Gaura Ágnes - Embertelen jó

Gaura Ágnestől nem meglepetés, hogy novellákat ír. A Delta Vision kiadó jelképes összegért (1 HUF) anno feltette a kínálatába e-könyvként a Mindenki egyért! és a Démoni színjáték című novellákat. 

Nyáron a könyvhéten már faggattam róla Gaura Ágnest, hogy lesz-e novelláskötet, és az írónő is akkor tudta meg: lesz! Ennek gyümölcse érett be december 5-ére, amikor kiadásra került az Embertelen jó - ami többek között tartalmazza a már két, korábban elérhetővé tett novellát is. 

A novellák részben eltérnek attól, amit már megszokhattunk Gaura Ágnestől, hiszen rövidek, pár oldalas történetekről van szó,  és akad köztük egyperces is. Több kategóriába vannak sorolva a történetek. Ilyen nagy egység a Szörnyek között: Misztikus valóság, a Boriverzum -hoz tartozó novellacsokor, a Pokoli dimenzió: Moszkva téri történetek és a Szívhangok: Megállók a jövőben. 

Mielőtt az egyes részegységekre kitérnék, megemlíteném a Bevezető részt, ami fölött vétek lenne elsiklani. Miután megidéződik Neil Gaiman (és a Tükös és füst című novelláskötete), az írónő átveszi a gaimanos bevezetőt: leírja a novellák keletkezését, vagy csak néhány gondolatot, hogy kerültek be a kötetbe. Élmény volt olvasni ezeket a szösszeneteket, és mosolyra fakasztott, mikor ismerős nevek jöttek velem szembe, akiknek az írónő köszönetet mond a frappáns ötletekért. (Valaki még fényképes bizonyítékot is kért azt illetően, nem-e hallucináltam a dolgot.)

Térjünk át végül a nagyobb egységekre, amiket nevezhetnék csokroknak is a részek helyett, hisz adott témához tartozó novella-csokrokat tartalmaznak. 

1. rész: Szörnyek között: ebbe a kategóriába olyan történetek kerültek, amik nem csak vámpírok, de tündék, angyalok, vérfarkasok is felbukkannak. Ez azért volt merőben eltérő, mert a Gaura Ágnes nevet említve egyszerre összekötődik a Boriverzummal, ahol csak a vámpírok világába pillanthattunk be, viszont itt már merőben más szabályok is előtérbe kerültek.

Forrás

A csokorból az egyik kedvencem a Szépségek és szörnyetegek volt, illetve a Hit. Előbbiben egy nyomozás szemtanúi lehetünk, ahol embereket gyilkolnak, és egy tünde próbálja a nyomozókat jó irányba vinni. Ebből a történetből el tudnék képzelni egy néhány részes sorozatot, kötetenként egy-egy furmányos esettel. Tetszett az az alapötlet, hogy ezúttal nem vérfarkas, vagy vámpír használta az erejét arra, hogy valamilyen bűnügyet felderítsenek.

A Hit valamilyen szinten a szívemenk a legkedvesebb volt. Egy röpke egy oldalas elmélkedés, mely már rögtön egy olyan mondattal indít, ami elgondolkoztató:

"Vajon hányszor kell meghalnod azért, hogy megbízz végre abban, akinek a halálodat köszönheted?"

Ez a mondat egyszerre mondott nekem sokat és még többet. Egy kis elmélkedés a halálról, ami inkább csak melankolikus, némileg keserűséggel átitatott, és ebben az egy oldalban remekül kiemelkedik ez a hangulat.

Az Áttörés című novella nem tartozott ugyan az abszolút favoritok közé, mégis kiemelném, mert különleges a maga módján. Arról szól röviden, hogy van néhány tudós, akik rájönnek, ha csak vámpírok vannak, és nincs ember, nincs kiből táplálkozni. Erre a problémára találnak egy különös megoldást. Miért is különleges ez a novella? Először csak két tudóst látunk, akik össze-vissza zagyválnak. Érthetetlen, hogy mi az áttörés, mire találtak megoldást... egyáltalán, mi a kísérletük tárgya? Az utolsó oldalon viszont jön a csattanó. Egy egészen szokványos történetszál olyan kidolgozásban, hogy az ember tűkön ül, hogy mégis mi folyik itt? Majd kapunk egy egyszerű választ, de míg eddig eljutunk, az a nem mindegy.

Forrás

2. rész: Boriverzum: A Borbíró Borbála sorozat szereplői kerültek előtérbe. Láthattuk Bori karácsonyát, Bélát és a barátnőjét, és még pár novellát ehhez a világhoz.

Ebből a csokorból kettőt emelnék ki. Az egyik Bélához kötődik Bőrkabát címmel. Hogyan kapják a vámpírok a nevüket a nyilvántartóban? Kell valami jellegzetesség. Béla a barátnője szerint egyáltalán nem menő, inkább béna. Ezért kellene neki a Bőrkabátos Béla elnevezés, viszont Bélát még senki nem látta bőrkabátban. Frappáns elszólások vannak benne, remek jelmondatok, és totálisan vámpirizált világbeli - ahol az írónő felhasználta egy Facebook játékának megoldásait is. Csattanós kis história, amiben ötletesek a párbeszédek, az eseményfolyás, és egy pár sor erejéig felbukkan Bori is.

A másik novella az Emberi szó címet viseli, ahol láthatunk egy "vádiratot"(?). Talán ennek lehetne leginkább titulálni. Jobban illik rá, mint a "cenzúrázott cikk" kifejezés. A szöveg jórésze át van húzva, ki van vastagítva (cenzúrázva). Már maga a cím is jól mutatja, mit szeretne kifejezésre juttatni, amit végül az utolsó pár, a szövegtől elkülönített sor nyomatékosít igazán. Pontosan azért tetszett, mert manapság is sok dologra nagyon igaz ez a hozzáállás (sajnos), és bizonyos szempontból csöpög belőle az irónia.

3. rész: Pokoli dimenzió: reményvesztettség... sötétség... bánat. Mindenkinek megvan a maga története. Ez az a novellahalom, amiben nem találunk olyant, melyben akárcsak egy szikrája is előkerül a jó hangulat reményének. Minden állandó, vagy kilátástalan, vagy nyomott. Az ember száraz szemmel végigolvassa, és rájön, hogy rengeteg igazság kerül elő. Nem tudok kiemelni innen egy novellát sem, mert mindegyik kiemelkedő. A Színes tangák történetnél eszembe jutott párszor Nima és az arany mondása: "Néha bugyira is kell a pénz." Hát ez itt különösen igaz... csak egy kicsit más szemszögből: a bugyisnak is kell a pénz.

Egyszerűen megkapóak, némi misztikummal. Kevés olyan történet akadt eddig, ami annak ellenére, hogy rövid, ennyire megkapó és ilyen rövid idő alatt képes átlibbenteni egyik hangulatból a másikba.

4. rész: Szívhangok:  Ebben a részben kapunk egy kis sci-fi ízelítőt érzelmekkel rendelkező gépekkel a főszerepben. Kicsit előrevetíti, hogy akár már a gépek is rendelkezhetnek érzelmekkel. Ezekből valami még hiányzott, amit nem tudnék megnevezni, viszont maga az elképzelés érdekes, hogyan veheti át egy ember helyét egy másik ember életében egy érzelmekkel rendelkező robot.

Mit lehet mondani ezek után? Gaura Ágnes írása pozitív csalódás volt, mert egy összeszedett, gyönyörű borítós, kerek történetekből álló, sokszor érzelmileg elsöprő novelláskötetet kapunk, ahol mindenki megtalálja azt az írást/történetet, ami az ízléséhez a lehető legközelebb áll - köszönhetően a sokszínű írásnak, és a változatos helyzeteknek. A gaimanos bevezető pedig teli találat a kötet elejére. Egy kötet varázslattal, technológiával, ami elbűvöl, magával ragad, és megvilágítja az igazságot...


Ezúton is köszönöm az élményt az írónőnek és a Delta Vision kiadónak!