A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Nincs különösebben nagy története, hogy találkoztam ezzel a könyvvel. Ez egy örökölt kötet volt, és mikor átalakítás miatt bedobozoltuk a könyveket, ez a tetejére került. Egyik délután nézegettem a dobozokat, és megtaláltam az egyik szülőm holmiai között. Kivettem, és elvonultam vele a tetőre. Sötétedésig nem láttak a szüleim...
A történetéről (spoiler is lehet benne):
Jane Eyre egy árva lány, akit a nevelői nem szeretnek, így bedugják egy intézetbe. Itt nevelkedik tovább. Lesz egy barátnője is, de ő amolyan kicsapongó lélek, aki nevelésre szorul.
Később járvány tör ki az intézetben, és legjobb barátnője belehal. Ezután egyedül marad, és az iskolában tölti az éveit. Tanárnő lesz, és elkezdődik a karrierje. El akar kerülni a loowodi árvaházból, de nem tudja, hogyan, mígnem a kezébe nem fog egy újsághirdetést, melyben nevelőnőt keresnek egy kis, francia lány mellé.
Így vetődik Jane Thornfielhallba, ahol megismerkedik a ház urával Edward Fairfax Rochesterrel, a lányával, és a személyzet többi tagjával. A kis Adélt tanitgatja, nevelgeti, és közben megannyi furcsa esemény történik vele.
Megismeri Rochester úr történetét, titokzatos hangokat vél hallani, rejtélyes gyilkossági kísérletek esnek meg a házban, partik és társasági események színtere lesz a ház, és Jane elér arra a pontra, mikor beleszeret Rochesterbe. Azonban kénytelen elhagyni Thornfielhallt... Hogy miért, azt nem árulnám el, és a regény végét sem.
Vélemény:
Kedvencem. Ha valaki megkérdi, hogy mi az a könyv, ami nem fantasy, és ajánlani tudnám, akkor az ez a kötet. Érdekes történetvezetés, remek időkezelés, gyönyörű stílus, és minden egyben van, ami egy remek, logikus regényhez kell.
Meg kell mondanom, jobban lehengerelt, mint Emily Bronte Üvöltő szelek című alkotása. Akárhányszor olvasom ezt a történetet, nem tudom megunni. Ahogy elolvastam utána a Jane Eyre esetet, még inkább átértékeltem ezt a kötetet.
Bár romantikus alkotás, mégsem olyan, ami csöpögős love-sztori. Végig kanyargós, megdöbbentő a történet, hűen adja vissza a kort, a szokásokat, a viszonyokat. A karakterek végig hűek önmagukhoz, kidolgozottak... Csak dicsérni tudom... Ennyi XD
Ha pontban fejezném ki: 5/6
2 megjegyzés:
Csak egyetérteni tudok,nekem is ez az egyik kedvenc a könyvem.
Igen, engem is lenyűgözött, megfogott, és magával ragadott :D Pedig szerintem nem is az én műfajom :)
Megjegyzés küldése