Cheese Galore!
Pants Ahoy!
The Man in the Iron Socks
Anglia
Lélekcsapda
Pillanatnyi elmezavar
Nils Holgersson csodálatos utazása

2016. február 13.

Paulo Coelho - Veronika meg akar halni (És a hetedik napon 2.)

Sosem gondoltam volna, hogy valaha a blogon lesz Coelho könyvről bárminemű könyvajánlót fogok írni. Coelhoval nem volt pozitív tapasztalatom, ugyanis az Alkimista olvasása után azt mondtam, hogy soha többet Coelho. Aztán elkezdtem beszélgetni valakivel, aki azért többet látott belőle, és megerősített benne, hogy rossz kötettel indultam az írónál...

Veronika meg akar halni. A fiatal, 24 éves lány egy szép napon úgy dönt, hogy begyógyszerezi magát. Valaki azonban még időben megtalálja, és a Villete nevű elmegyógyintézetben tér magához lekötözve. Közlik vele, hogy már csak egy hete van vissza, míg meghal. Veronika fel akarja gyorsítani a folyamatot, de a törekvése kudarcba fullad, úgyhogy elhatározza, hogy mivel neki már mindegy, ezért mindenfélét csinál, amit eddig nem lehetett... Az óra viszont ketyeg...

Mindenki ismeri a falakon belül lakók közül Veronika történetét, és mindenkit megijeszt a halál ilyen közeli léte, ez indítja el a változásokat. Zedka egy depressziós nő. Mint a lakók többsége, ő sem akar visszamenni a való világba, hogy a társadalom tagja legyen. Spirituális utazásokat tesz asztrál testben, és így akárhová eljuthat, ahova csak akar... De az utazásoknak vége kell szakadnia...

Mari ügyvéd... volt egykoron. Aztán pánikbetegsége következtében bekerült a Villetebe. Bármikor elmehetne, de mégsem teszi. Férje elhagyta, nincs kihez haza mennie, jó neki ez így. Viszont ez az állapot sem tarthat örökké.

A film plakátja
Veronika története meglehetősen érdekes. Annyit megtudunk a lányról, hogy a szülei elváltak, és nem volt jó élete, de hogy miért menekülne ennyire a halálba... Teljesen érthetetlen. Veronikát eleinte egy életképtelen lánynak látni, aki nem képes megbirkózni az élettel... Utána meg nem képes megbirkózni a halállal. Jön a fordulópont, mikor Veronika felfedezi, hogy más is van még a világon, amit eddig látott, úgyhogy immáron élni akar.

Bevallom őszintén, nekem mindig az okozta Coelho szövegeiben a legnagyobb gondot, hogy mennyire sekélyes. Bölcsnek szánt gondolatokat akar közvetíteni, miközben azok mindenkiben ott vannak. Úgy adja el az egészet, mintha ő most valami olyant mondott volna ki, ami másnak eszébe sem juthatott volna...

A regény végéig azt éreztem, hogy próbál lemenni a lélek legmélyebb pontjaira, mégis csak a felszínt kapargatja. Tulajdonképpen három nő történetét ismerhetjük meg, de azt is csak felületesen. Például Marinek miért alakult ki a pánikbetegsége? Egyszer csak ott volt, nem derül ki, miből ered. Hiszen jó volt a munkájában, volt egy szerető férje, mindene megvolt. Bele lehetne magyarázni, hogy túl jó dolga volt, és kellett valami változatosság, mert unatkozott, de ez eléggé erőltetett lenne. Zedka asztrálutazásait pedig még ennyrie sem tudtam hova tenni... Milyen oka volt annak, hogy ő ilyesmire képes? Mire volt jó, hogy ezt megosztották velünk, hogy ilyent tud? Nem volt funkciója. Arról már nem is érdemes szót ejteni, hogy mindenkinek van valami köze a joghoz. Veronika jogot végzett, aztán elment egy könyvesboltba dolgozni. Mari ugyebár ügyvéd...

Veronika (alapvetően kiszámítható) emberfejlődése volt az, ami a legtöbbet nyomott mégis a latban, a másik két nő életútja látványosan laptöltő mellékszál. Meglehetősen egyszerű kitalálni, mi lesz az egész történet vége és tanulsága, mégsem bántam. Veronika újra felfedezi az élet szépségeit, és megtapasztal olyan oldalakat, amikhez eddig csak részben volt szerencséje. A lány elkezd kinyílni, és elkezd szabad lenni. Talán ez a könyv legnagyobb tanulsága, ami ténylegesen tanulság. Mindig merjünk élni, mert lehet, hogy a végén túl kevés időnk lesz rá. Mindig merjünk önmagunk lenni, és azt csinálni, amit szeretünk, mert lehet, hogy a végén megbánjuk, hogy valamit nem tettünk meg.
Te mit tennél, ha a szemedbe mondanák, hogy egy heted van vissza?  Élj mindig úgy, mintha ez lenne életed utolsó hete... Hisz sosem tudhatod, hogy melyik nap jár le az a bizonyos időmennyiség, amit kaptál arra, hogy élj.

Összességében a nagy gondolatok sallangos kimondása nemigazán, míg a valós, mélyebb tanulság nagyonis tetszett. Élj ma, mert talán nem lesz holnap... Carpe Diem megfogalmazás 220-on X oldalon keresztül...

A könyvből film is készült, melynek angol nyelvű trailerét lejjebb láthatjátok. A trailer alapján nagyon hasonlít a története a könyvére, de majd a film megnézése után bővebben tudok nyilatkozni róla...


A film (angol) trailere:




GR-ezők szerint:

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger