2010. augusztus 28.

J. Goldenlane - Pokoli balhé (Isteni balhé 2)


A könyv és én, avagy a nagy találkozás:
Ez annyira nem volt kérdés, hogy elolvasom e, mint az, hogy felkel e a nap reggel... Az első rész után mozgatta a fantáziámat, hogy mit lehet ebből még kihozni, mi az az új, amivel az írónő elő tud még rukkolni ezek után...

A történetéről (spoiler is lehet benne):
Az Isteni balhé után Q és Thani Wareenbe költöznek, ők lesznek az úr és az úrnő, van egy rakat alattvalójuk, tök jó váruk, ami elvileg bevehetetlen, meg egy jó kis békeidő, amikor nincs mit tenni, csak egy kicsit lazítani.
Na persze, Thani, mint úrnő majd pont lazít? Ezt senki sem gondolhatja komolyan. A lány tehát megint bajba keveredik. "Családfakutatást" végez, azonban a feltört sír lakója fogja magát, és elsétál a sírból fegyverestül, páncélostul, csontostul, bőr és hús nélkül.
Thani egymaga várat foglal, halottat idéz, néhány dolog megint a kezéhez ragad, boszorkányos dolgokat művel és még árulókra is fényt derít, sőt, kétszer meg is hal, hogy aztán mindkétszer feltámadjon, és kísértsen...
Ezalatt Q sem lógatja a lábát, elvégre "családi találkozó" van, ahol is az öccse beveszi a várat, és vissza kéne foglalnia, mellette ük-apja szabadon flangál és embereket gyilkol - hulla komolyan -, közben ő is meghal, de aztán ő is feltámad, és persze van itt minden, ami egy pokoli balhéhoz szükséges...

Vélemény:
Ami elsőre feltűnt, hogy Thaninak milyen totál jó szövegei vannak XD Azt hiszem a csaj lazább, mint az első kötetben, és többet látunk abból az éles eszéből, mivel ezúttal Q nemigazán tudja kiegészíteni a sztori azon részeit, ami kettejükkel történt, mert itt teljesen külön utakon járnak, néha találkozik csak a kettejük szála (pl a játékos részeknél, amik nagyon tetszettek).
Itt is felváltva mesélnek, de már kevesebb hasonlóságot találunk pont a szétválásuk miatt a kettejük történetében.
Míg Q meséi nekem túlontúl katonaiak voltak, ahogy szervezkedett, harcolt stb..., addig Thani monológjai és fejezetei érdekesebbek, izgalmasabbak voltak számomra - talán azért is, mert a csaj nem bírja megállni, hogy ne csináljon balhét...
A könyv végén meg csak annyit tudtam mondani, hogy "ne már, hogy így lesz vége... folytatást!!!" Ezek után már tényleg kíváncsi lennék egy harmadik kötetre, mert teljesen úgy záródott le ez a rész, hogy lehetne még mit írni hozzá. Nem azt mondom, hogy totális függővége van, mert a szálak el vannak varrva, csak nem tudom elképzelni, hogy milyen lehet Thani SPOILER... Nem akarom lelőni a nagy poént, úgyhogy ezt hagyjuk is.
Egyébként ez a kötet is olyan volt, mint az Isteni balhé, úgyhogy nem akarom ismételni magam. Mondjuk volt néhol némi zavaros rész az elején, meg egy kevéske a végén (a síros részek), de ettől függetlenül összességében tetszett a történet, a kidolgozás, a szereplők maradtak a régiek, és egyébként minden a helyén volt, ami ahhoz kell, hogy az olvasó egy jót szórakozzon...
De ez a kritikus befejezés... *sóhaj, sóhaj, sóhaj...* Ezek után tényleg még kíváncsibb lennék egy folytatásra...

Ha pontban fejezném ki: 5/4,5

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger