Moszkva utcáin a hétköznapi emberek között természetfölötti lények járnak észrevétlen. A Setét és a Fény erői egyaránt jelen vannak, s a két tábor közötti törékeny fegyverszünetet az Éjszakai és a nappali Őrség vigyázza.
Most azonban viharfelhők gyülekeznek a város komor bérkaszárnyái felett: a varázslók, vámpírok, alakváltók és boszorkányok hidegháborúja forrósodni kezdett. Ha összecsapásuknak nem sikerül elejét venni, maga a pokol szabadul el a földön.
Szergej Lukjanyenko sorozatinditó regénye hihetetlen népszerűségre tett szert az első megjelenése óta eltelt években, és rajongótábora már nem korlátozódik Oroszországra. A könyvből készült film elvitte hirét Amerikába és a világ szinte minden szegletébe. Azóta az 'Éjszakai Őrség' már valamennyi fontosabb nyelven olvasható.
A GFK sorozatban végre magyarul is hozzáférhető lesz hamarosan a teljes sorozat.
A könyv három történetre van bontva, de mindhárom összekapcsolódik egymással, hogy egy nagy egészet alkosson. A történet főhőse Anton Gorogyeckij, Másféle, és az Éjszakai őrség járőre. A Fény katonája, aki harcba száll a Sötétek ellen, Oroszország, pontosabban Moszkva utcáin és elmeséli ezeket a történeteket. Felvázolja az olvasónak, milyen nehéz is az Őrség berkein belül a munka, és milyen lenne Másféleként élni az őrségen kívül, milyen kihívásokat tartogat, ha az ember Másféle, különleges képességekkel, varázslatos kütyükkel - csapdákkal, amulettekkel - és persze kemény ellenségekkel, amik nem feltétlenül a Sötétség erőitől eredeztethetőek, hanem néha a saját lényükből. A történeteken át szemtanúi lehetünk vámpírok törvénysértésének, egy kisfiú Másféle létének feltűnésének, egy új Inkvizítor születésének, kibomló szerelmi szálaknak, nyomozásoknak, és leleplezéseknek.
Először talán azzal kezdeném, hogy az olvasó ebben a könyvben megintcsak egy egyedi világba keveredik, ami párhuzamosan létezik a valós világgal, ugyanakkor megvannak a maga szabályai, a maga varázslatos atmoszférája, és cseppet sem elcsépelt változatban, hanem precízen kidolgozva, mindenre magyarázattal szolgálva, részletesen bemutatva a szabályait, a lényeit és a mágiáját.
A történet magával ragadó, Anton karaktere reális (nincs beskatulyázva, hogy ő csak jó, vagy csak rossz, kissé esetlen, bár akadt egy-két rész, ahol túlzásba vitte a "lelkizést"), amitől az egész kötet tartalma hitelessé válik, és teljesen valóságossá. Noha maga a történet fantasy (pontosabban: urban fantasy), néha erről teljesen megfeledkeztem, és olyannak tűnt, mintha teljesen normális lenne az, hogy vámpírok mászkálnak a metróállomáson, mintha hétköznapi gondnak számítana egy sötét fergeteg, vagy egy mágus emberek közti sétája tényleg lehetséges lenne stb...Még ott is rengeteg érdekességgel szolgált, ahol éppen nem akciójelenet volt, hanem teszem azt csak nyomozás vagy beszélgetés zajlott, miközben problémák jelentek meg, majd váltak megoldottá.
Ami eleinte furcsának hatott, azok egyrészt a nevek voltak, hogy melyik név milyen nemű személyt jelöl. Sokszor akadt olyan, hogy csak bejött egy új név, és fogalmam se volt, hogy az fiú e vagy lány (később azért kiderült, mikor az író többet árult el a karakterről), de furcsa volt, akárcsak az egyes nevek becézése. A másik ilyen dolog a "hiteles orosz nyelv visszaadása". Furcsának találtam az olyan szavakat, mint például a "leányzó", de ezek a dolgok nálam nem rontottak a könyv értékén, csupán más, mint amit eddig megszoktam.
Összességében nézve gördülékeny történet, ami néha egy-egy váltásnál kicsit megdöccen, értékelhető stílusban, hiteles előadással, és rengeteg szép gondolattal tűzdelve, amik komoly kérdéseket feszegetnek, filozofikus gondolatokat csempésznek a sorok közé. Történet egy olyan főhőssel, aki a sajátjai között átlagos, mindennemű különlegesebb képesség nélkül, bemutatva Moszkva városkáját, bevezetve a Fény és Setét világába, ahol szívesen csavarogtam volna még egy keveset, úgyhogy ezek után a filmváltozat elmaradhatatlan, akárcsak a sorozat többi kötete...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése