Sokat gondolkoztam, mit írhatnék erről a könyvről. Egyszerűen annyira semmilyen története van, hogy meglehetősen nehéz. Magnus Bane-t felkérik rá, hogy keressen meg egy fiút. El is indul egy vonalon, és olyan dolgot talál, amire nem számít: egy gyerekeket gyilkoló vámpírt...
Ha vámpírok, akkor Dumort hotel. Általában minden ahhoz kötődik, viszont ezúttal a vámpírok szervezetté válásának történetét és a Dumort hotel felfedezését veszi górcső alá.
Nem is igazán Magnusról szól a rész, inkább arról, hogy a vámpírok miféle lények, és ehhez képest a boszorkánymesterek mennyivel másabbak. Megjelenik Ragnor is egy pár mondat erejéig, illetve megtudhatjuk, miért fontos Raphael.
Nemigazán tudtam hova tenni ezt a kötetet, mert tényleg annyira semmilyen története sincs. Kapunk egy hisztiző kamaszt, egy atyáskodó Magnust, egy megfigyelő státuszú Ragnort és egy aggódó anyukát, aki bármit megtenne a fiáért.
Nemigazán láttam a történetben extrát, különlegességet. Inkább slampos, unalmas. Néha még Magnuson is azt érezni, hogy szívesen mutatná már a következő sztoriját, mert ez az epizód még az ő életének is meglehetősen sok(k).
Összességében nézve a stíluson kívül nem sok pozitívat inkább semleges dolgokat tudnék elmondani róla. Nem rossz kötet, csak nincs benne semmi különleges, semmi újdonság, semmi S, mint speciális... Viszont ezzel már kirakódik a polcomon a Magnus név...
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése