Nemrég jelentek meg ☛ Gaura Ágnes - Túlontúl, Neil Gaiman - Tükör és füst, Neil Gaiman - Törékeny holmik, J.Goldenlane - Papírtigris

2014. április 29.

Szakdolgozat - A kimaradt "jelenetek" sorsa

0 megjegyzés

(A kép forrása: Kristi Holl)
Eljutottunk eddig: az idei évben írom a szakdolgozatomat.

Előzmények: a tavalyi évben volt egy tantárgyam, aminek a keretén belül egy közszolgáltatással foglalkozó intézményt kellett valamilyen oldalról megközelíteni. Mi is lehetett volna kézenfekvőbb választás, mint a könyvtárak? Így hát elkezdtem beadandót írni a könyvtárakról, a finanszírozásukról. Annyira magával ragadott a téma, hogy kérdőívet készítettem azzal kapcsolatosan, vajon hogyan látják a könyvtárak helyzetét maguk az olvasók. Sok okosságot tapasztaltam ezzel kapcsolatosan, és megdöbbentő dolgokat írtak le a kérdőívet kitöltők. Olyan dolgokat, amikre addig nem is gondoltam.

Ennek kapcsán elkezdtem továbbgondolni a témát, és TMDK (Tudományos és Művészeti Diákkör) -n indítottam el egy bővítettebb dolgozatot, melyben már volt kiadói megkérdezés (interjú formájában), illetve könyvtárasok közül hét fő vállalta véleményét azzal kapcsolatosan, mennyire van jövője a könyvtáraknak.

A téma egyre jobban foglalkoztatott, viszont regényt tudtam volna írni az egy év alatt összegyűlt tapasztalataimból. Amikor megmutattam a konzulensemnek az első dokumentumot, elkezdte átnézni, majd egy (virtuális) javítótollat igénybevéve elkezdte sorolni, hogy mit húzna ki a szakdolgozatból: 
- ezt, ezt, azt, meg amazt is!

Aztán elmondtam neki, hogy van egy elképzelésem: megnézem, milyen a régiónkban levő könyvtárak helyzete méghozzá úgy, hogy megkeresem a megyei könyvtárakat - akik egy törvény miatt most egy hálózat középpontjába kerültek, így ők tudnak a legtöbbet mesélni arról, milyen egy-egy megyében a könyvtári ellátás. Ez a térség nem más, mint a Nyugat-Magyarország régió.

Mivel az első dolgozat országos szinten mindenféle könyvtárakkal készült interjút tartalmazott, valahogy pontosítani kellett a témát, és végülis ez kerekedett ki belőle. Viszont nem szeretném, ha a szakdolgozatból menesztett anyag kárba veszne. Konzulensem javasolta első körben, hogy írjak blogot a tapasztalataimról, és a kihúzott darabokat pedig akár blogban is megoszthatnám. 

Így jutottam arra, hogy készítek egy olyan rovatot, hogy a szakdolgozatom kimaradt jelenetei. Fogadjátok szeretettel a gyöngyszemeket, amikre a konzulens (oldalhiány miatt) azt mondta, hogy inkább kerüljenek blogba...
Folytatás...

2014. április 24.

Soós Dóra (Kira Bright) - Tündérek (Juno meséi 1.)

0 megjegyzés

Az utóbbi időben éves szinten egyre több meséskönyv kerül a kezembe. Ilyen volt például Lewis Carroll, vagy C.S.Lewis mesés sorozata. 

És most íme, egy magyar írónő könyve, amit egy tündéri héten szereztem be.

A borító alatt hét bájos mese található, melyeknek a főszereplői természetesen tündérek. Tündérek, akikkel mindig történik valami. Mindig akad egy központi probléma, amire meg kell találniuk a megoldást. Néha hibát követnek el, de aztán felismerik, és próbálják rendbehozni.

A színes, képekkel teli oldalak mellett megjelenik mindig Juno, aki egy-egy történet elején elárul egy tanulságot, amihez aztán majd a történet fog kötődni. Olyan igazságokat tár fel, amit nem csak a gyerekeknek, de az idősebb korosztálynak is érdemes lenne szem előtt tartani. 

Ennek ellenére mégis azt mondom, hogy kisgyerekeknek elalvás előttre remek olvasmány. A történetek rövidsége miatt felolvasni is jó belőle egy fáradt nap után a gyerkőcnek. 

A mesék számát tekintve egy hét minden napjára jut belőle egy. Elalvás előtt olvasva pedig nyugtatóak ezek a rövid, ám bájos történetek. Kicsit olyanná váltam az olvasása közben, mint a tévé maci... no nem olyan barnává vagy plüssé, hanem annyira mesemániássá. A különbség annyi volt, hogy nem a tévé elé ültem le minden este, hanem efölé a könyv fölé. 

Összességében egy nagyon aranyos, nagyon kedves könyvecskéről van szó, amit a kicsiknek a történetei és tanulságai miatt ajánlanék. Egészen kicsi korosztálytól kezdve érthetőek benne a mesék, úgyhogy remekül szórakozhatnak rajta a gyerekek.
Folytatás...

2014. április 22.

Atlantic Press - Csak nyerhetsz

0 megjegyzés

Az Atlantic Press idén nagy meglepetéssel várja az olvasóit a könyvfesztiválon. Szeretné meghálálni a rajongóinak, hogy olvassák a könyveiket, ezért rendkívüli játékot hirdetett.

Küldj egy képet magadról, amint kezedben van az egyik könyvük. Cserébe ők megajándékoznak a könyvfesztiválon egy másikkal, amit te választasz ki (szintén a kiadó kínálatából). 

Le ne maradjatok róla! Küldjétek el a képet erre a mailcímre: atlantic.jatek@gmail.com 

Nincs sorsolás, a nyeremény garantált. Fotózz, és szerezz egy újabb könyvet!

Én már elküldtem a képem, és te? Van képed hozzá?
Folytatás...

2014. április 18.

Tonya Hurley - Hazatérés (Szellemlány 2.)

0 megjegyzés

2011 környékén történt, mikor Gigi először mondta azt, hogy milyen jó kis sorozat ez (aztán végigdarálta az összes részt). 2011-ben történt, hogy elolvastam az első kötetet, és bántam, hogy nem jelent meg egybe a három kötet. 2011-2014 között történt, hogy megláttam, ahogy megjelent a második kötet, és nem jutott rá... egészen mostanáig.

Charlotte Usher újra bevetésen. Egy telefonközpontban dolgozik, ahol az lenne a feladata, hogy bajba jutottak hívásaira válaszoljon, segítsen nekik. Ezzel csak egy a gond: az ő telefonja sosem csörög. Így válnak a napjai unalmassá, és egyre elkeseredettebb, hogy a barátai sem foglalkoznak vele.
Scarlet nővére, Petula, az elviselhetetlen plasztiklány komoly bajba keveredik, mikor egy szépségszalonban megvágják, és fertőzést kap. Bekerül a kórházba, az élete veszélyben forog. Scarlet meg akarja menteni, amire csak egyetlen lehetőséget lát: meg kell keresnie Charlotte-ot, aki otthonosan mozog a szellemek között. Azonban ez nem megy minden zökkenő nélkül...

A borító, és a könyv belseje a régi (igényes kivitelezésű, a fejezetek elején idézetekkel és egy-egy gyönyörű gondolattal), a szituáció új. Ezúttal megismerkedhetünk a szellemvilág új arcával, ahol a segítőkész szellemek lelkisegélyszolgálatot látnak el. Charlotte kezdi úgy érezni, hogy egyre messzebb sodródik barátaitól, egyre jobban magára marad, ráadásul Scarlet sincs mellette, ki tudja, merre jár.
Scarletnek megvan a maga problémája. Damen elment egyetemre, és egy távkapcsolatot fenntartani bizony nem egyszerű. A lányt egyfolytában kétségek gyötrik a fiúval kapcsolatosan, ami miatt némileg önmarcangolóvá válik.
Damen megmutatja az érzékeny arcát. Mindent megtenne azért, hogy Petulát visszahozza az életbe, s ezt tenné azért, hogy visszakapja Scarletet. Szembeszáll a Wendykkel is, hogy tervét véghez vihesse.
Ha ez nem lenne elég, Petula féltékennyé akarja tenni Dament úgy, hogy egy Josh nevű sráccal megy a Hazatérésre. Ez a felvonulás, és a bálkirálynő szerep az, ami Petulát egyedül mozgatja, és ennek érdekében mindent megtesz.

Hőseink már az első részben is átmentek egyfajta jellemfejlődésen, viszont most új dolgokat tapasztalva, új oldalát megismerve élenek és halálnak haladnak tovább a fejlődés néha rögös útján. Charlotte ugyan már nem lesz korban idősebb, viszont érezhető, hogy fejlődik személyiségét tekintve. Petula megismeri az élet egy másik oldalát, és tőle is látunk némi emberséget, ami tőle meglehetősen szokatlan, mégis közelebb hozza.

Az írónőbe rengeteg irónia szorult, aminek hála humoros dark könyvek születnek. Míg az első részben Charlottenak gumimaci általi halálnemet választott, Petulát egy rosszul elsült pedikűrözéssel iktatta ki. Ha ez nem lenne elég, rengeteg halálos (halált magában foglaló) poénnal fűszerezi meg mindezt, amihez hozzáadja a már jól ismert, passzoló idézeteket, és a néhol szarkasztikus, néhol tanulságos bevezetőket a fejezetek elején.

Van egy fejezet, ami kifejezetten tetszett, ez pedig nem más, mint az Isteni színjáték című, melyben mindenről és mindenkiről lehull a lepel. Olyan gondolatok fogalmazódnak meg ezt követően, amin minden embernek el kellene gondolkodnia, méghozzá a bizalom, a barátság, és a szeretet kérdésköreihez kapcsolódva.

Némileg mélyebbre ásunk a szellemvilág szabályaiban, de ez valahogy még mindig nem annyira mérvadó. A történet is egyszerű, kiszámítható, viszont a szereplők életet (vagy halált?) lehelnek bele, lélekkel (szellemmel) látják el, és képes szórakoztatni.

Tonya Hurley tehát ismét alkotott. Megkapjuk a dark humort, a tanulságokat, az árnyék-ábrákat, és egy jó adag Szellem(es)lányt...


Folytatás...

2014. április 16.

Gail Carriger - Lélektelen (Napernyő protektorátus 1.)

0 megjegyzés

Gondolkoztam rajta, hogy mit kellene olvasni. Aztán Shanara blogját olvasgatva a Napernyő protektorátus 2 ugrott a szemem elé, aminél a pontozás igen kedvező volt. Gyorsan ráírtam Shanarára, hogy ha ilyen meg olyan kaliberű könyvet keresek, a Soulless - Lélektelen jó választás e...

Alexia Tarabotti lélek nélkül éli mindennapjait egy olyan világban, ahol megkövetelik tőle az úrikisasszonyos viselkedést, ahol a vámpírok, vérfarkasok és a szellemek elfogadott, bejegyzett lények, akik az emberek között "élnek". Alexia ezek között egy igen ritka lény, elvégre ő természetentúli - a vámpírok csak "lélekszipolynak" nevezik a fajtáját.

Alexia vénkisasszony, akit a társadalom normái ennek ellenére képtelenek irányítani. Imád olvasni, és a könyveken át ismeri meg az életet. Azonban egy vámpír támadás után, mely egy csúnya balesettel végződik, a könyvek lapjai helyett a valóság ragadja magával, és a könyvekből megismert dolgokat az életbe ültetheti át. 

Élete fenekestül felfordul ugyanis, mikor megjelenik a NYIHA, melynek vezetője Lord Maccon, egy gróf, és mindazonáltal alfahím egy farkasfalkában. A férfi egyre többször kerül kapcsolatba a hölggyel, és együtt felrúgják a természetfeletti és az emberi világ szabályait is. Céljuk pedig egy: kideríteni, hogy ki áll a természetfeletti világban zajló balhék háta mögött.

Erre a könyvre a következő állítás tökéletesen igaz: "Ha az első két oldalon sikerül megszoknod a stílusát, akkor onnantól fogva élvezni fogod." Olyan ugyanis az egész könyv felépítése, mintha egy mesélő ott ülne az ember ágyának a sarkán, és népmesét regélne el - miközben a történet viktoriánus körítést kap, némi fantasy és steampunk beütéssel. A 19. században járunk, ahol a legtöbb dolog igazán erkölcstelennek minősül, ahol hamar szárnyra kelnek az úri körökben a pletykák, ahol finomkodó gesztusokkal közelítettek a férfiak a nők felé, és ahol egy emberlányból is lehet egy farkas alfanősténye...

Remek ötvözete a könyv a történelemnek, amibe beleszövődik a fantasy világa, mintegy alternatív idősíkot hozva létre, egy alternatív világot, hogy "mi lett volna, ha Viktória királynő ismert volna vérfarkasokat, vámpírokat, szellemeket és ezek létezését törvényben is elismerte volna..."

Majd a történelem egy szeletét kiragadva Alexiához térnénk, aki elmesélné, milyen egy vénkisasszony cseppet sem átlagos élete. Mivel lélek nélkül él, ezért érzelmi szinten küszködik egy keveset. Kissé megbicsaklik, ha a szépérzékét kell használnia, és egyéb apró nehézségek övezik a mindennapjait. A nem éppen mindennapjait pedig az, hogy megtámadja egy vámpír, akinek fogalma sincs, mi ő - és hogy olyan képesség birtokosa, amivel képes elvenni minden természetfelettinek az erejét, legyen az vámpír, vérfarkas vagy szellem. Valaki tehát újonc vámpírokat gyárt anélkül, hogy bejelentené, és lepapíroztatná őket. Emellett farkasok tűnnek el csak úgy, nyomtalanul. A pohár akkor telik meg, mikor Alexia életére tör egy viaszképű fickó, akin nem hat a képessége. Egy vámpír barátjával, Lord Akedalmával együtt elrabolják, és úgy tűnik, a slamasztikából nincs kiút...

Szereplők tekintetében Lord Akedalma teljesen a kedvencemmé vált. Nagyon emlékeztetett Jean-Claudera (LKH - Anita Blake). Bízom benne, hogy a folytatásban kicsit többször látjuk viszont. 
Alexia (aki 26 éves) pedig annak ellenére nem zavart, hogy szerelmi téren butácska. Kapunk egyfajta magyarázatot, miért van ez így, és ettől méginkább humorossá válnak bizonyos epizódok.

Mit is mondhatnék róla? Merőben új, merőben más. Érdekes, és izgalmas, és olyan humora van, hogy megremegteti a lelket (még azét is, akinek nincs) olyannyira, hogy még az is könnyre fakad a nevetéstől egyes események abszurditásán...
Folytatás...

2014. április 7.

Egy kis statisztika - avagy a top 5 legkeresettebb könyv

0 megjegyzés

(A kép forrása)
Tegnap nézegettem a statisztikát, és kíváncsi voltam rá, mi volt az eddigi legnépszerűbb, a hónap legnépszerűbb és a hét legnépszerűbb könyves posztja. 
Kíváncsiak vagytok, melyik könyvekkel kapcsolatos posztokat olvasták legtöbben? Íme egy kis statisztika...

Az héten (vagyis április 1 és 7 között) az alábbiak alapján állt fel a ranglista:

A hónapban (vagyis március 7 és április 9 között) az alábbi könyves posztok voltak a legnépszerűbbek:

Ha minden bejegyzést nézünk, az alábbi könyvek eddig a csúcstartók (ezúttal csak a dobogó első három helyére felkerülteket említeném meg, kik lennének érmesek):

Következő hónapban és következő héten vajon kik fogják vezetni a ranglistát? Az összesített listán mikor veszi át egy másik könyv Bihari Viktória Tékasztorik könyvének a helyét, és mennyi olvasóval?

Mindenkinek jó olvasást!

Folytatás...

2014. április 6.

Gyorsabb információk - kövess twitteren!

0 megjegyzés

A napokban több kisebb újítás is történt a blogon. Ilyen volt az, hogy az általam rendszeresen olvasott bloggereket linklistába tettem a bal sávba (bejegyzésolvasáskor jobb sáv). 
Felkerült egy kisebb statisztikai változtatás, így nyomon tudjátok követni a könyvtárgyarapodást, amin belül az olvasatlanok aránya nyújthat nagy érdekességet. Mivel az adatbázisba nem került bele minden olvasatlan, ezért még kissé torz a kép, de ami késik, nem múlik ;)

A felső menüsorokban végre megtörtént az utolsó linkelések elkészítése is, így a lenyílást követően tényleg oda lehet már eljutni, ahova szeretnétek. Ami még a héten történt újítás, hogy a felső sávban nyomon lehet követni, melyik lesz a következő könyv, amiről írni fogok. Míg a bejegyzés nem készül el róla, addig is a szerző nevére és a könyvcímre kattintva megnézhetitek a könyv GoodReadses adatlapját. 

Nézet tekintetében a blog úgy fog alakulni, ahogy szeretnétek. Ez a bejegyzések nézetét jelenti, kinek a rácsos, kinek a listás nézet, mindenki megtalálhatja a számára jobban tetsző kinézetet (aktuális bejegyzések felirat sorában jobbra található funkció).

Ami mégis a legnagyobb újítást jelenti a blogon: végre elindult a Twitteres posztolgatás. Itt nyomon követhetitek a legújabb könyves megjelenéseket (melyek a megjelenések fülnél is láthatóak lesznek), illetve tudósítást a blogra feltett bejegyzésekről, esetlegesen közvéleménykutatásokat. Aktuálisan például azt, hogy ti mit szeretnétek látni legközelebb a blogon? Melyik írótól kerüljön fel a következő poszt? Lakatos Leventétől, Gaura Ágnestől, P.C.Casttól, esetleg Tracy Chevaliertől? Írjátok meg bátran a véleményeteket, illetve kövessetek a twitteren is, ha van hozzá kedvetek!

Mindenkinek további jó olvasást!
Folytatás...

2014. április 5.

M.C.Beaton - Agatha Raisin és az elültetett kertész (Agatha Raisin 3.)

0 megjegyzés

Egy barátom ajánlotta az első kötetét a sorozatnak és azóta, ha könnyed krimit szeretnék, csak előveszem Agatha Raisin következő kötetét. Így történt ezúttal is, mikor a kezembe került Agatha Raisin 3. története.

Új lakó költözik Carselybe, míg Agatha távol van. Nem is tudja, de komoly konkurenciát kap a James Laceyért folyó küzdelemben. Egy nő, Mary Fortune ugyanis mindenkit behálóz, mindenkivel megkedvelteti magát a faluban.
Kíváló kertészkedési képességei segítségével egészen könnyedén beilleszkedik a falusi környezetbe, miközben mindenki a bámulatos kertjéről és virágairól áradozik.

Nagy a készülődés, ugyanis hamarosan mindenki megmutathatja, milyen a saját kertje. Agatha persze szeretne elismerést szerezni a legszebb kerttel, így szokásához híven mindent megtesz annak érdekében, hogy övé legyen a legjobb, a legszebb kert.

Arra viszont senki sem számít, hogy Maryt egyszer csak valaki elülteti, és ezzel megkezdődik a következő gyilkossági nyomozás - Agatha Raisin módra.

Agatha "Versengő" Raisin persze ezúttal is rengetegszer csinál magából hülyét, miközben hőn szeretett James Laceyéért küszködik. Ezúttal egy kétes nőt, Maryt kell legyőznie, aki a legtöbbekkel kedves, de meglehetősen skizofrén vonásai vannak. Közben jönnek a vandálok, akik kerteket dúlnak fel, és ezért indul az első nyomozás. Majd Agatha és James megtalálják az elültetett Mary Fortunet, és kiderül, hogy jóformán mindenkit megsértett a nő, és sokaknak lett volna indítéka a gyilkosságra.

Meglehetősen rövidre szabott könyv, amiben meglepetés nincs, humor viszont annál több. Mit is mondhatnék? Könnyed, délutáni krimi olvasmánynak elmegy, némi romantikával, némi falusi élettel fűszerezve, amibe belevegyül egy kis városi "csalás" is - ami ezúttal sem sül el éppen úgy, ahogy kitervelték. 
Folytatás...

2014. április 4.

2014 március

0 megjegyzés

Üdvözletem mindenkinek, aki idetévedt!

Viszonylag hézagosan adok jelt magamról, és jelenlegi olvasmányaimról, ugyanis a valós élet kissé megszabja az időkereteket. 

Éppen ezért mostanában nemigazán sikerül annyit olvasnom, mint szeretnék, és ez azon is látszik, hogy ebben a hónapban mindösszesen három könyvet olvastam el. 

Christopher Priest - A tökéletes trükk című könyve épp csak lement. Ez a naplószerű, ugrabugráló történet valahogy nem írta be magát a kedvenc történetek kategóriába.

Izolde Johannsen - Róma (A kárhozat éjjele 1.) című könyve szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, viszont a regény vége azt engedi sejtetni, hogy a második kötet (tervezett megjelenés: 2014. november) tartogat (pozitív) meglepetést, ugyanis egy fejlődő írónő munkásságáról beszélünk.

Annak tiszteletére, hogy az Ulpius ház hamarosan két Beaton könyvet is meg szeretne jelentetni, folytatni kezdtem az Agatha Raisin sorozatot, méghozzá a második, A parázna lódoktor című kötettel. Aggie még mindig alakít, mint általában, úgyhogy sikerült egy nem éppen kiemelkedő, ám annál humorosabb kötettel zárni a hónapot.

Olyannyira beleszerettem Raisin második nagy kalandjába, hogy gyorsan kézbe kaptam a harmadik kötetet is, melyről ebben a hónapban várható majd írás. Közzétettem néhány megjelenést a felső menüsorban, mely folyamatosan bővülni fog egyrészt azzal, mi jelent már meg, másrészt azzal, mi fog megjelenni a későbbiek során azon sorozatokból, melyeket nagyon várok.

Lessétek meg őket. Ti is így vagytok velük? 


A hónapban több könyv kezdte megint kitölteni az olvasatlan polcomon felbukkanó helyeket. Az egyik egy meséskönyv, melyet Soós Dórának köszönhetünk (Soós Dóra - Tündérek). A tündérekből sosem elég, úgyhogy társául szegődött Lilian H. Agivega Második Atlantisz sorozatának 2-3. kötete is, hogy lezárhassam a trilógiát. Messzi útjáról megérkezett hozzám a How to be a man című könyv Tamara Linsetől, ami azóta szintén az olvasatlan polcon tölti be a helyét.

Mindenkinek jó olvasást!
Folytatás...

 

Mandi Könyvtára Copyright © 2013 Minima Template
Designed by BTDesigner Published..Blogger Templates · Powered by Blogger