Filmszemle: Jézus engem szeret

Ahogy nézelődtem az IMDB-n, nem is tudom hogyan, de szembe jött velem ennek a filmnek a plakátja. A magyar cím nagyon ismerős volt, és emlékeztetett David Safier - Jézus szeret engem című regényére.

Nem csalás, nem ámítás, valóban a regény adaptációjáról van szó. Könnyed, német vígjátékot ígérnek az ajánlók, amit 2012-ben mutattak be, és IMDB-n meglehetősen alacsony (5.5/10) csillagozást kapott. Kíváncsivá váltam, mi is rejlik a filmben, ami ennyire nem ragadta meg a nézőket.

Például az, hogy tipikus német vígjáték vallási köntösben. Adott nekünk az alapszituáció: Isten elküldi a fiát, hogy előkészítse a terepet a Végítéletnek. Jézus hol máshol tudná magát meghúzni, mint Gábrielnél, a bukott arkangyalnál, aki egy nő miatt otthagyta a mennyeknek országát.

Florian David Fitz

Marie átlagos nő. Eljut az oltárig, ahol faképnél hagyja a vőlegényét. Ismerős a történet? Nem, valójában egyáltalán nem követi a könyv vonulatát. Marie oldalán például nem látjuk a könyvből ismert beteg testvért, aki képregényeket rajzolgatott. Pedig lényeges szereplő lehetett volna, hiszen a könyvben ő volt az egyik intő jel, hogy jön a világvége, meg köztünk jár a Sátán.

De ne ugorjunk ennyire a végére. Már a megismerkedésük is teljesen más, mint a könyvben, aminek azért némileg örültem. Elvonatkoztatva ugyanis a könyvtől egészen nézhető darab. Nem tudom honnan jött az ötlet, de Florian David Fitz, mint Jeshua szerintem megállta a helyét a vásznon.

Láthatjuk Jézust, aki szerelmes, akit el akarnak árulni, aki küzd a részegséggel, aki elkezd messiáskodni. Íme egy érdekes és tanulságos jelenet a filmből. Emlékeztek a Biblia azon részére, ahogy Jézus megmossa egy koldus lábát? Íme:

Jessica Schwarz

A másik lényegi szereplő ugye Marie (Jessica Schwarz tolmácsolásában), aki a könyv szerint egy tömegszerencsétlenség, aki szarkazmussal igyekszik rendezni a gondolatait. Ő az a karakter a filmben, aki abszolút nem... Jézus elviszi a hátán az egészet, miközben Marie marad ugyanaz az önző liba a film végén, mint aki az elején volt. Holott pont arról kellene szólnia, hogy Marie fejlődött... Mégis képes lenne önző céljaiért elárulni Jézust arra kenve mindent, hogy szerelmes belé. 

Safieri adalékot tehát a film nyomokban tartalmaz. Például Marie szarkazmusa a könyvből jobban átjött, sokkal humorosabb volt. A filmben inkább Jézus karaktere van előtérbe, és olyan helyzetekben is látjuk, amikor Marie nincs vele. Ez így kapóra is jön, hogy elterelődik a figyelem a főhősnőről, mert nem állja meg a helyét. Hiányzott továbbá annak előszele, hogy vajon Jézus miért jött, miért pont most? A könyvbeli történetben finom kibontását láthattuk az Apokalipszisnek, egyre-másra jöttek a jelek.

A film abban megegyezik a könyvvel, hogy sok a bibliai utalás, majd ezekre néha erősebb, néha gyengébb poénokat épít, végül pedig eltűnik belőle mindennemű humor és bumm, bevág a világvége.

Nem tudom, csak nekem tűnt e fel, de mostanában a németek elkezdtek elmenni humoros oldalra (pl. Fák jú tanár úr! 1-2. stb) ismételten. Mintha vissza akarnák hozni a régen elfeledett német humort, ami jellemezte őket, kicsit más, talán viccesebb oldalról megközelítve.

A filmben persze van tanulság is, hiszen Jézus sok helyütt áll neki prédikálni. A modern világgal szembe mégis naiv, nem tud mit kezdeni a fejlettségével, úgyhogy próbálja a maga módján formálni a környezetét.

Amit nevetségesnek találtam, a fanatikusok felbukkanása, amit nem is értettem, hogy ezek mit éreznek, de mindegy is.

Összességében most egyszer nézhető volt, néhol még mosolyogni is sikerült, de nem került be a kedvenc filmjeim közé. Ennek nem az az oka, hogy nem amerikai zagyvaság, hanem egyszerűen csak ennyi... Nem nyújtott semmi olyan élményt, ami miatt "rongyosra nézném kazettán". Aki még nem tette, annak pedig mindenképpen ajánlom, hogy olvasson David Safiertől, mert isteni...