2010. augusztus 23.

C.S.Lewis - A Hajnalvándor útja (Narnia Krónikái 5)


A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Nem terveztem, hogy a közeljövőben elolvasom ezt a kötetet, de aztán közbejött a nyár, és mivel ez a könyv méreteit tekintve kicsi (noha vastagabb, mint az eddigi kötetek) befért a táskámba, és mehettünk utazni. Mivel nagy betűkkel nyomtatták, utazás közben is kényelmes olvasnivalónak bizonyult...

A történetéről (spoiler is lehet benne):
A négy testvér kalandjai folytatódnak. Peternek dolga van, Su Amerikába megy, így a két kisebbik testvért elküldik a rokonokhoz. Lucy és Edmund a nem éppen kedves Eustance kíséretében kerülnek át Narnia birodalmába, ahol egy hajóút részeseivé válnak. A fedélzeten találkoznak Narnia jelenlegi uralkodójával Caspiannal, és máris kezdődhet az utazás.
Eustance persze zsörtölődik mondván, neki minden rossz, és mindenki rosszat akar. Lucynak, Edmundnak és Caspiannak tehát nem csak a viharral, a különböző rejtelmes, és veszélyes szigetekkel és lényekkel, éhezéssel és szomjazással kell megküzdenie, hanem Eustance "kedves" modorával is.
Persze furcsábbnál furcsább kalandokba keverednek, és ez néha Cincz vitéznek, a hősködő egérkének köszönhető, hol Eustance-nek, hol pedig a szerencsétlenségnek - vagy éppen a szerencsének.

Vélemény:
Bár nem szeretem a "hajózgatunk és kalandozunk" regényeket, a Narnia sorozatból mégis eddig ez a rész tetszett a legjobban. Az író kisebb gondot fordított a "hajózásos" részekre, és mégis érezni, hogy jelentős utat tettek meg hőseink.
Továbbá megfogott a történet, ami talán még mesésebb, mint az eddigiek. Olyan új dolgok kerülnek elő Lewis "kalapjából", hogy csak nézhetünk. Megjelenik a mesék jellegzetes alakja a sárkány is, a szigetek pedig különböző lényeket tartogatnak olyan világokkal, melyek még korom ellenére is lenyűgöztek. Azt hiszem ez a darab kihagyhatatlan volt és örültem, hogy mesés jellege ellenére mégis tudtam élvezni.
Az eddig olvasott részek közül tényleg a kedvencem, és valamiért mégsem tudok konkrét indokot mondani, hogy miért. Egyszerűen jobban elvarázsolt, mint az eddigi kötetek, még inkább magával ragadott, hogy kalandból ki, kalandba be volt a cselekmény, és rengeteg, eddig nem tapasztalt dologgal rukkol elő az író.
A könyv olvasása során képtelen voltam eldönteni, hogy melyik szigetre mennék szívesen, és most sem tudnám megmondani, hogy melyik hely lehetne a legjobb. Ezek után várom a megmaradt két részt, amit még nem olvastam...
És ha már a várakozásról van szó: tudomásomra jutott, hogy film lesz belőle amitől tűkön ülök, hogy mennyit tartanak meg az eredeti sztoriból, és mennyi lesz az újítás...

Ha pontban fejezném ki: 5/5

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger