Mik történtek e két jeles napon:
2010.02.19.:
Az élet olykor kiszámíthatatlan, méghozzá azért, mert sosem tudhatjuk, hol kibe botlunk, vagy mi lesz az a pont, ahol valami változik. 2010 -ben február 19 -én megnyílt a blog, felkerültek az átmenekített bejegyzések, melyek az összeborult adatbázisból még kimenekíthetőek voltak. Noha visszaolvasva mindig megmosolyogtat, milyen gyereki stílusban íródtak, és voltak arra vonatkozó törekvéseim, hogy töröljem őket, mégsem tettem. Emlékeztessen rá, hogy egyszer így írtam, és hogy ahhoz képest mindig törekednem kell arra, hogy színvonalasabban adjam át a gondolataimat. :) Boldog második születésnapot az új blognak!
2011.02.18.:
Ez egy éve történt, és részben ez az, amit a blognak köszönhetek (sok más dolog mellett). Méghozzá ez nem más, minthogy megismerkedhettem egy nagyszerű személlyel. Gondolom kíváncsiak vagytok, hogy is történt, vagy miért emelem ki pont őt.Azon a bizonyos februári napon is olyan volt a reggel, mint általában. Az e-mailek között viszont ott virított egy, ami különösen magával ragadott. Egy lány írta, aki bemutatkozott benne, hosszasan ecsetelgette, hogy honnan rángatta elő a mail címemet, miket szeret olvasni, milyen könyvre vágyna, tudnék -e olvasnivalót ajánlani neki?
Hogyne! Azonnal fogalmazásba fogtam, és saját kedvenceimet felsorakoztatva zúdítottam rá mindent. Állta a sarat, méghozzá annyira, hogy legyen mersze eljönni hozzám. Ez után már egyenesen megindult a lejtőn, és becsábítottam őt a "bűnös vágyak" -ba :), és ő lett az a személy, aki néha beugrik, ír egy-egy sorozatról a blogon egy-egy összefoglalót, és mindenféle molytalálkozókat szervez, élménybeszámolót tart és természetesen megmerényel mindenkit, aki a kocsijába száll.
Boldog első évfordulót, Timus!
Legyen még sok-sok ilyen kellemes, tökfejben és mazsolában gazdag évünk együtt!
2 megjegyzés:
Először csak a háttérből figyeltem a tevékenységedet, olvasgattam a bejegyzéseid, és mivel nagyon bejött a stílusod, illetve közel állt a véleményed az enyémhez, ezért fel is vettem a blogodat – elsőként – a kedvencek közé. Ez 2010. augusztus 1-jén volt.
Mikor aztán 2011. februárjában eljutottam odáig, hogy már nem tudtam, mit is kéne olvasnom, nem volt kérdéses, hogy ki lesz az, akivel – kissé bátortalanul – felveszem a kapcsolatot.
Megjegyzem, hogy az egészet ott rontottad el, hogy pont olyan kedvesen, aranyosan és lelkesen válaszoltál, mint amilyennek gondoltalak. Azóta pedig azt is tudom, hogy egy kis örökké vidám, locsi-fecsi, imádnivaló csajszi vagy, aki folyton ezerrel pörög, intézkedik és aki rendszeresen belevisít a fülembe…
Imádom a műveltségedet, hogy a könyvek terén olyan szerteágazó ismeretekkel rendelkezel és remélem, hogy a továbbiakban is egyengeted majd az utamat a könyvek között, illetve minden eszementségben benne leszel.
(Hálás lehetek Murphy-nek, amiért egy évvel ezelőtt édesdeden szundizott…)
Köszönöm, hogy a barátod és a bloggertársad lehetek.
:) Örülök, hogy így van és hogy volt merszed írni :D
Megjegyzés küldése