Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2011. november 12.

Alyson Noel - Blue Moon (Halhatatlanok 2)

Egy újabb szavazásgyőztes kötet, amire azt mondtátok, ezt olvassam el a három könyv közül. Megtettem. Hogy mivel találkoztam olvasás közben? Íme...

Damen és Ever végre boldogok együtt. Damen igyekszik megtanítani Evernek, hogy legyen halhatatlan, de a lányt ez szemmel láthatólag korántsem érdekli annyira, mint az, hogy a fiúval lehet.
Aztán minden megváltozik, mikor betoppan az életükbe Roman, és mindent felforgat. Ever érzi, hogy valami nincs rendben a srác körül, de nem tudja, hogy mi az, míg el nem veszíti Dament, a barátait, és mindent, ami addig jó volt...

Mit is mondhatnék? Huh... Szóval, az első pár fejezetben Damen folyamatosan azon erősködik, hogy lefeküdjön Everrel, aki ezt nem nagyon szeretné mondván, hogy Damen mennyi nővel volt már, meg hogy Ever még sosem csinált ilyent, hisz előző életeiben meghalt, mindig azon a bizonyos napon. Hogy Damennek ez miért olyan fontos? Szerintem szánalmas, hogy ekkora hangsúlyt fektet erre a dologra. A másik, hogy miért éppen az iskolában kell "dorbézolniuk"? És mikor Ever barátai beszólnak, hogy kicsit tarthatnák a távolságot egymástól, mondjuk, amíg épp levegőt vesznek, Ever végig sem gondolja a dolgokat. Nem értem, hogy miért kell arra helyezni a hangsúlyt, hogy egy kapcsolatban muszáj megtörténni a szexnek, mert anélkül nem működik (főleg egy olyan könyvben, ami fiataloknak íródott, amit tizenévesek olvasnak).

Damen, aki tanítani szeretné Evert, semerre sem jut, ugyanis a lánynak végig azon jár az agya, hogy ő csókolózni akar stb..., és mikor elveszti Dament, hirtelen mindenre rájön maga, ő lesz az abszolút legnagyobb hatalommal rendelkező akárki. Ez meg mi akart lenni? Nyárvidékre meg csak úgy varázsütésre bejut, holott Damen sem tudta megtanítani rá, és ő is évekig tanulta, a csajnak meg úgy megy, mintha haza menne? Ever ezen felül gyerekes hülyeségre használja az erejét, és eléggé le van butítva a karaktere végig. Nem keres utána a dolgoknak, mindig másoktól várja a választ, hogy a szájába rágják. Éppen ezért, mikor elkezdi kideríteni a dolgokat, a nyomozós résznél rettenetesen kiül, hogy mennyire homály a csaj, pedig az első kötetben ennél azért okosabb volt.

Ever tettei logikátlanok imitt-amott, mint például, minek kellett neki elmenni Romanhoz? Azért, hogy a könyv még 2-3 oldallal tovább bővüljön? Miért mondott le Damenről? Mért ment vissza a múltba? Ebből is látszik, hogy nem a problémáit akarja megoldani, hanem megvárja, hogy mások megoldják helyette, és kész. Rengeteg jelet kap, hogy ki a rosszfiú, rengeteg módja lenne megoldani a gondot - például használhatná az erejét hozzá -, de egyszerűen olyan buta, hogy erre képtelen.

Sajnos, a szereplők java ezúttal csak üres bábra sikeredett, akik agyatlanul flangáltak mindenfelé. Ebből egyetlen kivétel akadt, aki nem más, mint Roman, aki a legnormálisabb szereplő volt a könyv folyamán.

Ha ez még nem lenne elég, a könyv közepe egy semmi. Nem történik semmi azon kívül, hogy Ever elmegy szexi alsóneműt vásárolni, majd lefotózza a legnagyobb riválisa. Az is felfoghatatlan számomra, miért gondolja Ever azt, hogy minden iskolának kötelező jelleggel klikkesnek kell lennie, mert ez a sulik rendje. Miért ne lehetne eltörölni a klikkeket? - kérdem én. Oké, hogy itt egy terv része volt, de ha alapjáraton csak úgy simán valaki klikkmentessé tett volna a sulit, akkor az miért baj?

Összességében nézve ez a könyv annyira nem nyerte el a tetszésemet, mint az első kötet, ami a báb szereplőknek, és a logikátlanságnak köszönhető főleg. Ezek után kíváncsi leszek, milyen lesz a harmadik kötet, ami már ott várakozik a polcomon, hogy egyszer elolvassam...

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger