A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
A Könyvmolyképző oldalán olvastam róla, és mutattam Giginek, hogy te, ez milyen lehet? Leszólta: "olyan, mint az Alkonyat, csak vérfarkassal". És ahogy az már lenni szokott: amit leszólnak, azt már csak azért is elolvasom, hogy megtudjam, mi a rossz...
A történetéről (spoiler is lehet benne):
Adott nekünk Grace, akit kislány korában elkaptak a farkasok és majdnem szétszabdaltak. Adott nekünk Sam, a farkas, aki nyáron ember, télen farkas, de egyébként igazi báránylélek...
Adott nekünk egy farkasfalka, ahol van féltékeny nőstény, bölcs falkavezér, fiatal, szeleburdi újoncok és külső veszélyek vadász formában.
Mikor Samet meglövik, felküzdi magát Grace házának verandájára. A farkastámadás óta figyelte a lányt, és most végre elérhetővé vált számára. Grace megtalálja a fiút, és segít neki. Később megtudja, hogy ezáltal kvittek lettek a fiúval, mivel egyszer már Sam is megmentette Gracet.
Mivel a fiú érzi a tél közeledtét, és a farkasokat a hideg változtatja át, ezért igyekszik mindig meleg helyen lenni, és Grace segít neki, hogy ember maradhasson. De a küzdelem a hideg ellen nem egyszerű, ha a hőmérséklet mindig alacsony, és Sam nem lehet mindig lakásban, vagy felmelegített kocsiban...
Ráadásul Gracet egy farkas fenyegeti, közben eltűnik egy gyerek, akinek a testvére Gracehez fordul nem éppen kedvesen. Grace barátnője meginog és furcsává válik. Ő is kissé eltűnik.
Míg Gracet lefoglalja Sam, addig fel sem tűnik neki, hogy legjobb barátnőjének bátyja is szemet vetett rá, ezzel ingerelve Samet...
Közben valahogy meg akarják akadályozni, hogy a farkasok farkasok legyenek és ne emberek... Meg akarják valahogy gyógyítani őket, és a módját keresik...
Vélemény:
Rengeteg dologra kell figyelni a könyvnél, mert a gondok csak nőnek, és a könyv végéig mondhatni csak egyre találnak megoldást... És a függővég miatt az sem biztos, hogy ez a megoldás... Hogy lehet egy könyvnek ilyen vége? Ez után tényleg követelem a folytatást... Na de ez egy vélemény rovat...
Szóval gond az, hogy elkezd kialakulni a szerelmi háromszög, hogy eltűnik egy lány fiútestvére, és nem tudni, hol van, közben jön a tél, és a HIDEG, közben pedig a farkasoknál az újoncok okoznak gondot, meg egy nőstény.
Először is szögezzük le: egyáltalán nem olyan, mint az Alkonyat. Nem fenyegeti Gracet a kedvese azzal, hogy meghamizza, kiszívja a vérét stb... Másrészt Sam korántsem olyan, mint Edward. Sam valahogy reálisabb karakter számomra, mint Edward Cullen...
Grace: tipikus "hú, de nem figyelnek rám a szüleim" karakter (ilyen téren tiszta Bella), de neki egyben vannak a szülei, csak nem érdekli őket túlzottan, hogy mi van a kicsi lányukkal. Grace mint női főhős nem nyűgözött le... Valljuk be, egyik szereplő sem nyűgözött le, de mégis összességében nézve érdekes figurák voltak. Mindenki képvisel valamit, és egyik sem csak jó, vagy csak rossz karakter. Mindenkinek megvan mindene: a jó oldala, a rossz oldala, a saját érdekeinek a behajtása stb...
A könyvben díjaztam, hogy olyan igazi ellenség nem volt, hanem csak az élet viszontagságai ellen küzdöttek a főhősök (lásd.: hideg). Még a farkasnőstényt sem mondanám igazi "főgonosznak", hanem ő inkább a féltékeny lányt testesíti meg, aki észhez akarja téríteni Samet. Szóval a könyvben inkább a mindennapos tiniproblémákkal küzdenek. Ahogy a páros megpróbál minden időt együtt tölteni, ahogy közösen dolgoznak a gondok elhárításán, ahogy keresik a megoldást stb...
Érdekes, és izgalmas kötet, de helyenként toporog a történet. Az első fejezet után jó darabig nem történik semmi, mintha Grace a hidegtől belefagyott volna egy gondolatvilágba, és kész. Közben néha látjuk Samet (felváltva látjuk a történetet Sam és Grace szemszögéből), és ez eleinte még mindig több izgalommal jár, mint az, ahogy Grace magában haldoklik, és farkasok iránti imádatát rinyálja, amiről minden második sor íródik... Egy idő után szerintem unalmas (főleg, ha az olvasó már az elején felfogja, hogy a csaj rajong a farkasokért, noha azok ki akarták csinálni, és vacsinak nézték...)
Szóval igaz, hogy helyenként unalmas, de attól még egész jó könyv a története miatt, és a karakterek "nem csak jó nem csak rossz" tulajdonsága miatt. (Az apró csetlésekért-botlásokért vonok le egy pöttyöt). Várom a folytatást...
Ha pontban fejezném ki: 5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése