A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Na jó, ennél a könyvnél talán a sors figyelmeztetett, hogy ne olvassam el. Mikor megtudtam, hogy kiadták már, pár nappal később bejártam néhány könyvesboltot, de azt mondták, hogy még nincs, már nincs stb... Aztán pár nappal később ugyanez, meg volt néhány bolt, ami be volt zárva, a másikban leltároztak meg így tovább... Ezt már intő jelnek kellett volna tekintenem, de nem vettem a lapot...
A történetéről (spoiler is lehet benne):
Rose folytatja tanulmányait a Szent Vlagyimir Akadémián. Épp ott találjuk magunkat, hogy az alapvizsgájára készül, amiről a Lissával való szökése miatt lecsúszott.
Dmitrij, a helyes dampyr vinné őt a helyszínre, ahol egy képzett testőr várja őket. Egy igazi legenda a dampyrok között. A rideg valóság azonban az, hogy a férfit megölték, és annak a családnak a többi tagját is, ahol testőrként szolgált. "Ez mindent megváltoztat" - hangzik el a könyvben. Az akadémia diákjait (morát és dampyrt egyaránt) kitelepítenek az akadémiáról egy luxusüdülőbe, ahol a diákoknak módjában áll élvezni a luxust, elmehetnek síelni, szánkózni, és nagyobb biztonságot élveznek, mint az akadémián. Néhány szülő is odaköltözik.
A morákat azonban újabb támadás éri (nem itt a síparadicsomban, hanem privát házikóknál) és a testőröknek és a moráknak gondolkozni kell a következő lépésen.
Ezek mellett ott van Lissa, aki egyfolytában a pasijával lóg, hanyagolva Roset. Rose, hogy elfelejtse Dmitrijt Masonnel jön össze, eljátssza, hogy ők egy pár, de végig az orosz testőrre gondol. Közben új zaklatója akad egy mora személyében (Adrián névre hallgat), aki ajándékokkal árasztja el, gúnyolódik rajta, és olyan, mint aki mindent tud...
Közben megjelenik Rose anyja, akit Rose olyannak lát, mint aki beleköp a levesébe, és mindig megszégyeníti. Az eseményeket csak fölkavarja az, hogy Dmitrijt nem érdekli már Rose, és egy Tása nevű nőnek kezd udvarolni (vicces, mert a nő épp annyival idősebb a fiúnál, mint amennyivel Rose fiatalabb nála). Hogy mi lesz ebből? Olvassa el mindenki maga.
Vélemény:
Először is, ami nem tetszik benne, és ami nálam megért annyit, hogy a pontjaim jelezzék a tartalombeli romlást az nem más, mint főhősnőnk, Rose Hathaway. Miért? Ugyebár ő meséli el a történetet, és akármikor bekerül a képbe egy srác (idős, fiatal, mora, dampyr, striga stb... ez nála mindegy) rögtön azzal kezdi, hogy hű, ő milyen szép, és hogy nem csodálkozik azon, hogy mindenkinek megakad rajta a szeme... Mikor már vagy ötvenedszer olvastam, ahogy magában fényezi magát már azon tűnődtem, hogy vajon miért éppen Rose tökéletes szépsége áll a középpontban.
A másik ami nem tetszett, a végén van. Rose és a hihetetlen jó tanuló szerep... Nekem ez valahogy nem fér össze egy olyan személynél, akiről azt olvassuk, hogy ilyen kötekedő, meg olyan beszólogató stb... És még a tanára is azt mondja, hogy neveletlen, szemtelen, kiküldi óráról... A végén meg beszól, hogy tudtam, hogy te leszel a legjobb tanítvány... Na bocs...
Mead elkezdett abba az irányba menni, hogy a könyv nem szólt másról, mint hogy ki kivel kavar, Rose kivel jön össze, a másikat hogy vakarja le, a harmadik pasit meg hogy kerülje el úgy, hogy jó legyen. Közben féltékeny Lissára, hogy az meg mellőzi stb... Kezd inkább a romantikus felé menni, és ez volt itt túlnyomó részben. Közben némi izgalom és akció reményét kecsegteti az, hogy jönnek a strigák, és halljuk, hogy nah, ezeket irtották ki, nah, azokat is eltették az ibolyák alá stb...
És ehhez kapcsolódik az, ami a végére mégis csak megtetszett: a szerelmi szál és az akciójelenetek összefonódása. Rosenak döntenie kellene, hogy kit választ: szív, vagy józan ész. Az elején nem éreztem úgy, hogy nagyon vonakodna attól, hogy olyan sráccal legyen, akit nem szeret, de ahogy a történet vége felé haladtam, máris megláttam, hogy mennyire törtet a csaj (ha lehet így mondani). Az utolsó pár fejezet ragadott meg nagyon (onnantól, hogy Rose segítségért rohan Christianhoz). Onnantól úgy voltam vele, hogy hú, tök jó a könyv, bár ilyen lett volna végig. Az örlődést két (ha úgy vesszük három) fiú között korántsem jeleníti meg Mead olyan jól, mint Meyer, mert itt végig látjuk, ki a nyerő, de attól még tetszett, mert (mint rájöttem a könyv végére) pont az volt a lényeg, hogy Rose rájön e az igazságra... (Mivel nem bírtam, elolvastam a könyv közepén járva az utolsó két oldalt, és tudtam, hogy valahogy eljutnak hozzá).
Ami még nagyon tetszett az az utolsó Dmitrij-Rose jelenet, az utolsó Rose- és az anyja jelenet, illetve a Rose-Lissa-Adrian-Dmitrij jelenet, meg az ezt követő Rose-Dmitrij jelenet.
Rose-és anyuka kapcsolata viszont szintén tetszett. Ezt valahogy el tudtam képzelni, és pont jól illeszkedtek egymáshoz az ottani párbeszédek, és a jelenetek (elejétől végéig elhittem, mert reálisak voltak).
Összességében Rose karaktere nem tetszett (még annak ellenére sem, hogy volt pár szép jelenete, mert ez a jellemfejlődés nála szerintem az első kötethez képest negatívabb lett... ott jobban bírtam, itt viszont cicababás-gyerekes volt; a végén az érettebb karakterét viszont jól összehozta Mead), de a történet, a történetvezetés tetszett. Dmitrijt kicsit puhánynak találtam, pedig az elsőben őt is bírtam, itt viszont nem ragadott meg. Adrian viszont XD ott volt a szeren. Ő viszont kimondottan olyan irritáló karakter volt, akit bírtam XD Amolyan szórakoztató karakter volt számomra.
Aki az első részt olvasta, annak ne vegyem el a kedvét, szerintem ezektől függetlenül olvasható darab, meg egész jó...
Ha pontban fejezném ki: 5/4
10 megjegyzés:
Jelentem elolvastam és jéé jobb pontozást adtam neki, mint te. :D
Ikrecském, te is levontál Rose miatt a karaktereknél egyet. Az egész történet iszonyúan tetszett, csak Rose irritált. Én az összbenyomást pontozom, és nem emeltem külön kategóriákba, mint te, és asszem írtam is, hogy a -1 pont az Rosenak szól, mert a történet nagyon jó, meg minden más.
És tudtam, hogy Adrian kedvenc karakterek között fog szerepelni XD Sztem is ő volt a legjobb XD
Nekem sem a történettel volt a bajom, hanem Rose kirohanásaiból, meg az önimádatából (ha lehet ezt mondani rá).. Örülök, hogy végeztél vele, és elolvastam az értékelőd :)
Nem tudom, az első részben Rose annyira nem zavart, bár ott sem tetszett a "menjünk-partizni" meg a "szociálisabb" énje, de lehet, mert én nem ilyen típusú lány vagyok. De ez még oké is lenne, de pl. amit írtam, hogy őrzi a szüzességét, de lefeküdne Masonnel, csak nem akarja megbántani, hogy másra gondol közben. Áh. Na meg az önimádat, hogy a külső mindennél fontosabb. Tudom, felszínes karakter, és jó, hogy mindegyik főhős más, de engem irritált. :D
Mellesleg passzoltam neked egy díjat, tessék megnézni és kitölteni. :)
Nekem akkor is Róza tetszik a legjobban... akármit mondtok szerintem ha ő nem lenne benne a könyvbe akkor már nem is lenne olyan jó...
És szerintem nem felszínes... egyáltalán nem felszínes... csak nem láttok mögé. szóval Rose miatt fantasztikus ez az egész könyv...
Szerintem a másodikban felszínes, mert folyton a külsejét igazgatja, de a harmadikban bírtam, hogy némileg megkomolyodott. Ha Rose nem lenne, akkor könyv sem lenne, mert akkor ki mesélné el? Talán Lissa? XD
Ez a "nem látunk mögé" mit jelent? Mit kellene mögötte látnunk? Te mit látsz mögötte?
Nekem teljesen más a véleményem, most fejeztem be az ötödik részt. Magyarul olvastam az első hármat, de annyira érdekelt a folytatás, hogy rávettem magam az angol olvasásra. Ez a könyv Rose és a többi karakter miatt érdekes. Már nem is tudom hogy várom ki míg az utolsó rész megjelenik angolul decemberben...
Először is üdv az oldalon! Igen, én is olvastam az első 3 -at magyarul. A 3. kötet nekem jobban tetszett, mint a 2. Eddig minden páratlan kötet jött be nálam :) Pontozásomból pedig kiderül, hogy ebből a könyvből valamit hiányoltam.
Ahogy Gigi mondta: olyan ez, mint egy sorozat karácsonyos extra része...
Várom a folytatásokat :) (és úgy tudom, hogy a 4. és 5. kötet nagyon jó... olyan ember mesélte, akinek hiszek) ;)
Ma fejeztem be ezt a könyvet. De körülbelül 3 mondatban össze tudom foglalni, úgy igazán nem mozgatott meg. Úgy éreztem, egy újabb vámpíros könyv, ami mint a többi futószalagon jött ki, de konkrétan nem igazán ad pluszt. Újat talán igen, hiszen vámpíriskola (bár mangában már láttam ilyet), morák és dámpírok - utóbbi még rendben is van. Persze astriga-mora ellentétet már más könyvben láttam, szóval ez sem volt újdonság, persze tudom, hogy nincs új a Nap alatt. Lényegében valamennyire jó, de én egy erős közepesre értékelném.
A Vampire Knightban, vagy másik iskolás-vámpíros mangában? (azért kérdem, mert szeretnék VK-n kívül másikat is olvasni :) viszont csak azt ismerem eddig ilyenben)
Megjegyzés küldése