C. S. Lewis - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (Narnia Krónikái 2)

A könyv és én, avagy a nagy találkozás:

Tudom, hogy ezt előbb olvastam, mint az első kötetet, de mivel megemlítettem már, ezért gondoltam, írok erről is egy szösszenetet. Ajándékba kaptam ezt a kötetet, úgyhogy nem volt kalandos története, amíg hozzám eljutott... Nem baj, attól még szeressük! Éljenek a mesék!

A történetéről (spoiler is lehet benne):

A történetét ki ne ismerné? Ismeri az, aki moziba járó, és még az is, aki nem. A film szinte egy az egyben adja vissza a könyv tartalmát. A különbség csak annyi, hogy a kötet pici, vékony, kézzel fogható, és aranyos rajzok vannak benne, és nem 1,5 vagy 2 órán keresztül tartott, hanem kevesebbig. No nem baj, az élmény nem maradt el. Ugyanúgy megvolt a könyvben a négy gyerek, akik egy bújócska alkalmával felfedezik a szekrényt, és az azon túl levő varázslatos világot, Narnia birodalmát. Egy olyan Narniát, ahol örök tél honol, ahol Ádám két fia és Éva két leánya fog uralkodni és megmentőt játszani a mondák és mesék szerint.
Az állatok beszélnek, és mellettük olyan mesebeli lények is felbukkannak, mint a faunok, vagy a kentaurok.
A gyerekektől várják azt, hogy elűzzék az örök telet. De hogy várhatják el tőlük? Hisz ők csak gyerekek? Na és? Ez itt egy varázsvilág, miért ne lehetne egy kis hittel többet csinálni, mint a semmi?
Az állatok segítik és védik a gyerekeket, akik pedig különleges ajándékokat kapnak, és felveszik a kesztyűt a boszorkánnyal szemben. Azonban árulás történik.
Mi fontosabb? A család? A hatalom? Az, hogy az embernek bármelyik kívánsága teljesülhet, amit csak akar?
A gyerekek megtanulják, hogy jót cselekedni sokféle képpen lehet, és azt is, hogy vannak mesék, amelyeknek van szilárd alapja...

Vélemény:

Mese. Ez sokat elárul róla. Igaz, hogy előbb láttam a filmet, aztán olvastam a könyvet. Nem volt különbség, az élmény ugyanúgy megvolt a könyv olvasásakor. Például egyes helyzeteket, és szereplőket másképpen képzeltem el a könyv elolvasásakor, mint ahogy azt vászonra vitték. Hogy láttam a filmet, nem befolyásolt semmiben. Legalább el tudom mondani, hogy a film és a könyv körülbelül azonos szinten állnak. Amit az első kötetnél már leírtam, újra leírhatnám... Ez is gyereket csinált belőlem, de talán még jobban, mint az első kötet. Igaz, hogy mikor először adták ki a szériát, ez volt az első kötet, de szerintem (eddig legalábbis) jobb volt, hogy megvariálták. A varázsló unokaöccse jogosan került az első kötetek soraiba, mert jobb nyitásnak találom, mint ezt. Itt csak belecsöppennek a világba, ott meg megmagyarázzák, hogy Narniát eszik e, isszák, vagy mi is az...
Megjegyezném, hogy az enyém egy nagyon különleges kötet. Miért? Olvastam a történetet, egyszer csak huppsz, átportált a könyv végére. Lapoznom kellett párat, hogy ismét felvehessem a fonalat. Azt hiszem, ez egy kis nyomdai hiba, de azért a történet lezárása a végén is megvolt, nem csak a közepén... (Ezt úgy kell érteni, hogy a könyv közepén és a végén is bent van a jelenet, mikor kipotyognak a szekrényből, és a közepén nem azért, mert úgy írták meg, vagy mert ott lenne a vége.)
Összességében jó, és mesének nem utolsó. Lewis nagyot alkotott...

Ha pontban fejezném ki: 5/4