A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Hát igen, érdekes kérdés, hogy hogyan akadtam rá. Mivel már teljesen ki voltam, hogy minden könyv, amit manapság a kezembe fogok vámpíros, ezért kerestem valamit, amibe nincsenek. Ezt a kötetet a "Krimik" felirat alatt találtam meg. Ez volt az egyetlen kötet az egész boltban (magyarul: egy példány volt belőle ott, ahol vettem) hát mondom, próbáljunk szerencsét. Hugh Laurie óta nem olvastam krimit, úgyhogy lássuk, egy ismeretlen szerző mit tud.
A történetéről (spoiler is lehet benne):
Történetünknek nincs főhőse. Legalábbis én senkit nem neveznék annak. A történetet leírni nem lehet egyszerűen. Nagy vonalakban annyi, hogy van egy kő, aminek az a neve, hogy a Hold szeme. Különlegessége miatt sokan meghaltak, és sokan keresik. Mindig gazdát vált, és nem lehet tudni, éppen kinél van. Bárki, aki kapcsolatban áll a kővel, vagy keresi, vagy hozzájut, meghal. Eredetileg szerzetesek őrizték, de tőlük ellopták. Ezért két szerzetes útnak indul, hogy megkeresse.
Közben Santa Mondegában zajlik az élet. Sanchez kocsmájában összegyűlik a rosszfiúk sava-borsa. Egy fejvadász, aki folyton ittas, egy lány, akinek fogalma sincs róla, hogy ki ő, vagy mi történt vele, mert kómából ébredt, Sanchez, akinek tetszik ez a lány, de a lánynak a fejvadász tetszik. Egy bandafőnök, akitől mindenki retteg, és a kő kell neki, ezért mindent megtesz, hogy hozzájusson. A két szerzetes, akik nem normálisak. Tök bénák, és viccesek... A szerzetesek találkoznak egy motoros fickóval, akiről kiderül, hogy valamiféle isteni kiválasztott, aki bizonyos lényeket hivatott kivonni a forgalomból, emellett művelt, és jófej a szerzetesekkel, segíti őket...
Egy piti bűnöző, aki lop, majd hullazsákban végzi. Egy Elvis-imitátor, aki egyébként bérgyilkos felbérelik egy bosszúhadjáratra, és csúnya véget ér az, ahol ő megjelenik. Egy szerelmespár, egy szállodai portás és a barátnője, hozzájutnak valamihez, amihez nem kéne. Ezért őket kezdi üldözni az egész alvilág.
Egy rendőrpáros egy újonc rendőrrel, és a mogorva, öreg társa, akit persze a kollégái ki nem állhatnak. Egy öreg nő, aki látnoknak adja ki magát, de egyébként felfedi titkát, hogy csak az eszét használja, és általa jön a képbe egy titokzatos könyv, ami úgy jár körbe, mint a Kör című filmben a videokazetta: aki csak olvassa, meghal... És akkor még nem is beszéltünk a Whiskys Kölyökről, aki eltűnt évekre, és most újra megjelent. És ahol ő van, ott a halál jár a nyomában...
De hogy ki ő, és most mit akar, azt nem tudja senki... Egy biztos: kell, hogy legyen whisky, vagy a kocsmák pórul járnak... Elvégre száraz torokkal nem lehet bírni...
Vélemény:
Ez tipikusan olyan könyv volt, amit a buszozásaim alatt végeztem ki. A szemem elé emeltem, és csak olvastam. Mikor letettem, a velem szemben ülők csak pislogtak, hogy milyen a borítója (csak rá kell nézni)... Hát igen, ez van. És hogy ezen még nevettem is (a könyvön).
Hát lássuk csak. Igen, sikerült belekeverni ebbe is a vámpírokat, és a vérfarkasokat, és én még azt hittem, hogy találok könyvet, amiben nem lesznek... Ebből leszűrtem, hogy az ellenállás hasztalan dolog, engem üldöznek a vámpírok... Oké, megadom magam... Logikus, ahogyan behozták, de az nem, hogy mikor és hogyan... Olyan, mintha az író a könyv felénél döntött volna úgy, hogy na, akkor én most a vámpírokkal magyarázom meg ezt, meg azt, meg amazt... (-1 pont)
Az egész könyv egy az egyben filmekre épül. Van benne Kör, Star Wars, vámpírtörténetek, Beverly hills-i zsaru, vad motoros filmek, shaolin szerzeteses filmek, meg western filmek tipikus jelenetei...
Pontosan ezért kitaláltam a végét. Az egyedüli, amire nem jöttem rá, hogy ki is valójában a Whiskys Kölyök, de azt elsőre tudtam az öreg rendőrről, hogy ő ki, és mikor fölvetődött, hogy miért is kell mindenkinek a napfogyatkozáskor a kő, akkor tudtam, hogy ki(k) a vámpírok. Annyira klisés, hogy csak na...
Rengeteg szálon elindul a történet. Ahány szereplő, annyi különböző szál fejezetenként. Aztán ha valamelyik szereplőt elteszik láb alól, akkor azt már nem látjuk, utána belépnek az által mások. Ezek az átvezetések annyira tetszett :D Nagyon jól megoldotta az író. A stílus változó, és mindig az adott környezethez illő (kocsmában vaskos, zsaruknál slampos stb...) Úgyhogy ez még egy pozitívum. A logikus szerkezet is jó, csak ez a "hogyan is hoztuk be a vámpír-szálat" dolog nem tetszett. Hogy egyszer csak fölvetették, és lám, úgy is lett.
Attól még, hogy klisés, szerintem olvasható. Az Éjszaka Háza tele van klisékkel, de úgy van megírva, hogy abban elnézni ezeket szörnyű, míg itt a klisék nem zavaróak, hanem szórakoztatóak. Ki lehet találni, ki mit csinál, mi történik a szereplőkkel, és az ember mikor odaér, kissé mégis meglepődik, hogy "jé, tényleg így lett"... Szerintem a stílusból adódik, hogy nem zavaróak a klisék.
A végén van egy viszonylag nagyobb fordulat, az első fejezeten meg agyon röhögtem magam... Kicsit a Whiskys Kölyök Terence Hill -re emlékeztetett (ahogy leírták külsőleg, és a színész által játszott egyik filmben volt ugyanolyan jelenet, mint az első fejezetben). Mivel Hill filmjeit szerettem lehet, hogy ezért is a Whiskys K. volt az a szereplő, akinek a jelenetei a legjobban tetszettek. Egyébként az ő karaktere is klisés volt, és valahogy éreztem, hogy olyan lesz a végén.
Ami még tetszett, hogy voltak karakterek, akik nem voltak egyértelműen csak jók, vagy csak rosszak. Olyan tipikusan rosszfiúk naná, hogy voltak, meg egy- két jófiú, de egyébként a karakterek is jók, csak számomra nem a szerethető fajtából. Mint írtam, a Whiskys kölyök fogott meg leginkább...
Mindenkinek ajánlom, aki szereti a nyomozós könyveket (mert a fő hangsúly mégis csak azon volt, hogy kinyomozzák, mi a könyv, a kő, meg ilyenek). Ebbe vegyül még némi sci-fi (nem sok, minimális), horror, humor, krimi, fantasy... Minden műfajból egy kicsi :D
Összességében véve jó kötet :D
Ha pontban fejezném ki: 5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése