P.C.Cast + Kristin Cast - Megjelölve (Éjszaka háza 1)

A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Nem volt különösebb oka, hogy a kezembe került. Vámpíros... Iskolás... Az Evernight után nem tudtam, mire számítsak ettől a könyvtől. Mivel befogadó, és kíváncsi vagyok, hát elolvastam... Az eredmény önmagáért beszél...

A történetéről (spoiler is lehet benne):
Adott nekünk Zoey, akit fognak, és megjelölnek a suli folyosóján. Ez tök ciki, mert ha nem költözik be az Éjszaka Házába, akkor meghal, és ha az emberek meglátják a jelölést, akkor ki is közösítik...
A szülei, azok a megértő, kedves szülők gyorsan pszichológust akarnak hívni, vagy vallás által kiűzetni a gonoszt a lány testéből. Ezért a lány a tényleg megértő nagyijához megy, aki persze segít neki, és eljuttatja a házba. Közben Z. kap egy látomást Nüx vámpíristennőtől... (vagy mi a fenétől...), hogy ő valami kiválasztott, és tökre meg van jelölve, meg nem kell félnie, ilyenek...

Eztán végre Z. -t bekommandózzák az iskolába, és csodák csodájára megkapja Neferetet mentornak (az iskola legszexibb vámpíra, aki főfejes).

Zoey rögtön barátokra talál: az egyik a szobatársa Stevie Rea, a vidéki lány... Aztán ott van még Shaunee, és az "ikertestvére", akik csak annyira ikrek, mint Gigi és én: egyezik az izlésük, de vérszerint nem testvérek...

Aztán Damien, az egyetlen fiú, aki ráadásul meleg, és nyiltan vállalja is ezt.

A történet során Z. fölfedezi az erejét, beleszeret a suli legjóképűbb pasijába, szerez ellenségeket, fölfedezi az erejét, és Nüxtől útmutatást kap és olyan erőket, hogy csak na...

Vélemény:
Ezt a könyvet egy szóval is tudom jellemezni: selejt.

Hogy ne maradjon alaptalanul és indok nélkül ez az egy szó, ezért leírom, miért: a karakterek szánalmasak. Egyikőjüket sem tudtam megszeretni. A szóhasználatuk szintén. Zoey és bandája folyton csak trágárkodnak és kész, holott ők még rosszabbak... Nézzünk csak Zoey-ra: tipikus hülye liba, és még ő ró fel dolgokat másoknak... Na neee...

Ezek mellett nagy az arca csak azért, mert Nüx kiválasztotta, meg mind az öt elemet képes megidézni. Zoey nevezi ribancnak Aphroditét, mikor ő kavar egyszerre két pasival... Na boccccs...

A párbeszédek erőltetettek, a sztori olyan semmilyen. Nincs benne izgalom, sem feszültség, sem semmi. Igen, nincs regény, amiben nincs klisé. Ebben is volt, de attól még meg lehetett volna úgy írni, hogy legalább valami izgalom legyen benne.

A filmes utalások, és a színészekkel történő azonosítások nem jöttek be. Ha valaki igazi Mary Sue karaktert akar látni, nézzen Zoey-ra...
Az egyetlen pozitívum (amiért egyáltalán pontot kap nálam) az, hogy a tájleírások szépek. Sőt! Nagyon jók. Csak azt sajnálom, hogy a körbe vevő dolgokkal eltorzítják, tönkre vágják, lerontják a színvonalat. A párbeszédek és a sztori nálam még a minimál szintet sem éri el... Jellemtelen, kidolgozatlan karakterek. Nem bírom az ilyen "csak jó" és "csak rossz" figurákat, mert irreálisak.
Azt hiszem ezek után már csak azért olvasom ezt a sorozatot, hogy ne csak pozitív kritikákat lássatok tőlem, én meg röhöghessek egy jót ezen az egész sorozaton, mert olyan rossz...

Ha pontban fejezném ki: 5/2