam...

A történetéről (spoiler is lehet benne):
Töténetünk hőse Vinidis Re'll Hass (nem tudom jól leírni a nevét, úgyhogy mindenkitől elnézést kérek...) Szóval ő egy boszorkány és mágusvadász, aki levadássza őket. Egyébként kalandor. Több másik kalandorral egyetemben küldetést vállal, mi szerint megvéd egy újjonan épülő templomot azoktól, akiknek nem tetszik a helyzet. Azonban kiderül, hogy ennél sokkal többről van szó, és Vinidis a társaival együtt valami sokkal nagyobb bajba kerül, mint hitte volna.
Nagyobb ügyről van szó, mint egy sima templomi védelmezésről. A hatalmas támadások során több társuk odaveszik, ráadásul amikor útra kelnek, akkor még jobban megfogyatkozik a csapat... Mindenütt veszély, és varázslat várja őket a kalandok mellett....

Vélemény:
Lehet, hogy már említettem párszor, de még mindig szeretem az elf íjászokat. Hát itt is van egy. Egyedül az noszogatott, hogy olvassam tovább a könyvet, mert kíváncsi voltam arra, hogy mi lesz az elf íjásszal.
El kell mondjam még azt is, hogy három évembe telt, mire végeztem vele. Az első 5 fejezetet legalább 3-szor elkezdtem, mire felfogtam, hogy oké, aha, jé, hát ez így van? Aztán mikor végre megjegyeztem a szereplők kinek milyen fajba való tartozását, meg ilyenek, arra már kezdett unalmas lenni az egész.
Szóval a történet nem tetszett. A megoldás végtelenül egyszerű volt, és kb. mikor útra keltek, onnantól fogva sejtettem a végét, és a tippem bejött... Míg addig eljutottak, addig keservesen megszenvedtem a könyvvel. Nem tetszett. Néhol ugrált a történet, néhol kapkodott az író. Egyszer még itt volt főhősünk, aztán átugrott egy másik helyszínre, majd ismét visszakerült oda, ahol az eltűnés előtt volt... Hogy is van ez?
Az elf íjász nagyon olyan volt, mint például a Leceai játszma című Soren Ward könyvben, és ez valahogy tetszett. Igaz, kevesebbet beszélt, de ez jó is volt így. Azért kap két pontot, mert helyenként volt benne némi humor, meg ugye az elf miatt, de setovább... Megkaptam a második kötetet, de annak még egyenlőre nem merek nekiállni... Hát, majd csak lesz belőle valami, valamikor...

Ha pontban fejezném ki: 5/2

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger