Nem tudom, hogy lehet hozzákezdeni egy Szabó Magda könyvről egy bemutató bejegyzésnek. Elárulom, nem egyszerű. Szabó Magdáról mindenkinek az jut eszébe, hogy az Abigél című művét a mai napig havonta egyszer leadják a tévében. Regényei a színházakban örökéletűek.
Ilyen Az ajtó is, mely önéletrajzi ihletésű Szabó Magda mű. Színpadra vitték, készült belőle filmadaptáció is. Az író 2007-ben hunyt el, 90 esztendős korában.
Emerenc furcsa öregasszony. Magának való, három ember munkáját képes egymaga elvégezni. Rendszeresen elsöpri a havat a járdáról és a házak elől. Ha ő ott van, nincs apelláta se embernek, se kutyának, se macskának. Emerenc mindig győzedelmeskedik.
Tulajdonképpen az írónő kapcsolatát követhetjük végig Emerenccel. Az idős asszony elkezd Magdáéknál dolgozni, takarít, besegít a házi teendőkbe, nevelgeti Violát, a fiú kutyát, akit az utcáról szednek össze. A kapcsolat ezzel a furcsa asszonnyal furcsábbnál furcsább helyzeteket és szituációkat eredményez. Az írónőt sokszor bosszantja, hogy a saját kutyája nem hallgat rá, mintha nem is az övé lenne. Emerenc folyamatosan kiosztja, és az asszony még egy mosolyt is csak nehezen tud megereszteni. Mégis mindenki tiszteli, szereti, és noha nehéz kiismerni, azért akadnak, akiknek ez sikerül.
Az írónő E/1-ben meséli el kalandjait egészen addig, hogy (mondjuk úgy) "megszakad a kapcsolat" közte és Emerenc között. Emerenc bármennyire is morcos, mogorva és néha goromba, érezhetően jószívű, tisztességes. Ez az, amit főhősnőnk nem ismer fel, és amit félre értelmez eleinte.
Láthatjuk az írónő mindennapjait, ahogy próbálja papírra vetni a gondolatait, ahogy konferenciára megy, ahogy a mindennapjaiban fél attól, mit szól bizonyos dolgokhoz a férje, vagy éppen Emerenccel mi lesz a következő ügye.
Érdeklődve vártam, hogy vajon mi fog kisülni a regényből. Vártam, hogy lesz majd valami egyedi benne, de azon kívül, hogy bemutat egy nemes szívű asszonyt, nemigazán ad pluszt. Egyszerűen bepillantunk egy falusias környezet hétköznapjaiba, és ennyi.
Összességében nézve sokszor unalmas a lassú víz, valahol tanulságos, Emerenc pedig kellemes karakter, mert nem egy átlagos figura. Ugyanakkor azt kell mondjam, lehet, hogy Szabó Magda írásai nem nekem valóak. Lehet, hogy még adok neki egy esélyt, de az nem ez után a kötet után lesz közvetlenül...
GR-ezők szerint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése