A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Antikban járva egy kupac tetején találtam két érdekes könyvet. Körbenéztem, hátha ott van valamelyik polc mögött a Kabala könyvvásárlóm, és megdöbbenésemre nem volt ott. Az egyik a Harapnivaló volt, úgyhogy mind a kettőt megvettem (a másikról majd később írok, ha kivégeztem).
A történetéről (spoiler is lehet benne):
Adott nekünk Jasmine Parks, aki rosszfiúkat kapcsol le. Magányosan melózik, fukar főnökét bosszantja, hogy minden kocsit összetör, és a végén mindig ő fizet.
A cég nagy és erős vámpír ügynöke Vayl társat akar magának (munka ügyben), és valamiért Jasminet választja ki maga mellé. A lány azért megy bele, hogy megtudja, mit akar tőle Vyal.
Azonban a furcsa események egyre jobb csapattá varázsolják őket. Valaki el akarja őket tenni láb alól, mert a levesükbe köptek/köphetnek. Meg akarják mérgezni Vyalt a véradagjai által, aztán jönnek a hajtó gyilkosok. Jaz nappal nyomoz, és őrzi (alvó vámpír) társát, míg este beszámol neki a fejleményekről.
A múlt árnyai azonban minkét főhősünknél kísértenek. Vayl múltjából felbukkan a felesége, akinek az kell, amit Vayl adott Jasmine-nek. Jazt folyton a katonás múltja üldözi, a társai halálával, és a testvére emlékével. Ez mellett ott van a beteg apja, akivel a lánytesója nehezen birkózik meg, mert az öreg makacs.
Jaz nem bízhat senkiben, ezért csak akkor kér segítséget és attól, akiben nagyon bízik. Arra gyanakszik, hogy az ügynökségen belül követheti el valaki ellenük a merényleteket. De miért? Mi van a háttérben?
Vélemény:
Először az jutott eszembe, hogy hú, ez tiszta Anita Blake, csak itt a csaj nem kelt fel halottakat, hipiszupi kütyüi vannak, és ugyanolyan főnöke, mint Anitának. Oké, Anitának nem vámpír a társa, de kb. ugyanazt csinálják. Lányok, nyomoznak, fukar a főnök, aki folyton cseszegeti őket stb...
Sok a hasonlóság, ezért bátorkodom én is összehasonlítani őket. Érdekes történet, tetszik a nyomozós szál. Imitt-amott nekem a múltbeli izék már sokak voltak (ezért -1 p), de egyébként izgalmas, érdekes, ahogy eljutnak a tettesig...
Egyik szereplő sem fogott meg annyira, hogy azt mondjam, hú, a kedvencem ő, de ha valakit ki kell emelnem, az Vyal, aki tényleg igazi vámpír. Csakúgy, mint Bones, róla is elhiszem, hogy sokat élt, meg bölcs, meg miegymás... Tetszik benne, hogy nyugodt, higgadt karakter, és hogy sokat tud. Azért a csaj is logikázik, meg agyal, de néha túl sokat is. (Egyébként Jaz szemszögéből látjuk a cselekményeket).
Tudom ajánlani a kötetet a vámpírfanoknak, és a krimikedvelőknek.
Ha pontban fejezném ki: 5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése