Cheese Galore!
Pants Ahoy!
The Man in the Iron Socks
Anglia
Lélekcsapda
Pillanatnyi elmezavar
Nils Holgersson csodálatos utazása

2016. február 27.

Mindenki megmondja a frankót - hogy (ne) írj könyvet!

Még 2015. októbere magasságában született egy hasonló posztom, ami a blogírással volt kapcsolatos, úgyhogy gyorsan lenyúltam onnan a címet. 

Miről is lesz szó ezúttal? A nagy könyvírói tapasztalataimról. Mivel nem vagyok író, ezért gyakorlatilag nem ez lesz a téma, hanem...

Miért nem tudnak egyesek írni, és ez miért idegesít annyira?

A piacon manapság rengeteg kézikönyvet találunk arról, hogyan kezdjünk neki egy regény megírásának, mire figyeljünk, ne figyeljünk stb.

A probléma ezekkel az ismertető könyvekkel, hogy sem empátiát, sem intelligenciát nem adnak pluszba, csak némi tudást. Olyan tudást, ami intelligenciával párosítva teljesen hasznos egyveleg lehetne, és ha valakinek van mellé minimális tehetség, máris olyan regények születnének, amik nem nyomják fel az ember agyvizét.

Mert miről van szó? Úgy venni észre, mindenki író. Az országba ha 100-an laknának, 101 írója lenne. Mivel vannak most már magánkiadások, nyilván minden kikerül a piacra, de!

Egy kis inspiráció miatt elkezdtem végiggondolni, tavaly milyen magyaroktól származó kötetek jelentek meg, és újra átnézve a listát rájöttem, hogy nincs kedvem új magyar írókhoz. A régi, bejáratott írógárdám tökéletesen elszórakoztat a könyveivel, ha negatívat írok, nincs sírás-rívás, hogy miért nem tetszik, csak megköszönik az olvasást, és tovább lépnek. Lehet, hogy este a falra aggatott képemmel dartsoznak utána, hogy hogy mertem negatívat írni, de úgy reagálják le, mint akik kultúr emberek... nah, ezt a réteget hívom úgy, hogy írók.

Ahogy gondolkoztam rajta, hogy bevállaltam e tavaly új írót a repertoárba... rá kellett jönnöm, hogy több bakot lőttem, mint amennyit nem. Két év után megtalált Aurora White, aki molyon kezdett csatározni, és védeni a drágaságát... Először az első bejegyzésnél, majd a másodiknál is folytatta. Azért csak két bejegyzést tudott kommentálni a tizenegyből, mert kapott tőlem egy tiltást. Egyszerűen nem vagyok rá kíváncsi. Már akkor kezdte a bicskanyitogatást, mikor még csak olvastam a könyvet, ezért is kapott kiemelkedő figyelmet. Több könyvében olvasható, hogy a megerőszakolt/molesztált nők igazándiból nem foglalkoznak a dologgal, inkább elmennek prostituáltnak, meg beszállogatnak idegen fickók kocsijába stb. (Részletek az alábbi bejegyzéseknél: KLIKK) 2015-ben Garzó László is újként szerepelt a blogon, de azt hiszem egyelőre egy könyve bőven elég volt.

Szóval a téma, hogy ne írj könyvet!
- Agyatlan zombiként...! Légy empatikus, és gondolkodj olvasói fejjel! Ha komoly vagy számodra némileg idegen témát húzol elő a kalapból, akkor járd körbe az érzést, kérdezz meg szakembert, stb. Nem szégyen segítséget kérni, és a precizitás ebben az esetben hasznos dolog. Ugyanakkor tágul a horizontod is. Mert a nemi erőszak nem egy olyan sztori, ahol a lányok kimennek kosárkával a mezőre ugrándozni az aktus után... mert Buddha sem azt mondta, hogy minden célhoz egy ösvény vezet, és a Nirvánába csak a hangyák jutnak el... Szóval zombik kerülhetnek a könyvbe, agyatlan bábokra meg nincs szükség...
- Erőltetetten...! Ha erőlteted az írást és nem jön magától, akkor ugyanolyan gyöngyszemek kapunk, amik itt a blogon az 1-2 pontos szekcióba kerülnek. Növelnéd a könyvek számát azoknál a címkéknél? Kérlek, ne!
- Mindenáron...! Legyen önkritikád! Ha visszaolvasod, és úgy érzed, hogy rettenetes, akkor valószínűleg az is. Úgyhogy mutasd meg egy vadidegennek, aki ha alátámasztja, akkor tagadd le, hogy közöd van hozzá, és keress másik hobbit!

És ha már megírtad a könyvedet, eszedbe ne jusson a családnak, barátoknak stb- nek odaadni! Tessék, ott az irodalmi boncasztal, egy köteg blogger, akik majd lecsúsznak a székről, hogy szétboncoljanak kéziratokat (bocsi attól, aki nem, és ezek után most 100+1 levelet fog kapni, hogy olvasson kiadatlan munkákat), vagy ott a moly, ahol rengeteg rengeteget olvasó rettenthetetlen remete remegve remélve reszel el könyveket... (értsd: van egy csomó irodalomszakos hallgató, irodalom más területével foglalkozó olvasó, meg néhány aranyos, és segítőkész író, akik szívesen olvasnak vagy adnak tanácsot írási területen).

Hogy ne írj tehát könyvet? Úgy, hogy tankönyv szaga van a regényednek... Hogy úgy van megírva, ahogy a nagy könyv előírja pontról pontra... Figyelj a helyesírásra, az elütésekre, és legyen nálad szinonima szótár, meg egy köteg vessző, mert a sok tőmondat elsüllyeszti a Titanicot...

És egy nagyon fontos dolog: nőlj fel a feladathoz, hogy író légy! A negatív véleményeknek is lehet igazságtartalma, csak fel kell fogni, mit akar az írója. Ha meg úgy véled, hogy nincs benne segítőszándék, akkor tegyél rá, lapozz egyet, és írj tovább.... 

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger