2012. február 10.

Leslie Charteris - Az Angyal a Scotland Yard ellen/ Az Angyal beavatkozik

Mikor először találkoztam ezzel a kötettel, még semmit sem tudtam róla. Egy könyvtári selejtezésen találkoztunk, és nem tudom miért, de megtetszett. Végül a fogadási listán végezte, és most került rá sor, hogy elolvassam.


Simon Templar nevét sokan ismerik Londonban, de mindenki máshonnan. Vannak, akiknek onnan ismerős, hogy verseket ír, viszont a Scotland Yardnak onnan, hogy meglehetősen sok, lezáratlan ügyet tudnak hozzá kapcsolni a nevéhez. Még a bűnözők is ismerik a nevét, és ha meghallják, hogy az Angyal közbeavatkozik, akkor ott jó nem sülhet ki a dologból.
Az Angyal néven ismerté vált "londoni Robin Hood" gengszterek pénzét elcsalva gyarapítja vagyonát, és a yard emberei hiába ütnek rajta, éles eszével, precíz szervezésével, és Patrícia Holmmal mindig kitáncolnak a törvény őreinek kezei közül. Rengeteg fejtörést okoz Teal főfelügyelőnek, aki mindenért az Angyalt hibáztatja, mindegy az, hogy Simon önként, vagy véletlenül keveredett -e az adott kalamajkába.
Simon Templar tehát az izgalmas életét nem cserélné el, és nem adja könnyen a saját bőrét, mert ő szeret mindig és mindent megúszni...

Erről a kötetről elsőként azt mondanám el, hogy kettő az egyben darab. Az első kötet Az Angyal a Scotland yard ellen, amely 3 rövidke történetet tartalmaz, melyek csak szellősen kapcsolódnak egymáshoz.

Ebből a részből a kedvencem Az adóhivatal címet viselő első történet tetszett a legjobban, ahol az Angyal ellenfele nem más, mint a Skorpió névre hallgató alvilági figura. Simon Templar megkeresi, és vele akarja befizettetni az elmaradt adóját, ami miatt az adóhivatal már felszólítást is küldött az Angyalnak. Csakhogy, a történet végén található egy nagy, váratlan csavar... 

A második könyv Az Angyal beavatkozik, ami szintén három rövidke történetet tartalmaz, és valamiért itt is az elsőt emelném ki, mert az fogott meg leginkább. Ez a kötet annyiban különbözik az előzőtől, hogy míg ott Simon eljátszotta, hogy visszavonult - mellette pedig nem is -, addig a második kötetben tényleg jó útra szeretne térni, de neki ez valahogy nem megy. Vagy beavatkozik végül, és segít Tealnek, vagy valami véletlen folytán bajba keveredik.
Az itteni kedvenc történetem a Halálos arany címet viseli. Egy tudós kifejleszt egy eljárást, amely során képes aranyat gyártani. Egy férfi beköltözteti a tudóst egy laborba, és megkéri, hogy a titkosszolgálatnak és hazájának szolgálatára folytassa tevékenységét, és gyártson minél több aranyat.

Simon Templar jó útra kíván térni, de a baj valahogy mindig megtalálja. Ami igaz, az igaz, ezt nem is bánja igazán...

Ahhoz képest, hogy a könyv elején még semmit nem tudtam Simon Templar előéletéről, és "befutott karrierjéről", mire a történetek végére értem, már sokan meséltek róla, és megosztották tapasztalataikat, mikor meglátták a borító alján a nevét. Töredelmesen bevallanám, hogy nekem ugyanis fogalmam sem volt arról, hogy az Angyal színre lépett a vásznon, hogy mennyi film, meg sorozat készült belőle, úgyhogy nyomban utánanéztem, és elhatároztam, hogy egyszer mindenképpen meg fogom nézni őket, bár, ezek után kicsit félek.

Mitől is? Simon Templar a könyvben végig laza, céltudatos alak, néha humorizál, mindig tudja, mit miért és hova tegyen, hogy a végén jól jöjjön ki a lépés. Ezek mellett angyali a hangja, a külseje, elbűvöli az embereket a kék szemeivel, és mindig kell, hogy legyen nála egy szál cigaretta, hogy stílusos maradjon...
Attól tartok viszont, hogy a filmek és a sorozatok mindezt a Simon iránti pozitív véleményemet lerombolják majd, mert nem lesznek képesek visszaadni a könyvben elképzelt figurának ezt a látszólag nemtörődöm stílusát, ahogy megjátssza a dolgokat, és irányítja az embereket, kiszámolja a lépéseiket, majd megfontoltan szépen kicsúszik mind a bűnözők, mint a yard kezei közül. Meglehetősen frappáns megoldások szerepelnek a lezárásokban - legalábbis a legtöbb helyen, éppen ezért maguk a történetekben felvázolt szituációk érdekesek voltak, de akadt a hat között olyan is, aminél már nagyon vártam, hogy mikor érek a végére.

A két nekem leginkább tetsző darab a föntebb emlegetett rövidke írás volt az, ami leginkább a fordulatosságukért, a "szemfényvesztés" miatt emelkedtek ki nálam, és az elsőben azért megtalálható volt kissé a humor is.


Összességében nézve többnyire pozitív nyomot hagyott bennem Simon Templar alakja, aki valóban olyan, mintha ő lenne Robin Hood, csak Sherwood helyett a londoni utcákon, ahol még akkor is megtalálja a baj, és a veszedelem, mikor nem is keresi...

Oszd meg a bejegyzést! :

0 megjegyzés:

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger