Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2011. április 4.

Rachel Cain - Az Üvegház (A morganville-i vámpírok 1)

Fülszöveg (SPOILER -t tartalmaz)
Claire Denvers nagy reményekkel kezdi meg tanulmányait a poros kisváros, Morganville egyetemén, de reményei hamarosan rémálommá változnak, amikor összetűzésbe kerül a helyi lányokkal, akik gyorsan megtanítják neki, hogy hol is a helye az iskolai rangsorban. Valahol a sor legvégén. Miután súlyosan megfenyegetik, Claire kénytelen menekülni a kollégiumból, és szűkös anyagi lehetőségeihez képest elfogadható albérlet után nézni a városban. Így kerül az Üvegházba, és így szerez új barátokat és lakótársakat a különc Eve, a lázadó Shane és a titokzatos Michael személyében, aki valamilyen furcsa oknál fogva sosem mutatkozik nappal a többiek előtt. Nemcsak az Üvegház, hanem egész Morganville hemzseg a titkoktól. Azt mondják, a kisvárost valójában a vámpírok irányítják, és nem ajánlatos ujjat húzni velük. Claire érkezésével felborítja a fennálló rendet, és ahogy egymás után bukkannak elő az ősi titkok, úgy kerülnek Claire és barátai egyre nagyobb veszélybe. A házuk előtt pedig már kezdenek felsorakozni a vérszomjas élőhalottak.


Történetünk középpontjában a 16 éves Claire Denvers áll, aki zsenge kora ellenére egyetemre (hurrá, végre egy egyetemista!) jár Morganville városába. A lány nagyon okos, és alacsony, a lánykollégiumban folyton megverik, bántalmazzák, elveszik a cuccait, és mindenféléket csinálnak vele.
A lány ezért a költözés mellett dönt. Átnézi az apróhirdetéseket, és rá is akad egy házra, amit aztán elmegy megnézni, és ahol végül három furcsa fiatal fogadja be: Eve, a gót lány, Shane, a léhűtő/laza srác és Michael, az Üvegház tulajdonosa (így nevezik Michael lakását, egyébként semmi köze az üvegházakhoz), aki valamiért nap közben  folyton alszik - mindenesetre sosem mutatkozik nappal. Claire -nek rá kell jönnie, hogy Morgenville -ben semmi sem az, aminek látszik, és hogy megvédhesse magát, kapcsolatokkal kell rendelkeznie, és olykor felajánlásokat kell tennie, és alkudozni...

Már a könyv elején is láttam, ami sajnos a végéig átszövi, hogy a lényegtelen dolgokat az író meglehetősen sokáig boncolgatja, ami pedig igazán számítana, az kissé elsikkad. Gondolok itt arra, hogy túlzásnak tartottam a bántalmazásról szóló részeket, ugyanakkor szívesen olvastam volna arról, hogy mi a vámpírok háttere, miért épp ők uralkodnak a városban, vagy mióta, vagy bárminemű hátteret, hogy miért alakult ki a városban ez a helyzet. Néhol a leírást kissé tárgyilagosnak találtam, ugyanakkor néha erőltetettnek is, mikor az író egy-egy "ki-mi hol helyezkedik" magyarázatnál túlontúl részletes, és aprólékos próbált lenni, fölöslegesen.

A karakterek közül a főhőst körbevevő hármast (Michael-Shane-Eve) megkedveltem. Számomra teljesen hétköznapinak hatott, ahogy húzták egymást, ahogy viccelődtek egymással. Azok a jelenetek kissé elcsépeltnek hatottak, mikor az "egymás bordáit böködték a könyökükkel, miközben videojátékoztak" leírásokra került a sor, ennek ellenére mindig kíváncsian vártam, mi lesz a szereplők következő megmozdulása, ők szolgáltatták a kötetben a legtöbb humort, és humoros részt annak ellenére, hogy mindegyiknek volt valami "keserű pirula" a múltjában.
A főhősnő, a törékeny kislány, aki tényleg az: verik, sír, verik, sír, néha zöldül, vagy egyéb színt vált...

Magával a történettel sem lettek volna problémáim, ha nem érezném kidolgozatlannak többek között amiatt, hogy nem kapunk magyarázatot, miért, mikor, hogyan alakult ki az a helyzet, amibe főhősnőnk belecsöppen (gondolok itt a vámpírvilágra) és ezek mellett néhol ellentmondásokba ütközünk. Sokszor hangoztatják a vámpírok hierarchiáját is, de ez sincs jobban kifejtve (mivel tartoznak az alacsonyabb rendű vámpírok a magasabb rendűeknek stb...)
Az iskolai erőszak (vámpírok ide vagy oda) formáinak bemutatásában is rengeteg túlzást lehet érezni, elvégre a diákok biztos nem ölik meg egymást egy ostoba beszólás miatt, meg nem öntik le a másikat sósavval stb...
Többször eszembe jutottak a régi maffiafilmek, ahol elkapják a főhőst két oldalról, míg a harmadik (aki többnyire a főnök) nekiállja verni... És a lezárásnál is ugyanez volt a helyzet, mikor megjelentek az Üvegház utolsó látogatói.

A lezárás... Az írónő gondolom egy borzasztó függő véget akart, én valahogy mégsem érzem azt, hogy az ujjaimat kéne tördelnem, hogy "hú, mi lesz most"... Ez a lezárás valahogy nem ütött akkorát.

Összességében nézve nem volt rossz könyv, de nem is egy túlontúl kiemelkedő darab, inkább olyan átlagos. Van benne némi pörgés, és akciózás, a nyomozós részeket nem viszik túlzásba, ellenben a humoros részek valóban kárpótolnak mindenért.
Kíváncsian várom a folytatást, hogy ezek után mit lehet még kihozni a történetből, fog e még javulni a sorozat vagy sem. Én bízom benne, hogy fog, és erre látok nagyobb esélyt, de majd kiderül... hamarosan...

u.i.: A könyvet köszönöm az Agave kiadónak és Lobonak!

Oszd meg a bejegyzést! :

2 megjegyzés:

Kelly írta...

Ezer éve szemezek ezzel a könyvvel. Nem is tudom, már vagy kilenc résznél jár. Nyáron előveszem, köszi a postot.

FFG írta...

Nancy -től kaptam egy fülest, hogy összesen 12 részes lesz, és igen, jelenleg valóban a 9. résznél jár :)

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger