A tizenkét hónapnak is múlatnia kell valahogy az időt, hát mesélnek egymásnak. Árnyék hiába utazik Skóciába, akit az istenek egyszer megtaláltak, azt nem hagyják békén. Ha betévedünk egy partira, ahol gyönyörű lányok vannak, azért kérdezzünk rá, honnét jöttek. Neil Gaiman a tőle várható virtuozitással, abszurd, humoros és morbid hangulatokat könnyedén váltva, ezúttal novellákban és versekben mutatja be azt a világot, amit csak ő lát a valóság látóterének szélén.
Ez a novellákat és verseket tartalmazó könyvecske azt hiszem ismét megmutatja, hogy Gaiman tényleg remekül forgatja a tollat, remek stílussal és érdekes világokat mutatva be.
A könyv érdekességének emelném ki az "Előszó"-t, amiben Gaiman leírja, melyik története/verse hogyan, miért született - mondhatni: a történetek történetei, megszületésük körülményei.
Gaiman eléggé sok mesélni valót sűrít egy helyre, amiket nem sorolnék fel cím szerint. Akad a repertoárban vámpír-tarot, versformájú mese Aladdinról, 12 összegyűlt hónap, titokzatos figurák, akikről nem tudni, miféle szerzetek, különös lányok, kíváncsi fiúk, varázslat és még sok minden más.
A kedvenceim az Október a székben című novella (ami a 12 hónapról szól), és a Smaragdzöld tanulmány (egy kicsit krimi, egy kicsit misztikus), de akadnak még bőven kiemelni való, érdekes darabok, amik bizonyítják, hogy Gaiman mire képes.
Aki olvasott már Gaimantól - mondhatni bármit -, az tudja, hogy Gaiman történetei nem mindig vidámak. Itt is akad néhány szomorúbb történet, de könnyed, illetve humoros írás is, és persze rengeteg utalás mások történeteire, írásaira, regényeire.
Aminek kifejezetten örültem, hogy az Amerikai istenek című könyvéhez kapcsolódóan is belekerült egy kis szösszenet, és noha még nem olvastam azt a kötetet, ezek után már alig várom, hogy a kezembe foghassam, és elolvashassam, milyen, mert ebben rövidke írásban sikerült megszeretnem Árnyékot.
Összességében nézve a könyv több pozitív nyomot hagyott bennem, mint negatívat, de néhány verse nem tett rám mély benyomást. Eredeti nyelven biztos jobban hangzanak, de így nem voltak az igaziak. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy néhány novellája miatt újra fel fogom csapni a kötetet.
u.i.: Ezt a kötetet Lena91 -től kaptam, ezúton is köszönöm neki, hogy gondolt rám!
2 megjegyzés:
Nekem NG-nek pont ez a könyve nem fogott meg annyira, mármint a fülszöveg alapján. Persze még nem olvastam, de lehet, hogy meg kellene próbálnom?:)Egyébként nagyon szeretem a stílusát.
Eddig az általam olvasott 3 Gaiman könyv közül nálam ez kapta a legkevesebb pontot. Vannak benne frappáns novellák, meg néhány vers, ami tetszett, de voltak olyan novellák és versek, amik annyira nem jöttek be.
A stílusára pedig tényleg nem lehet panasz, azzal itt is remekel :)
Melyik Gaiman könyveket olvastad eddig és melyik tetszett leginkább? :)
Megjegyzés küldése