2011. május 30.

Lengyel Dávid, Kuba Richárd - A jóslat (Holtak világa 1)

Fülszöveg
Egy csapat katona érkezik a Kiskőrös mellett lévő egykori katonai laktanyához. A létesítmény területéről segélykérést észleltek. Azonban, mire odaérnek, nem találnak mást, csupán egy maroknyi túlélőt, hatalmas pusztítást, és élőholtak tömegét.
Egy katona, Andrássy Bálint tizedes az egyik szobában rábukkan egy kis könyvre, Kozma András naplójára. Miközben olvassa, egyre inkább bepillantást nyer ennek a húszas évei elején járó fiatalnak a küzdelmekkel teli életébe. Ez idő alatt arra is rájön, hogy egy nostradamusi jóslatnak köszönhetően ez a fiú már régóta számított rá, hogy egy napon a holtak életre kelnek... 










2011 -et írunk, mikor Magyarországot elözönlik a zombik. Egy csapat katona behatol egy laktanyába, és egyikőjük talál egy naplót, amit elkezdenek hangosan felolvasni, hogy valamivel oldják a hangulatot. A napló nem másé, mint Kozma Andrásé, aki már 2005 óta készül az élőhalottak eljövetelére. 2004 -ben talált egy jóslatot, és elkezdte a felkészülést, azonban elszámította magát.
A húszas éveiben járó fiú egy hírportálról értesül róla, hogy zavargások vannak Amerikában, ami egyre szélesebb körben terjed el - világméreteket ölt -, és rájön, ez az, aminek a jóslat szerint 2005 -ben be kellett volna következnie, mikor is a halottak feltámadnak, így hát cselekednie kell, mindent meg kell tennie a túlélés érdekében, fel kell készülnie a közelgő támadásra.
A borító és a sorozatcím sokat elárul a könyvről: jönnek a zombik, kivonul a katonaság, a civil lakosság meg valahogy megpróbál túlélni. Ez eddig úgy hangzik, mint egy amerikai zombis film története, azonban valójában erről szó sincs. A könyv egy magyar szerzőpáros - trilógiára tervezett - sorozatának első, bevezető kötete.
A könyv első fejezete úgy indul, mint bármelyik zombis film: az emberek élik a szokványos, hétköznapi életüket, megismerhetjük a napló íróját, baráti körét stb... Ezt borítja fel a váratlan hír az amerikai zavargásokról, és itt van egy kis bukfenc a történetben, ugyanis főhősünk folyamatosan kezdi figyelni a híradásokat, jönnek a tudósítások az agresszív emberekről, a kivonuló haderőkről, a tudósokról. Míg nekem ebből az jönne le, hogy valami biológiai-vegyi támadás történhetett (mint ahogy ezt később a katonák is tárgyalják) főhősünknek a második körben (vagyis, mikor már a tv-ben is jönnek az adások) rögtön a zombi-elmélet ugrik be, elkezd kombinálni, és vaktában cselekszik - jön a sok "mi lett volna ha..." kezdetű mondat. Nekem kicsit több ténybeli alátámasztás kellett volna, hogy zombikat lássak, ne csak agresszív embereket.
Ez után az események, amik addig a saját medrükben folydogálnak, hirtelen begyorsulnak, felpörögnek, és ezen a ponton olyan, mintha a könyv minél előbb ahhoz a részhez akarna jutni, hogy már felveszik a harcot a zombik ellen. Kissé kapkodónak éreztem azt a kisebb szakaszt, ahogy a zombik eljutnak Budapestre, aztán hirtelen már mindenhol ott vannak (milyen gyorsan mozog egy zombi? mégis hogy terjedtek el olyan gyorsan Budapestről mindenfelé?), közben megszerveződik a csapat, aminek élére áll egy vezető Szabi személyében, és miután főhősünk elszakad a sokaságtól ismét lelassulnak az események, egy kis vihar előtti csend, aztán ismét bele a közepébe, de a második szakaszában már némileg letisztultabb formulában, és végig ezt a színvonalat tartja ezután. Körülbelül onnantól nem tudtam letenni végérvényesen, hogy az E/3 -as leírás hirtelen egyetlen fejezet erejéig (nem derül ki, miért) E/1 -be vált, majd vissza E/3 -ba. Nem vesz más irányt az eseményfolyam, nem jön kevesebb zombi, nem is lesznek kevesebben attól, hogy ritkítják őket, mégis valami megváltozik ez után a kötetben, fokozódik a feszültség.
És ha már a feszültségről esik szó: többször megjegyeztem magamban olvasás közben, hogy a könyv eléggé "áramos" a sok benne rekedt "volt" (szócska) miatt, amit a legtöbb helyen el lehetett volna hagyni/árnyalni.
Azon azt hiszem nem csodálkozik senki, hogy főhősünk, Andris mindent tud zombi-anatómiából: azonnal fejre céloz, nincs cécó, nem próbálkozik azzal, hogy a nem létező szerveket próbálja keresztüllyukasztani, ezzel is lőszert pazarolva, ugyanakkor a fiúról kiderül, hogy remek vezető, ha hagyják, hogy az legyen. Szabolcs azonban nem könnyíti meg mindig az életét a vezetői szerepben.
Ahogy az meg van írva, főhősünknek a látókörébe azért kell, hogy belépjen az a bizonyos lány is, ennek ellenére Andris nem veszti el a fejét. Pozitívumnak találtam, hogy Andris karaktere nem tökéletes, többször hibázik (aminek súlyos következményei vannak), néha tehetetlen, ezt ő is belátja, és ezekben a helyzetekben nem áll neki hősködni, meg eljátszani a nagy önfeláldozót.
Szabolcs karaktere is eléggé tipikus, az öntelt vezető, akit a főhősnek (aki egyébként a tényleges vezető) kellene leállítania.
A történetről és a karakterekről tehát azt lehet mondani, hogy pontosan beleillenének egy szokványos zombis horrorfilmbe, minden eszköz adott hozzá, még a helyszín is, ugyanis végig Magyarországon játszódik és végig magyar nevű szereplőkkel.
Ezt többen tarthatják merész húzásnak, ismervén a mai trendeket (hangzatos, angol nevek használata és társai...), én viszont kifejezetten örültem neki, mert ilyennel eddig egyetlen egy könyvben találkoztam, mikor az író magyar helyszíneken vezetett végig, és jó volt újra ezzel a ritka jelenséggel találkozni.
És annak ellenére, hogy a szereplők és a történet nem sok újat tud mutatni azoknak, akik láttak már legalább 1 zombis filmet (minden ilyesmiben tipikus, hogy a zombik ostobák, harapással/karmolással/fizikai érintkezéssel fertőznek, fejlövéssel kivégezhető, egy civil veszi magára a vezető szerepét, néha találnak túlélőket, valahogy elmennek ennivalóért, a katonák mindig későn jönnek stb...) mégis élvezhetővé tette maga a stílus, a kidolgozás, és a végén már tényleg kíváncsi voltam, vajon hogy zárul a történet.
Noha kevesebb izgalmat tartogattak, nekem mégis azok a részek váltak a kedvenceimmé, amikor a katonák kicsit félretették a naplót, megvitatták az eseményeket, amikről olvastak, vagy mikor épp felderítést végeztek, továbbá a fegyverekkel foglalkozó jelenetek.
Azért a köteten itt-ott meglátszik, hogy első könyves írók tollából származik, de bevezető kötetnek szerintem nem volt rossz, és eléggé olvastatja magát ahhoz, hogy az olvasó remekül szórakozzon közbe.
Összességében nézve kellemes, borzongató kikapcsolódást kaptam, egy jó kis zombikkal tűzdelt olvasnivalót, némi zombimészárlással, katonákkal, fegyverekkel (puskák, számszeríj...) Hát kell ennél több?
Igen, méghozzá a további kötetek formájában...

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger