A mostaniba Témázunk a kiadói ösvényekről szól. Azt hiszem, ez mindig aktuális téma, hiszen állandóan hallunk arról, hogy egyik kiadó elkaszál egy sorozatot, egy másik nem hajlandó ezt vagy azt a könyvet megjelentetni. Mindenki megmarad a maga kis komfort zónájában, és azzal indokolnak, hogy "nem illik a profilba".
Néhány napja/hete parázs vita folytatódott egy kiadó, és az olvasók között arról, hogy egy trilógia harmadik kötetét nem akarják megjelentetni. A kiadó álláspontja az volt, hogy ha nem veszik a könyveket, akkor a befektetett pénzük bukás, a harmadik kötetét akkor minek jelentetnék meg?
Igaz: ami nem működik, ne erőltessük. De!
Mostanában érezhetően azon van a hangsúly a kiadóknál, és mindegyik azzal érvel egy-egy sorozat elkaszálásánál, hogy nem fogytak a kötetek. Elkezdtem kicsit utánanézni, külföld hogy csinálja. Nyilván nem teljesen összehasonlítható a kettő, mert ott nagyobb a felvevő piac. Ha Amerikát, Angliát nézzük, onnan a könyvek a világ minden tájára mehetnek, mert angol nyelvűek, és világnyelv. Néhány kiadó (külföldi) esetében azt olvastam, hogy megvesznek egy trilógiát, egyben kifizetik, és kalap kabát. Nincs az, hogy ha trilógia, nem adják ki a harmadik kötetet. Ha ezek után a könyvből fogy, örülnek neki, esetleg berendelnek még egy adagot, de ha nem fogy, akkor így sikerült, a sorozatot lezártan kaszálják el.
Kérdem én: itthon miért nem lehet megvalósítani valami hasonlót olyan módon, ami a magyar fogyasztópiacra van szabva? Nyilván itthon nincs akkora keret a könyvkiadásra, meg a könyveket is kevesebben veszik a(z) (sokszor horribilis) áruk miatt. Néhányszor sikerül vitába keverednem olyanokkal, akiktől a blogon keresztül leveleket kapok ("Adjá' ebúkot!"), és arra hivatkoznak az e-könyvek kuncsorgása közben, hogy nincs pénzük megvenni a papír formátumot.
Ismerjük a mondást, hogy Addig nyújtózkodja, ameddig a takaród ér? Nekünk sincs kolbászból a kerítés, de a magyar embert néhol azért nem szeretik (kultúrális különbség), hogy annyira furfangos. Az e-könyvek sokszor kikerülhetőek antikváriummal, könyvtárral, vagy csak menj be a könyvesboltba, és olvass... Lehet, hogy nem sajátod a könyv, de döntsd el, hogy az élményt keresed, vagy csak birtokolni akarod?
Visszakanyarodva az eredeti témához, a kiadókat nem menti meg, ha nem fogy a könyvük. Mit csinálnak? Vannak, akik kilépnek a komfort zónából. Nézzük csak meg a Könyvmolyképző kiadót, akik úgy kezdtek el szelektálni, hogy a VP után behozták az AP-t, meg a HS-t stb., amik más-más kategóriájú könyveket jelölnek. És ha most hozzá vesszük, hogy az ősidők hajnalán a kiadó profilja a gyerekkönyvek voltak, majd tovább mentek, és fiatal felnőtteknek szólóakkal kiegészítették a repertoárt, és még hozzávettek néhány "vaskosabb" darabot...
Nem minden kiadónak sikerül ennyire belenyúlni a tutiba. Van kiadó, akinek a krimi és a sci-fi irány dobminált, de a YA-val a második körben megbukott. Az olvasók nem tudták összeegyeztetni a kiadó profiljával? Rossz volt a marketing? A lényeg, hogy ott is sok elkaszálást lehetett látni, és egy több, mint 10 részes sorozatba úgy vágtak bele, hogy a második rész után storno...
Ami számomra felfoghatatlan (és többen érveltek ezzel is), hogy ha egy kiadó nem engedheti meg magának, vagy ennyire bizonytalan, miért nem olyan könyveket adnak ki, amik nem sorozatok? Teljesen érthető azoknak a tábora, akik azt mondják, hogy sorozatot csak egyben vesznek meg (megvárják azt, hogy kijöjjön az utolsó rész is), mert ha már belevágnak, szeretnék tudni, hogy mi a vége. Ez viszont ördögi kör, mert a kiadó azt látja, hogy nem fogy a sorozat, holott az olvasók csak kijátszásra várnak.
Nem tudom, járható lenne -e az út, de ha a kiadók gyűjtögetnének, és rövidebb sorozatokat egybe megvennének (jogdíj), akkor némileg garantáltabb lenne, hogy kikerülnek a piacra a könyvek, így biztosabb, hogy többen megveszik. Azzal érvelni egy záró kötet nem kiadásánál, hogy kevés fogyott az első kettőből kissé meredek. Lehetne kiadni kisebb példányszámban is, és akkor nem marad senkinek a nyakán.
A sorozatkiadási mizériákat másik oldalról megközelítve azért sem értem, mert ha kiadnak egy sorozatnak első, esetleg második kötetét, akkor lesz neki egy bizonyos tábora, aki megveszi, szívesen olvasná, és várják a folytatást (nevezhetjük őket a sorozat olvasótáborának). Aztán a kiadó felfüggeszti mondván, nincs rá pénz, de másik oldalról meg új írók köteteit elkezdik tolni. Miért? Azoknál ugyanúgy ki kell alakítani ezt az olvasóbázist, újra fel kell építeni mindent. Miért nem azt az olvasóbázist bővítik (vagy kísérlik meg bővíteni), ami a már megkezdett sorozat körül kialakult? Elvégre a szájhagyomány is nagyon befolyásoló, illetve a sorozat kedvelői által sokszor látni olyant, hogy megveszik az első köteteket ismerősnek, családnak, barátnak, kiskutyának, kismacskának, hogy hátha újabb "rajongókat" toboroznak, akik megszeretik a sorozatot. Járt utat a járatlanért hagyják el, így persze, hogy vakvágányra terelődnek a sorozatok. Esélyt sem adnak nekik.
Végignézve a polcomon 10 sorozatból maximum 1 az, amit be fogok tudni fejezni magyarul, mert minden része kijött. Jelenleg 104 sorozat fut a blogon. Ebből azért van már, ami befejezett sorozat, viszont a zöménél az az eset áll fent, hogy magyarul már folytathatatlan. Vegyük például a kedvencek közül Rob Thurman Cal Leandros sorozatát, vagy Janet Evanovichtól a Szingli fejvadászt. De ott van Richelle Meadtől a Vérvonalak sorozat, Rachel Caintől a Morganville-i vámpírok, Jasper Ffordetól a Thursday Next sorozat esetleg Karen Chancetól a Cassandra Palmer, Kim Harrisontól a Boszorkányfutam folytatásai stb... Igen, persze, most bárki mondhatja, hogy mert megszűntek a kiadók egyes sorozatoknál stb... De amíg működtek a kiadók, addig sem hasaltak rá, mintha nem lenne érdekük, hogy ha elkezdenek egy sorozatot, be is fejezzék. Tényleg lehetne rövidebb sorozatokat bevállalni, nem kell végtelenbe nyúló írásokkal bajlódni...
A sorozatkiadási mizériákat másik oldalról megközelítve azért sem értem, mert ha kiadnak egy sorozatnak első, esetleg második kötetét, akkor lesz neki egy bizonyos tábora, aki megveszi, szívesen olvasná, és várják a folytatást (nevezhetjük őket a sorozat olvasótáborának). Aztán a kiadó felfüggeszti mondván, nincs rá pénz, de másik oldalról meg új írók köteteit elkezdik tolni. Miért? Azoknál ugyanúgy ki kell alakítani ezt az olvasóbázist, újra fel kell építeni mindent. Miért nem azt az olvasóbázist bővítik (vagy kísérlik meg bővíteni), ami a már megkezdett sorozat körül kialakult? Elvégre a szájhagyomány is nagyon befolyásoló, illetve a sorozat kedvelői által sokszor látni olyant, hogy megveszik az első köteteket ismerősnek, családnak, barátnak, kiskutyának, kismacskának, hogy hátha újabb "rajongókat" toboroznak, akik megszeretik a sorozatot. Járt utat a járatlanért hagyják el, így persze, hogy vakvágányra terelődnek a sorozatok. Esélyt sem adnak nekik.
Végignézve a polcomon 10 sorozatból maximum 1 az, amit be fogok tudni fejezni magyarul, mert minden része kijött. Jelenleg 104 sorozat fut a blogon. Ebből azért van már, ami befejezett sorozat, viszont a zöménél az az eset áll fent, hogy magyarul már folytathatatlan. Vegyük például a kedvencek közül Rob Thurman Cal Leandros sorozatát, vagy Janet Evanovichtól a Szingli fejvadászt. De ott van Richelle Meadtől a Vérvonalak sorozat, Rachel Caintől a Morganville-i vámpírok, Jasper Ffordetól a Thursday Next sorozat esetleg Karen Chancetól a Cassandra Palmer, Kim Harrisontól a Boszorkányfutam folytatásai stb... Igen, persze, most bárki mondhatja, hogy mert megszűntek a kiadók egyes sorozatoknál stb... De amíg működtek a kiadók, addig sem hasaltak rá, mintha nem lenne érdekük, hogy ha elkezdenek egy sorozatot, be is fejezzék. Tényleg lehetne rövidebb sorozatokat bevállalni, nem kell végtelenbe nyúló írásokkal bajlódni...
Bizonyára érzékelhető, hogy nem vagyok a kiadók berkeiben. Amit olvasóként látok az viszont az, hogy a kiadók reklámjai a legtöbb esetben el sem jutnak hozzám, mint olvasóhoz. Hiába vagyok feliratkozva millió meg egy hírlevélre, Facebook oldalra, és más platformokon is... Vannak kiadók, akiknek olyan mértékben lassan frissül az oldala, hogy akkor szembesülök egy-egy könyv megjelenésével, ha összefutok vele a könyvesboltban, vagy valaki megjegyzi, hogy "ezt olvastad már?" - és amikor annyit mondok, hogy még várok a magyar megjelenésre, furcsa reakciókat kapok, hogy "de hát már megjelent".
Amit a magyar kiadóknak sikerül elérni azzal, hogy felfüggesztik a sorozatokat:
- Az olvasók nem fognak sorozatköteteket venni, mert "úgysem lesz vége".
- Inkább nekiállnak angolul (angol nyelvleckék ösztönzésének legjobb módja).
- És ha már megtanulnak idegen nyelveken, miért érdekelné az olvasót az, hogy magyarul mit adnak ki? Hiszen angolul előbb hozzájut, mint ahogy magyarul kiadják, és sokkal jobban kinyílik a világ, elvégre bármit el tud olvasni.
Akik még témáznak:
PuPilla
Nima
Könyvvizsgálók
Amit a magyar kiadóknak sikerül elérni azzal, hogy felfüggesztik a sorozatokat:
- Az olvasók nem fognak sorozatköteteket venni, mert "úgysem lesz vége".
- Inkább nekiállnak angolul (angol nyelvleckék ösztönzésének legjobb módja).
- És ha már megtanulnak idegen nyelveken, miért érdekelné az olvasót az, hogy magyarul mit adnak ki? Hiszen angolul előbb hozzájut, mint ahogy magyarul kiadják, és sokkal jobban kinyílik a világ, elvégre bármit el tud olvasni.
Akik még témáznak:
PuPilla
Nima
Könyvvizsgálók
2 megjegyzés:
Na igen, nekem például nem is nagy szívügyem a sorozatok kérdése. Ha nem hozzák, akkor angolul olvasom...
Most hogy mondod, tényleg régen csak gyerekkönyv kiadó volt a kmk, ezt mindig hajlamos vagyok elfelejteni. Az arany pöttyös meg a hard selection részlegen jöttek is jó könyveik, de most mintha ők is állnának, vagy megint csak a vp megy? (vagy csak semmi olyan nem volt, ami iránt érdeklődnék :D )
Pupilla: Szerintem semmi olyan, ami iránt érdeklődnél :) Most egész jól hozzák például Rachel Reneé Russel - Egy Zizi naplója sorozatát (Bíbor Pöttyös) (ezt is csak onnan szedem, hogy már elkezdtem a sorozatot, azt hittem, van olyan minőség, mint a Ropi naplója, de sajna nem, de akkor már elolvasom a végét a sorozatnak - már ha van), ugyanakkor láttam még jónéhány nem VP könyvüket, amik sorozatok, és rendszeresen hozzák őket. A DV, a KMK, meg pár kiadó azért amit elkezd, többé-kevésbé hozza. A KMK-nál jellemző a csúszás, de ők azok, akiknél nem tudom azt mondani, hogy valamelyik futó sorozatnak nem volt meg a vége (ha késve is, de hozzák). A csel náluk többnyire abban van, hogy trilógiákat hoznak (pl. Kelley Armstrong, stb...), vagy nem végeláthatatlan sorozatokat. Gyerekkönyveknél (Ropi és Zizi naplója stb...) ez persze más, de nem is titok, hogy a Ropi naplóját viszik, mint a cukrot :) (Nekem mondjuk angolul van meg, mert pont olyan időszakban kerestem, mikor hiánycikk volt a könyvből) :)
Most már én is úgy vagyok vele, hogy lassan lassan elkezdek rájönni, hogy nem is vagyok annyira hülye angolból, és gyerekkönyveken, meg Rob Thurmanon próbálgatom a tudásom :) ha már az ő könyveit egyszer senki sem hajlandó folytatni/kihozni, pedig szerintem nem ír rosszul :) Sőt, angolul több olyan kötetet találtam az elmúlt időszakban, ami jobban érdekel, mint a magyarul kiadott idegen könyvek :)
Megjegyzés küldése