Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2009. november 26.

P.C.Cast + Kristin Cast - Elárulva (Éjszaka háza 2)



A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Kötelező kötet az első után. Annyit röhögtem az elsőn, hogy reméltem, ez legalább annyira muris lesz. A magas mércét megütő hülyeség ugyanis totálisan szórakoztató tud lenni számomra...
Gigi, nem ajánlom az olvasást! Még szüksége van rád a világnak, és nem éri meg a kockázatot!!! (az én eszem meg már amúgy is elment, úgyhogy már mindegy...)

A történetéről (spoiler is lehet benne):
Z. élete tovább folyik megszokott medrében az Éjszaka Házikójában. Pasija, Erik egy verseny miatt nincs a suliban, és Z. nem tudja magát elfoglalni. Ő lett az új vezetője a Sötétség Fiainak és Lányainak, és dolgozgat is az új koncepción, meg nem is...
Hála Aphroditénak meghiúsul egy halálos kimenetelű baleset, amiben meghalt volna Redbird nagyi. Z. elkezd barátkozni a lánnyal, de nem viszi túlzásba.
Közben még mindig a nyakára jár a volt pasija Heath, ezek mellett megtetszik neki az egyik tanára is, a híres vámpírköltő. Hű, mi lesz itt...
Egyedül Eriket sajnálom, aki nem tud róla, hogy Z. már elkezdte gyűjtögetni a háremét...
Közben gyilkosságok történnek az Éjszaka háza környékén. Zoey ismerőseit valaki mészárolni kezdi, és a rendőrség kivallatja a lányt, hogy mit tud (a fülszövegben azt írták, hogy őt gyanúsítják... nem iiiiss... *durcizik*)
Közben azért megjön Erik, és Z. -t kísérti egy első kötetbeli élmény, ráadásul az egyik barátját elragadja a nagy, és csúnya halál... Mindenki meg van törve, de nem sokáig, mert rájönnek az igazságra, és kiderül, ki árult el kit, meg ilyenek...

Vélemény:
Ez a regény olyan volt, mintha Zoey már unná, hogy ő a főszereplő XD Azt hiszem emigrálni fog a következő kötetből, hogy valahol másutt új történet részese lehessen, mert már ki lehet bukva a saját hülyeségén is.
Ahogy elmeséli a saját sztoriját, egyáltalán nem hiszem el, hogy valós lenne. Képtelen vagyok átérezni a lány helyzetét, nem tudom beleképzelni magam a történetbe. Az "elhiszem, hogy valós" -t úgy kell érteni, hogy például ahogy Caliban az Éjvilágból elmesélte a saját históriáját, azt úgy tette, hogy elhittem, akár valós is lehetne (a realitás talaján lépkedve persze tudjuk, hogy csak fikció, de annyira bele tudtam élni magam a szereplő helyzetébe, hogy felmerült bennem egy "mintha ott lennék, mintha valóság lehetne" stb...) Aki ezek után nem érti, nem érdekes...
A jellemtelen karakterek csokrát csak növelik Casték, mert jön Jack. Zoey még mindig ribancozik, holott ő a legnagyobb köztük: immáron három emberkére vetett szemet... Aki csak ránéz a másik nem képviselői közül (és az illető nem olyan, mint Damien, hogy a pasikhoz vonzódik pasi létére), arról azonnal azt képzeli, hogy tetszik neki (mármint Z a pasiknak). Vagy egoista a csaj, vagy tökéletesnek hiszi magát, vagy még mindig Mary Sue (alias tökéletes karakter)
Na és ez a történet? Neee... A Castok olyanok, mint Rowling: nem mer hozzányúlni a karaktereihez (magyarul: nem akarja leöldösni őket), de ha egyszer belejönnek, akkor biztos kiirtják a fél szereplőgárdát, amit összehordtak...
A második kötet végén van egy kis előzetes a harmadik kötetből, és azt kell mondanom, hogy fogok itt még sikítani is, mikor a hülyeség tovább kínoz XD
Most bárki jogosan kérdezheti: akkor miért olvasom, ha csak fikázni tudom? A leírások még mindig szépek, de kíváncsi vagyok, egy rossz regényt hogy lehet még jobban lerontani, hogy meddig csökkenhet még a szellemi színvonal, és hogy megtaláljam végre, hogy mivel tud megfogni ez a regény olyan sokakat, ha tök üres, nincs benne semmi, és felszínes, és erőltetett, és túlzó, és a helyszínek bemutatásán kívül semmi sem természetes benne (tökéletes karakterek, amik irreálisak stb...)


Ha pontban fejezném ki: 5/2

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger