Nem sokat váratott magára a harmadik kötet sem, hogy kiolvassam.
Viszont mindenkit kérnék, aki nem szeretné, hogy poént lőjjek le neki az első és/vagy a második kötetből, az most menjen innen!
SPOILER az első és a második kötetre vonatkozóan!!!
Ceony közeledik ahhoz a ponthoz, hogy mestermágus legyen. Közel két év telt el azóta, hogy Grathot megölte, és felfedezte, hogyan lehet egyik elemről a másikra váltani.
Noha még Emery Thane előtt is titkolja, de eléggé gyakran folyamodik a matériaváltáshoz. A lány készen áll, hogy letegye a mestervizsgát, viszont Emery azt akarja, hogy teljesen pártatlan ember vizsgáztassa Ceonyt. Így kerül a lány 2-3 hét erejéig az Emery által oly sokat szekált Bailey mágushoz. Hisz ki lehetne pártatlanabb valakinél, aki utálja Thane mágust?
Ha ez nem lenne elég, Saraj megszökik a fogságból, és senki nem tudja hova tart, vagy mi a terve. Természetesen Ceony az újonnan szerzett képességeivel üldözőbe veszi, és többször összecsap a férfival...
Mondanám azt, hogy ez egy remek lezáró kötete a sorozatnak, de nem az. Az egész úgy hat, mint egy előzmény történet és várnám, hogy jön egy következő sorozat, amiben már a nagy Ceonyt látjuk mondjuk egy tanítvánnyal. Meglengetésre kerül a mágusok világában egy új jogszabály bevezetése, és kíváncsi lennék ennek a vonzataira is. El tudnám képzelni, hogy Ceony ennek hatására kapna tanítványt, aki mondjuk duzzog vagy dacol, miért kellett mestert váltania...
Maga a sorozat annyira jó, hogy szívesen olvasnám tovább. A kötetek nagyjából mind ugyanolyan hosszúak (200-200 oldalak), és valahogy nem is kell nekik, hogy hosszabbak legyenek, a lényeg benne van, nincsen túlbonyolítva.
Szimpla és élvezhető az egész, ami mellett igen kreatív módját látjuk a matériákkal kapcsolatos varázslatoknak. Az utolsó kötetben nagyobb betekintést kapunk a tüzet használók életébe, megint előkerül az üveg (a második kötetből már ismert formáiban és használati módján), de például a metszők (gumi mágus) és a fémmágia területére is átmerészkedünk kicsit. Természetesen a papírmágia használata nem elhanyagolható, ahhoz is kapunk némi új varázslatot.
Így belegondolva kicsit sajnálom, hogy a tanoncok iskolaéveiről nem sokat tudunk meg a három kötet alatt, csak azt a keveset, amit egymás között megemlítenek a szereplők. Kíváncsi lennék, hogyan és milyen módon tanítják a tanítványokat, hogyan kezdenek el megismerkedni a matériás varázslatokkal.
Ceony új szintre emeli kapcsolatát Emeryvel, akivel a négy fal között már bátran kimondják azt, ami a második kötet végén félbe maradt: szeretik egymást, és ezen nincs mit ragozni. Alig várják, hogy feloldódjon az íratlan szabály miatti tilalom. Észre se vesszük, de a két fél azért hatással van egymásra. Ceony ugyanakkor megváltoztatja még valaki életét: Bailey mágusét.
Az eleinte feszült viszony a végére is az marad, de néha beleshetünk a folyton mogorva mágus álcája mögé. Az évek alatt magára szedett sérelmek úgy ékelődnek a szívébe, mint valami üvegszilánkok, mégis "nyomokban jóindulatot tartalmaz".
Összességében nézve nincs mit ragozni ezen a könyvön se. Akinek az első két kötet tetszett, annak ez sem fog csalódást okozni. Méltó lezárása egy nagyszerű sorozatnak, és méltó nyitánya lenne egy újabb trilógiának.
Igaz, a sorozat folytatódik egy plasztikmágus kalandjaival, viszont ott már (fülszöveg alapján) más szereplőkkel találkozhatunk (ugyanebben a világban). Szóval oda sorolják ehhez a sorozathoz, de valahogy mégis elkülönülve... Mindegy, reméljük a Gabo kiadó folytatja a munkát Charlie N. Holmberg további könyveivel is...
Viszont mindenkit kérnék, aki nem szeretné, hogy poént lőjjek le neki az első és/vagy a második kötetből, az most menjen innen!
SPOILER az első és a második kötetre vonatkozóan!!!
Ceony közeledik ahhoz a ponthoz, hogy mestermágus legyen. Közel két év telt el azóta, hogy Grathot megölte, és felfedezte, hogyan lehet egyik elemről a másikra váltani.
Noha még Emery Thane előtt is titkolja, de eléggé gyakran folyamodik a matériaváltáshoz. A lány készen áll, hogy letegye a mestervizsgát, viszont Emery azt akarja, hogy teljesen pártatlan ember vizsgáztassa Ceonyt. Így kerül a lány 2-3 hét erejéig az Emery által oly sokat szekált Bailey mágushoz. Hisz ki lehetne pártatlanabb valakinél, aki utálja Thane mágust?
Ha ez nem lenne elég, Saraj megszökik a fogságból, és senki nem tudja hova tart, vagy mi a terve. Természetesen Ceony az újonnan szerzett képességeivel üldözőbe veszi, és többször összecsap a férfival...
Mondanám azt, hogy ez egy remek lezáró kötete a sorozatnak, de nem az. Az egész úgy hat, mint egy előzmény történet és várnám, hogy jön egy következő sorozat, amiben már a nagy Ceonyt látjuk mondjuk egy tanítvánnyal. Meglengetésre kerül a mágusok világában egy új jogszabály bevezetése, és kíváncsi lennék ennek a vonzataira is. El tudnám képzelni, hogy Ceony ennek hatására kapna tanítványt, aki mondjuk duzzog vagy dacol, miért kellett mestert váltania...
Maga a sorozat annyira jó, hogy szívesen olvasnám tovább. A kötetek nagyjából mind ugyanolyan hosszúak (200-200 oldalak), és valahogy nem is kell nekik, hogy hosszabbak legyenek, a lényeg benne van, nincsen túlbonyolítva.
Szimpla és élvezhető az egész, ami mellett igen kreatív módját látjuk a matériákkal kapcsolatos varázslatoknak. Az utolsó kötetben nagyobb betekintést kapunk a tüzet használók életébe, megint előkerül az üveg (a második kötetből már ismert formáiban és használati módján), de például a metszők (gumi mágus) és a fémmágia területére is átmerészkedünk kicsit. Természetesen a papírmágia használata nem elhanyagolható, ahhoz is kapunk némi új varázslatot.
Így belegondolva kicsit sajnálom, hogy a tanoncok iskolaéveiről nem sokat tudunk meg a három kötet alatt, csak azt a keveset, amit egymás között megemlítenek a szereplők. Kíváncsi lennék, hogyan és milyen módon tanítják a tanítványokat, hogyan kezdenek el megismerkedni a matériás varázslatokkal.
Ceony új szintre emeli kapcsolatát Emeryvel, akivel a négy fal között már bátran kimondják azt, ami a második kötet végén félbe maradt: szeretik egymást, és ezen nincs mit ragozni. Alig várják, hogy feloldódjon az íratlan szabály miatti tilalom. Észre se vesszük, de a két fél azért hatással van egymásra. Ceony ugyanakkor megváltoztatja még valaki életét: Bailey mágusét.
Az eleinte feszült viszony a végére is az marad, de néha beleshetünk a folyton mogorva mágus álcája mögé. Az évek alatt magára szedett sérelmek úgy ékelődnek a szívébe, mint valami üvegszilánkok, mégis "nyomokban jóindulatot tartalmaz".
Összességében nézve nincs mit ragozni ezen a könyvön se. Akinek az első két kötet tetszett, annak ez sem fog csalódást okozni. Méltó lezárása egy nagyszerű sorozatnak, és méltó nyitánya lenne egy újabb trilógiának.
Igaz, a sorozat folytatódik egy plasztikmágus kalandjaival, viszont ott már (fülszöveg alapján) más szereplőkkel találkozhatunk (ugyanebben a világban). Szóval oda sorolják ehhez a sorozathoz, de valahogy mégis elkülönülve... Mindegy, reméljük a Gabo kiadó folytatja a munkát Charlie N. Holmberg további könyveivel is...
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése