Benina - Rekviem a szivárványodért (Tükör 1.)

Amikor először vettem a kezembe Beninától könyvet, már akkor látszott, hogy nagy fantáziával rendelkezik, és igen tehetséges író. A Bíborhajú sorozat után egyre-másra kezdtek megjelenni a könyvei, melyek mind sorozatnyitányok voltak.

Most pedig lássuk egy újabb sorozatának a nyitányát: Rekviem a szivárványodért

Egressy Erneszta (Neszta) egyetlen élő rokona nem más, mint autista testvére, Zorka. A lány egyetemre jár, éli mindennapi életét, mikor egyszercsak meghal. Vagy mégsem?

Damien FBI ügynök, az egyetemen tart előadást. Érzi Nesztán, hogy nem átlagos lány. Amikor Neszta eltűnik, Damien kap egy sorozatgyilkossági ügyet. Lányokat rabol el valaki, majd szúr meg pontosan 16-szor. Egyszer csak Neszta képe kerül a kezébe és indokolttá válik, hogy belekezdjen a nyomozásba, ki és miért rabol és öl meg lányokat.

Azt hittem, hogy ez egy ilyen krimis vonal lesz, hogy látunk egy új oldalt a szerzőtől. De ismét a természetfeletti illetve a romantikus részek kerültek előtérbe. A nyomozás kb. összesen nézve öt sor. Damien ugyanis nem foglalkozik túl sokat a nyomozással, csak az ereje fitoktatásával, a sebei nyalogatásával, és hogy Zorkát meglátogassa, de az ő mondanivalója se érdekli túlzottan, pedig segíteni akar neki Neszta előkerítésében.

Ami az elején még kuszaság, az a végére összeáll. A világ felépítése aprólékos, ám itt-ott fellelhetőek benne hézagok. Ezekről azt remélem, hogy a folytatások majd betömködik, elvégre nem lőhet el minden puskaport a kezdő kötetben.

Nagyon érdekes mind az alapötlet, mind a kivitelezés. Rengeteg szemszögből látjuk a történetet. Hol Damien, hol Zorka, hol Neszta hol mások mesélnek. Ezzel nem lenne gond mindaddig, míg ez érzékeltetve lenne - és nem csak azzal, hogy a fejezet elején megnevezik a mesélőt. Egyszerűen a stílusban nincs különbség. Pedig biztos, hogy egy középkortól (vagy ki tudja mióta) élő  személy biztos nem úgy beszél, mint egy XX./XXI. századi egyetemista lány. Egyszerűen nem használnak különböző nyelvezetet, különböző szófordulatokat. Megoldás lehetett volna az E/3. és akkor ez a hiba elkerülhető.

A nyomozást hiányoltam. Az a baj, hogy a történet nem sikkadhat el amellett, hogy felépül a szemünk előtt egy világ és kiépül a szabályrendszere. Mondom ezt annak ellenére, hogy tisztában vagyok vele, hogy sorozatnyitányról van szó.

A karakterek érdekesek, a stílus még mindig a régi, szóval aki már olvasott Beninától, nem hogy csalódni nem fog, de meg fog lepődni. Egy kissé urban-fantasy, egy kissé misztikus történetet kapunk, ahol például az, akit autistának bélyegeznek, sokszor kiderül, hogy nem az. Megtudjuk a szomorú igazságot arról, hogy az emberek zöme lélektelen - kiveszett belőlük a jóság, miközben a mindennapjaikban másokon gázolnak át. A mögöttes tartalom engem személy szerint úgy elgázolt, mint egy úthenger. Gyöngyörű megfogalmazása ennek a rothadó világnak. A háttérben mindenféle lények irányítják az embereket, a cselekedeteiket és befolyásolják az életüket. Az őrangyalok igyekeznek vigyázni a jó lelkekre, de ez sem mindig egyszerű.

Összességében nézve szerintem ez Benina eddigi legjobb könyve. Több nyomozással, és kevesebb érzelmességgel meglett volna benne az a fajta harmónia is, mint amit a Bíborhajú 1. részében láthattunk. Ugyanakkor azóta sokat fejlődött az író, és várom a sorozat folytatását...

GR-ezők szerint:

Nincsenek megjegyzések:

Rendszeres olvasók