C.S.Lewis - A ló és a kis gazdája (Narnia Krónikái 3)

A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Karácsony... Azért mindenki érzi a hangulatot... Hogy ismét kicsit gyerek lehessek, elkezdtem este lefekvés előtt elolvasni... Mert gyereknek lenni lássuk be: jó dolog :)

A történetéről (spoiler is lehet benne):
Bree egy beszélő narniai lovacska. Elhurcolták, és csatalovat csináltak belőle. Egy szép napon azonban találkozik Shastával, a fiúval, aki egy nevelőapával él (úgy találta a férfi, magához vette, sanyarú sorsot adott a kölöknek, és dolgoztatja, és kínozza úgyhogy a szokásos...) és mikor egy harcos feléjük vetül, a fiú szóba keveredik Breevel. Együtt megszöknek, hogy eljuthassanak Narniába (a jobb sors reményében).
Út közben találkoznak Hwinnel, aki szintén narniai beszélő paci, meg a gazdájával Aravisszal (ő megy egy lány). Így négyesben megindulnak Narnia felé remélve, hogy jó sorsuk lesz.
Útjuk során azonban oroszlántámadások, üldözés, sivatag és miegymás téved az útjukba. Sőt, még egy egész hadsereggel is szembe kell szállniuk... Hogy mi lesz ezután... Olvassa el mindenki maga ;)

Vélemény:
Kezdjük azzal, hogy lepontozom. Miért pontozom le? A történet olyan, mint amilyennek egy mesének lennie kell, de! Ami nem tetszett, az maga Aslan (ahogy felbukkan, amit tesz stb...), és az, hogy sok helyütt úgy nyújtja az író a történetet, mint a rétest szokás, és le lehetne írni kb. öt sorban, hogy mit akar. Az ilyen részeknél majdnem elaludtam. Oké, hogy fáradt voltam, de azokon nem történt semmi lényeges, és már háromszázszor kivesézték, hogy igen, ez itt van, és így lesz, és akkor, mikor már két szereplő beszélt róla, utána még egy harmadik is nekiállta elmondani ugyanazt, csak pepitában...
Szerintem egy értelmes kisgyerek is felfogja az első két szereplő elmondásai alapján, fölösleges a harmadiknak is...
Más: tetszett, hogy mesés a történet. Talán még meseszerűbb, mint az eddigiek. Jó sok véletlen, mint ahogy a mesékben szokás. Sok véletlen, szerencse, és minden, aminek csak segítenie kell a főhőseinket. Igaz, a környezet és a tájak eltérnek egy szokványos meséétől, de hát ez Lewis Narnia világa... Itt semmi sem olyan, mint másutt...
Oké, az Aslanos rész még mindig nem tetszik... Lehet, hogy igaza volt, de ez azért durva...
Összességében nem rossz olvasmány kisgyerekeknek esti mese gyanánt (bár pár részt ha én mesélném, kihagynék...)

Ha pontban fejezném ki: 5/3