A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Ennek tipikusan nincs nagy sztorija. Untam magam, érdekes volt a borító, így elvittem magammal, miután a hátulján elolvastam a fülszöveget. Még életemben nem hallottam az írónőről, de a Jane Eyre óta tetszenek a régi korokban játszódó könyvek (azért akadnak kivételek!!! ehem...) Ez például a Viktoriánus korba kalauzolja vissza az olvasót. Na, de majd később...
A történetéről (spoiler is lehet benne):
Történetünk hőse Gemma Doyle. A lány Indiában él a családjával, vannak szolgálóik, egészen jómódúak, de a lány egy szokásos lázadó típus. Összeveszik az anyjával, és elfut tőle. Minden álma, hogy Londonba utazhasson, és ott járjon iskolába, meg miegymás. Társadalmi életre vágyik, és mindenre, amit egy korabeli lány kérhet.
Az álma teljesül az után, hogy India utcáin barangolva elveszik, és egy látomásban látja, ahogy anyja meghal. Eztán a lány Londonba kerül egy bentlakásos lányiskola falai közé, ahol úri hölgyet akarnak faragni belőle. A Spence akadémia falain belül azonban koránt sem ilyen egyszerű a helyzet.
Meg kell küzdenie az általános kihívásokkal, mint a klikkek, és a "nagymenő" lányok, akik felsőbbrendűnek hiszik magukat.
Gemma barátnője lesz a szegény, ösztöndíjas lány Ann, aki visszahúzódó, és gúnyolódások céltáblája. Sok balhé és baj után barátságba keveredik Felicityvel és Pippával. Gemma fölfedezi az erejét, amivel egy varázslatos világba át tud lépni. Magával viszi újdonsült barátait is. Azonban nem csak minden móka és mese. Találkozik itt halott anyja szellemével, aki figyelmezteti a veszélyre. Egy Kirké nevű alak el akarja kapni Gemmát. Ha ez nem lenne elég, egy Raksana nevű társaság is figyelteti a lányt.
Gemma nyomozásba kezd, ki Kirké, mi az anyja titka, ki is ő valójában, milyen ereje van, mi a Raksana, mit akar tőle a Kartik nevű Raksana -tag és így tovább. Mi a Spence nagy titka?
Vélemény:
A történet tetszett, a nyomozásos rész is egészen jó volt. Gemma karaktere különösebben nem fogott meg... Egyik lányt sem bírtam. Kartiknak drukkoltam, mert miért ne? Ő volt a misztikus, rosszfiúnak tűnő akárki, akinek drukkolni lehetett. Gemma előtt rájöttem a megoldásra, úgyhogy ez nálam azt jelenti, a sztori kiszámítható. Felicity, Pippa és Ann ellenszenvesek voltak, mert olyan, mintha nem azért lennének a barátai, mert tényleg Gemmát bírják, hanem mintha csak azért barátkoznának vele, mert át tudja őket vinni a varázslatos világba, ahol a kívánságaikkal bármit elérhetnek. Gemma helyében egyszer csak ottfelejtettem volna őket, vagy nem is tudom... De Gemma nekem kicsit túlontúl naiv volt ilyen téren.
Amit még kiemelnék, az a korábrázolás, ami szintén tetszett, és ahogy a kor társadalmát bemutatja az írónő. Összességében a regény tetszett, még ha a lánykarakterek nem is fogtak meg, de a történet, a leírás, és az E/1-es mesélés nem volt rossz.
Ha pontban fejezném ki: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése