Te mit szólnál, ha egyik napról a másikra eltűnne a kémiatanárod? Nyilván magasról tennél rá - kivéve ha ő a kedvenced, ráadásul az utolsó órán feladott egy furcsa és érthetetlennek tűnő rejtvényt.Sági, Bogdán, Vaki és Petra azonnal nyomozásba kezd, de nemsokára kiderül, hogy a megfejtő egy rakás pénzt is nyer. A tét emelkedésével hamarosan az egész város beleveti magát a játékba, és felbukkan jó néhány alvilági figura is... Vajon Ságiék elég ügyesek, hogy megfejtsék a feladványt? Helyt tudnak állni a régi számítógépes játékokkal vívott párbajokban?Le tudják győzni a gonosz Evilbellt? És főleg, sikerül kiszabadítaniuk Petrát, akit időközben elraboltak? Miközben az egész város a feje tetejére áll, és a kamaszoknak egyszerre kell helytállniuk a digitális és a valós világban, appokban és társas kapcsolatokban, az olvasó megismerheti a kortárs Budapest ikonikus helyszíneit és rejtett gyöngyszemeit.Szűcs Ádám tíz évig napi rendszerességgel kutatta Budapest titkait, jó pillanatait az Egy nap a városban blog társtulajdonosaként és szerzőjeként. Rengeteg városi túrát szervezett, ahol a fő rendezőelv mindig a meglepetés és a játék volt. Első ifjúsági regénye szintén a meglepetés erejére épít, és izgalmas, fordulatos, friss nyelvezettel mutatja be a fővárost a tizenéveseknek.
Nem akarok nagyon a cselekményről anekdotázni, hiszen a fülszöveg nagyjából minden poént ellő. A lényeg, hogy kapunk egy jó kis rejtvényt, egy játékot, amivel fel kell fedezni Budapestet és rejtett kincseit. Maga az alapötlet nagyon jó, olyan, mint egy óriási szabadulószoba, vagy mint a Nyomozás Budapesten társasjáték városi méretű változata.
A kivitelezésnél itt-ott akadtak gondjaim, ami a "költői túlzás" kategóriájába tartozik. Tudom, hogy regény, és hogy itt bármi megtörténhet, de néhány esemény számomra némileg abszurd volt (még ha értem is, hogy miért volt rá szükség). Ilyen például a Szerafina és a dobozba bújtatott fickó esete, aki katakombába zárja hőseinket. Vagy a végén Petra elrablása (ezt csak azért merem leírni, mert a fülszöveg is tartalmazza).
Hőseink amúgy kamaszok, de mégis használják a fejüket, és egész ügyesek. Ugyanakkor megvan az is a sorok mögött, hogy ők sem tudnak mindent és néha véletleneken múlik a szerencséjük. Remekül kiegészíti egymást ez a két dolog, és nagyon szimpatikus is volt, hogy nem próbálta meg zseniknek beállítani a kvartettet. A versike egy részét még az avatatlan olvasó is megfejti egyébként, aki nem ismeri Budapestet, így kicsit mindenki bevonódhat a nyomozásba.
Persze nem hiányozhat a romantikus vonulat sem, viszont nem volt irritáló, zavaró, vagy éppen eltúlzott. Finomkodó, barátságos már annál inkább. Még az sem volt zavaró, hogy a főgonosz kiléte elég hamar kiderül, ha valaki figyeli a nyomokat. Azokat a jeleket, amiket aztán a végén Sági is összeszed és az olvasó elé tár (bár van még pár, amit ki is hagy a szórásból).
Ifjúsági regény létére tehát nem rossz könyvről van szó, némi nyomozással, kalandozással, Budapest városának felfedezésével. Ehhez segítséget nyújt még a könyv végében levő összegző, ami felsorolja a könyvben levő látványosságokat, és hogy mit kell tudni róla (létezik e egyáltalán, vagy sem, vagy mi az igazság).
Összességében nézve egy olvasmányos, a mai kornak megfelelő nyelvezettel megírt, gördülékeny stílusú könyvről van szó. Ifjúsági nyomozós, kalandos, amit fiatalok is élvezetesnek találhatnak. Az alapötlet és a kivitelezés is meglehetősen frappáns, és a főhőseink közül mindenki megtalálja a maga kedvenc karakterét, akivel tud azonosulni. A kötet végén akadnak hézagok, és némi kapkodás is, de kárpótol érte az előtte levő kb. 400 oldal...
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése